A környezetvédelem jegyében Németországban atomerőmű nem lesz, de a fosszilis tüzelőanyag jöhet
Egy nyílt levélben amelyet az Oxford és a Harvard egyetem professzorai, illetve környezetvédelmi aktivisták jegyeztek, a tudósok azt feszegetik, hogy Németország atomenergia ellenes törekvései kifejezetten ártalmasak a környezetvédelem szempontjából. A levél arra is felhívja a figyelmet, hogy Németországban a politikusok hangzatos ígéretei és az egyből aláírt mindenféle szándéknyilatkozatok és egyezmények ellenére, továbbra is növekszik a szén-dioxid kibocsátás.
Az előrejelzések szerint Európa legnagyobb gazdaságában 2021 végére a szén-dioxid kibocsátás szintje csupán 37 százalékkal lesz elmaradva az 1990-es szinttől, a korábban már 2020-ra tervezett 40 százalék helyett. Amennyiben a szén-dioxid kibocsátást nem sikerül rövid időn belül mérsékelni, úgy az ország képtelen lesz tartani a klímaegyezményben vállalt célokat. Az pedig, hogy 2030-ra az ország az 1990-es értékhez képest 65 százalékkal csökkentse a károsanyag-kibocsátását egyre elérhetetlenebb célnak tűnik.
Németországban az atomenergia a csernobili katasztrófa óta rendkívül népszerűtlen, csak úgy, mint Ausztriában. Az atomenergia tiltása és az atomenergia elleni lobbizás állandó közéleti téma, amelyből már számos politikus is politikai előnyt kovácsolt. A tudósok és Németország politikusai mindenesetre nem feltétlenül értenek egyet. Ezen kialakult helyzet miatt az országban 20 évvel a biztonságos üzemidő lejárta előtt leállítottak több atomerőművet, amelyek a lakossági áramfogyasztás közel 10 százalékáért voltak felelősek.
Szűklátókörűség, tájékozatlanság, felesleges pánikkeltés
A levél szerint a reaktorok leállítását vissza kell vonni, hiszen az energia pótlására egyik napról a másikra nem lesz környezetbarát megoldás. Korábbi példák is azt mutatják, hogy az atomenergia leépítésével és a hatalmas termelési kapacitással rendelkező generátorok megszűnésével az azonnal jelentkező energiahiányt a gazdaság kénytelen fosszilis tüzelőanyagok további bevonásával orvosolni.
A tudósok megrökönyödése ellenére Németország és Ausztria még azt is megpróbálták kilobbizni, hogy az Európai Unió ne ismerje el az atomenergiát, mint környezetbarát energiaforrást, ezt azonban több ország, köztük Franciaország és Magyarország tiltakozására eddig sikerült megakadályozni. Egyre több szakértő egyetért abban, hogy a valóság az, hogy mivel a szél, a nap és a vízenergia lehetőségei Európa legtöbb régiójában erősen korlátozottak, valamint az általuk biztosított energia rendkívül ingadozó, így az atomenergiának a belátható jövőben kulcsszerepet kell játszania a fosszilis tüzelőanyagok elleni harcban. Természetesen ez a technológia fejlődésével változhat, de érdemi áttörés 30 vagy 50 évet is várathat magára.
Arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi reaktorok már teljesen más elven működnek, mint az egykori Szovjetunió elavult, ócska, filléres erőművei, ami a rendkívül szigorú szabályozási rendszerrel együtt egy a csernobili katasztrófához hasonló súlyosságú baleset eshetőségét Európában teljességgel kizárja.
( Forrás )
