Magyarország után egy másik nemzet is kriminalizálja a kriptovalutákat
Algéria a lépést a pénzügyi rendszer védelmére, illetve ahogyan azt a kriptoellenes országoktól megszokhattuk, a pénzmosás elleni küzdelemre fogja.
A magyar kormány júniusban új törvényt fogadott el, amely értelmében a nem engedélyezett platformokon történő kriptovaluta-átváltás bűncselekménynek minősül, az állampolgárok pedig akár két év szabadságvesztéssel is büntethetők. Részben emiatt kellett a Revolutnak megszüntetnie a kriptoszolgáltatásait Magyarországon, ami nem kis felháborodást okozott a felhasználók körében.
Most egy újabb ország, Algéria jelentette be, hogy kriminalizálja az összes kriptopiaci tevékenységet. Az észak-afrikai ország szerint a lépés célja a pénzügyi rendszer védelme és a pénzmosás, illetve a terrorizmus elleni küzdelem erősítése – jelentette az egyik legnagyobb algériai hírportál, a Fibladi.
Az új törvény értelmében mostantól az összes, kriptovalutával kapcsolatos tevékenység büntethető, beleértve a bányászatot, a kereskedelmet, a birtoklást, a promóciót, valamint a kereskedési platformok és kriptotárcák üzemeltetését.
Börtönbüntetés és pénzbírság járhat a kriptózásért
A rendelet kiterjed a kriptoplatformok létrehozására és kezelésére is, függetlenül attól, hogy azok belföldön vagy a tengerentúlon működnek-e. Ráadásul még a közvetett részvétel, például közvetítők igénybevétele is büntetendő az új törvény szerint.
Érdemes megjegyezni, hogy a lépés különösen nagy pofon a bányászoknak, ugyanis az alacsony villamosenergia-költségeknek köszönhetően a kriptobányászat egyre növekvő tevékenység volt Algéria déli régióiban.
Az új szabályok megsértése esetén az „elkövetők” két hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztéssel, illetve 530 ezer és 2,6 millió forint közötti pénzbírsággal büntethetők. És bár ezek a büntetések is bőven beleesnek a vicc kategóriába, Magyarországon akár nyolc év szabadságvesztést is kaphatnak azok, akik nem engedélyezett kriptoszolgáltatásokat nyújtanak.
Az azért jól észrevehető, hogy míg a fejlettebb országok és régiók – például az Egyesült Államok, Japán, vagy épp Hongkong – felkarolják a kriptovalutákat, a visszamaradottabb nemzetek – lásd Magyarország és Algéria – antikripto dömpingbe kezdtek. Ideje lenne Magyarországnak is megértenie azt, hogy a kriptoszektor nem ellenség, hanem lehetőség, amit jól kihasználva a magyar gazdaságot is fel lehetne lendíteni.