Újabb scam, amelyhez ismét magyar szálak kötődnek
Solar Techno Alliance, vagy csak STA-token komoly hozamot ígért a gyanútlan befektetőknek. Végül az indiai rendőrség lecsapott rá. A Ponzi-sémához egy magyar szál is köthető.
A történet mindig ugyanaz. A gyanútlan befektető komoly haszon reményében ismeretlen projektbe fektet, mert azt ígérik neki, hogy meggazdagszik. Aztán jön a feketeleves: nemhogy nyeresége nem lett, de még a befizetett pénzét is elvesztette. Nincs ez másként a Solar Techno Alliance (STA) projekttel sem. A kriptotoken állítólag egy illegális többszintű marketing (MLM) Ponzi-rendszer álcája mögé bújt, amelyet STA néven népszerűsítettek, és amelyre végül 2 év után lecsapott az indiai rendőrség. A nagy hozamot ígérő céget sehol nem jegyezték be, ettől függetlenül sikerült neki több mint 2 millió ember becsapnia. A csoport indiai vezetőjét, a 40 éves Gurtej Singh Sidh Sidhut az egész országban folytatott üldözést követően tartóztatták le Indiában.
Nirod Kumar Das-t, a csoport odishai vezetőjét és Ratnakar Palai-t, aki a YouTube-on népszerűsítette az STA-t, szintén letartóztatták. A csoport három felsővezetője ellen körözést adtak ki, köztük a magyar David Gez vezérigazgató ellen is.
A csoport honlapján, a Solartechnoalliance.com on – amely még mindig működik, bár a regisztrációkat felfüggesztették – az STA tokenről azt írják: “decentralizált, többcélú token, amely minden iparági szolgáltatásban használható, betekintést nyújt a decentralizált kriptofizetési átjáróba”. Az oldalon nem tesznek említést az alapítókról vagy a kulcsfontosságú érdekelt felekről; számos nyelvtani és tipográfiai hibát tartalmaz, ami úgy tűnik senkinél nem kongatta meg a vészharangokat.
A honlapon nem szerepel részletesen az, hogy a projekt nem más, mint a jó öreg MLM. Minden reklámot szájról szájra adtak, heti rendszerességgel tartották a különböző találkozókat, ahol meggyőzték a befektetőket arról, hogy még több pénzt kapnak, ha újabb embereket vesznek be maguk alá. Hogy még meggyőzőbbek legyenek iPhone-nal és robogóval is kedveskedtek azoknak, akik bepalizták az ismerőseiket.
A hatósági nyomozások során kiderült, hogy a befektetők végig azt hitték, hogy az STA üzleti tevékenysége virágzik, mivel a felsővezetők rendszeresen tartottak velük Zoom-találkozókat és képernyőképeket mutogattak arról, milyen jól fut a szekér. Alkalmanként az STA India vezetője, Sidhu, és a 33 éves David Gez vezérigazgató (a videón napszemüvegben vagánykodó) is részt vett ezeken a találkozókon, hogy növeljék a befektetők bizalmát.
A befektetőknek állítólag napi 3-5%-os hozamot ígértek a betéteikre, amelyek 20 hónapos lekötési idővel rendelkeztek. Az elsődleges cél az volt viszont, hogy új befektetőket hozzanak be az ajánlói programokon keresztül. A szokásos piramisjáték, ahol a korai befektetők a későn belépők nyakán élősködnek, amíg végül az egész business be nem dől.
Út a vesztőbe
Az STA tokenről ígértek sok mindent, de nyárra a token árfolyama bedőlt. A befektetők elkezdték kivenni a pénzüket, ami pánikot indított el az STA-tagok által létrehozott különböző WhatsApp-csoportokban. Ekkora már az indiai hatóságok is aktív megfigyelők voltak ezekben, és a projekt július 31-re tervezett nagy vezetői találkozóját várták, hogy lecsaphassanak a Ponzi-séma kiötlőire.
A rendőrség megállapította, hogy a szervezet egy hierarchiára épülő jövedelemtáblát hozott létre. A “gyöngy” tagok napi 1,5 dollárt kaptak, a “kohinoor” tagok viszont napi 2500 és 3000 dollár között.
A magyar David Gez pincérként dolgozott egy helyi szállodában, itt ismerkedett meg az STA indiai vezetőjével, aki később bevette a projektbe és komoly összeget fizetett neki. A nyomozók úgy vélik, hogy Gez európai háttere segített bizalmat kelteni a potenciális befektetőkben, akik így szemrebbenés nélkül tolták a pénzt a projektbe.
Az indiai nyomozók kezdetben úgy vélték, hogy csak a helyi Odishában vannak áldozatok, később kiderült, hogy még Magyarországon, Szaúd-Arábiában és Nepálban is vannak tagjai az átverésnek.
A károsultak természetesen szeretnék visszakapni a pénzüket, erre azonban nem sok esély van. Az így szerzett pénzeszközök jellemzően egyik számláról a másikra vándorolnak, és végül fedőcégeknél kötnek ki. Ezek a fedőcégek együttműködnek kriptokereskedőkkel, hogy a pénzeszközöket kriptopénzre váltsák át. Innentől kezdve brutálisan nehéz lekövetni, mikor, kihez és mennyi pénz is került.
