Trump és a kriptoperek: lehet fizettek a lazább bánásmódért
Az amerikai kriptopiac szabályozása újabb politikai vihart kavart. A New York Times oknyomozó cikke szerint Donald Trump elnök és családja pénzügyi előnyökhöz juthatott olyan kripto-peres ügyek elsimítása révén, amelyekben az állami szervek látványosan visszavonulót fújtak. A Fehér Ház visszautasítja a vádakat, de a történet jól mutatja, mennyire összefonódhat a politika, a szabályozás és a kriptoipar.
Kriptós perek, amelyek hirtelen „elpuhultak”
A New York Times vizsgálata szerint Trump második ciklusának kezdete után több folyamatban lévő kripto-szabályozási eljárást gyengítettek vagy teljesen ejtettek. A lap állítása szerint:
- számos ügyben enyhébb fellépést alkalmaztak,
- az érintett cégek egy részének később pénzügyi vagy politikai kapcsolata alakult ki az elnökkel vagy családjával,
- összességében a kriptós ügyek jóval nagyobb arányban kerültek lezárásra vagy visszavonásra, mint más iparágak hasonló eljárásai.
A Times azt írja, hogy a kriptoszektorra vonatkozó, korábban indított ügyek több mint 60 százalékát „engedte el” az értékpapír-felügyelet (SEC) a második Trump-kormányzás alatt, miközben más ágazatokban csak töredékét zárták le önként.
Konkrét példák: Binance, Ripple és a Winklevoss-ikrek cége
A cikk több ismert ügyet is kiemel:
- A Winklevoss testvérek kriptocége ellen indult szövetségi perben az új adminisztráció idején a szabályozó hatóságok megpróbálták befagyasztani az eljárást.
- Ugyanebben az időszakban a SEC teljesen feladta a Binance elleni ügyét.
- A Ripple Labs ellen hosszan húzódó perben az ügynökség a korábban kiszabott, 125 millió dolláros bírság csökkentésére tett kísérletet, amit a bíró végül elutasított, részben a váratlan irányváltás miatt.
A New York Times szerint ezek az esetek összességében azt sugallják, hogy a kriptoszektor különleges bánásmódban részesült – legalábbis a többi iparághoz képest.
Pénz, politika, kripto – hol a határ?
A lap állítása szerint több olyan eljárás is volt, amelynek kimenetele után az érintett cégek vagy vezetőik:
- adományt juttattak Trump politikai köreihez, vagy
- üzleti kapcsolatba kerültek az elnök családjának gyorsan bővülő kriptós érdekeltségeivel.
A kritikusok szerint ez legalábbis erős összeférhetetlenségi gyanút vet fel: a szabályozó hatóság visszavonul, a szereplők pedig cserébe politikai vagy üzleti támogatást nyújtanak. A Fehér Ház szóvivője viszont egyértelműen visszautasította a vádakat, és azt hangsúlyozta, hogy az adminisztráció célja, hogy az Egyesült Államok legyen „a világ kripto fővárosa”, ahol az innováció és a gazdasági növekedés erősödik.
Ez is érdekelhet: Egy éve lépett be Trump a Fehér Házba – mi vált valóra az ígéreteiből?
Mit jelent ez a kripto szektor számára?
A történet több fontos következményre mutat rá:
Bizalom kérdése: ha a piac azt érzékeli, hogy a szabályozás – pozitív vagy negatív irányban – politikai alkuk mentén változik, az hosszú távon rombolhatja a befektetői bizalmat.
Szabályozási kiszámíthatóság: a kriptoipar régóta következetes, átlátható szabályokat szeretne. A hirtelen ejtett perek, enyhített büntetések vagy irányváltások ennek épp az ellenkezőjét üzenik.
Politikai megosztottság: a kriptó egyre inkább pártpolitikai kérdéssé válik az Egyesült Államokban. Egyes döntések a kripto „felszabadítását”, mások a gyanús enyhítést látják ugyanabban a lépésben.
A New York Times írása nem zárja le a vitát, inkább új szintre emeli: most már nem csak arról folyik a diskurzus, hogyan kellene szabályozni a kriptoipart, hanem arról is, hogy a szabályozás mennyire marad független a politikai és üzleti érdekektől.