Trump vámokkal akarja megszerezni Grönlandot, 92 ezer dollár alatt a bitcoin
Donald Trump kormányzásának egyik legfontosabb eszköze a vámok használata, amely 2025 első felében teljes mértékben megborította a globális tőkepiacokat. A bizonytalanság enyhülésével a vámok feloldódtak, most azonban az Egyesült Államok és Európa kapcsolata ismét feszült lett, miután az amerikai elnök bejelentette, nyolc NATO-szövetséges országból származó importra 10%-os vámot vet ki, ha Dánia nem adja el Grönlandot az USA-nak.
Bár Grönland jelezte maradási szándékát az európai országban, Trump nem enged: vasárnapról hétfőre virradó éjjel a bitcoin árfolyama két óra alatt több mint négyezer dollárt esett, az amerikai tőzsdék határidős árfolyama pedig nyitás előtt 1%-ot. Mindeközben az arany és az ezüst tovább szárnyal. Mutatjuk, mi vár ránk a héten!
Trump nem enged: kell neki Grönland
Donald Trump, amerikai elnök az X-felületén jelentette ki, hogy nyolc európai ország, köztük Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság és Hollandia is 10%-os vámmal kell szembenézzen február elsejétől, amennyiben Grönlandot nem kívánják értékesíteni az Egyesült Államoknak. Ez június elsejétől 25%-ra emelkedik, ameddig nem születik „teljes és totális megállapodás” a sziget kapcsán. A döntéshez hozzátartozik, hogy ez a jelenlegi 15%-os európai vámokra rakódna rá, amiért „ismeretlen célból” katonákat küldtek Grönlandra. Az amerikai elnök szerint ez veszélyes helyzetet teremthet a bolygó biztonságára.
A lépés az Internacionális Vészhelyzeti Gazdaságpolitikai Törvényre (IEEPA) épül, hasonlóan korábbi vitatott vámokhoz. Az EU 27 nagykövete vasárnap rendkívüli találkozót tart Ciprus elnökség alatt, hogy összehangolják válaszukat. Manfred Weber, az Európai Parlament alelnöke szerint a kereskedelmi megállapodás jóváhagyása „jelenleg nem lehetséges”.
„A vámfenyegetések aláássák a transzatlanti kapcsolatokat, és kockázatos lefelé tartó spirált indítanak el. Mi egységesen és összehangoltan állunk ki, szuverenitásunkat fenntartjuk.”
– nyilatkozta közösen a nyolc érintett ország
Elsőként reagált a bitcoin, drasztikus eséssel
A kriptovaluták az ehhez hasonló helyzetekhez hasonlóan elsőként reagáltak Trump döntésére: a bitcoin
BTC Price
(BTC) árfolyama hétfőre virradóra 2,5%-ot esett, jelenleg pedig 92 500 dollárnál kereskedik, azonban több vezető kriptovaluta – köztük az XRP
XRP Price
(XRP) és a solana
SOL Price
(SOL) és 5-6%-os esést szenvedtek el.
Az esést súlyosbította, hogy januárban még nem volt ehhez hasonló kitisztulás a piacon, így az elmúlt 24 órában 787 millió dollár értékű long (vételi) pozíciók kerültek automatikusan bezárásra a dominóhatás miatt. Ez 250 ezer kereskedőt érint, a legnagyobb érintett platformok pedig a Hyperliquid (261 millió dollár), a Bybit (238 millió dollár) és a Binance (172 millió dollár).
Ezüstbe és aranyba menekül mindenki
A hagyományos tőzsdék is megérezték Trump döntését: az amerikai részvényindexek határidős árazása a tőzsde zárvatartása miatt drasztikus esést produkáltak. Az S&P 500 -1%-os, a Nasdaq 100 -0,7%-os nyitással kezdhet, ugyanakkor az arany 1,6%-os emelkedéssel már 4700 dollár közelében található, míg az ezüst 5,2%-os emelkedéssel 93 dollár felett található – jól látható tehát, hogy mindenki nemesfémekbe menekül.
Elemzők szerint Trump vámimpulzusa aláássa a kereskedelmi egyezményeket, a Legfelsőbb Bíróság akár heteken belül dönthet hasonló vámokról. Scott Lincicome, a Cato Intézet szakértője figyelmeztet:
„Ez megerősíti, hogy Trump kereskedelmi megállapodásai önkényesen változhatnak.”
A vámokkal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy annak ellenére, hogy emelik az inflációt, az Egyesült Államok számára 264 milliárd dolláros extra bevételt jelentettek – ez 234%-os emelkedés 2024-hez képest. A vámháború eszkalálódása azonban rövid távon extrém volatilitást okozhat, ami a 2025-höz hasonló első félévben csúcsosodhat ki az egyébként a kockázatos eszközök számára kedvező makroökonómiai piac ellenére. A piacok izgatottan figyelik a héten esedékes EU-lépéseket és vállalati jelentéseket.
