A tiltás ellenére újra felfutóban van a bitcoin-bányászat Kínában
Négy évvel a bitcoin-bányászat kínai betiltása után az iparág lassan, de biztosan újra megveti a lábát az országban.
A visszarendeződés annak tudható be, hogy a magánszemélyek és a vállalatok egyaránt kihasználják az olcsó áramot, a túlméretezett adatközpontokból származó felesleges kapacitást, a bitcoin árfolyamának emelkedését, valamint azt a sokak által érzékelt jelenséget, hogy a szabályozói hozzáállás finoman enyhülni kezdett.
A kínai bitcoin-bányászat újjáéledése
A tiltás előtt Kína volt a világ legnagyobb kriptobányászati központja, egészen addig, amíg Peking 2021-ben be nem tiltotta a kriptokereskedést és -bányászatot, arra hivatkozva, hogy ezek veszélyeztetik a pénzügyi stabilitást és az energiatakarékossági célokat. A szigorítást követően az ország bitcoin bányászati részesedése gyakorlatilag nullára esett vissza, ám a Hashrate Index adatai szerint 2023 októberének végére újra a harmadik helyre kapaszkodott fel, immár 14%-os globális részesedéssel.
A 2021-es pekingi szigorítás után a bányászoknak le kellett állítaniuk helyi tevékenységüket, és olyan külföldi piacokra kényszerültek átköltözni, mint Észak-Amerika vagy Közép-Ázsia. A bányászat mostani újbóli erősödése egy időben történt a digitális eszközök októberi rekordárfolyamával, ami ismét rendkívül jövedelmezővé tette azt.
A bitcoin azóta ugyan nagyjából egyharmadot veszített értékéből, mivel világszerte csökkent a befektetők kockázatvállalása, mégis jelentős élénkülés tapasztalható. Bár Kína hivatalosan nem enyhítette a bányászati tilalmat, már a szabályozás finomodásának halvány jelei is erősíthetik a bitcoin globális szerepéről szóló narratívát.
A kínai bitcoin-bányászat különösen aktív az olyan energiaforrásokban gazdag régiókban, mint Hszincsiang, Kína legnyugatibb tartománya. A visszatérést nemcsak az emelkedő árfolyam segítette, hanem az is, hogy egyes, pénzügyi gondokkal küzdő helyi önkormányzatok túlzott beruházásokat hajtottak végre adatközpontok építésébe, ami jelentős mennyiségű olcsó energiát és szabad számítási kapacitást eredményezett.
Kriptovaluták és politika
A visszatérést az is jól mutatja, hogy a bányászgépeket gyártók eladásai is jelentős növekedést értek el. A világ második legnagyobb bitcoin bányászati berendezések gyártója, a Canaan bevételeinek 30,3%-át Kínából szerezte tavaly, míg 2022-ben, vagyis a betiltás utáni évben ez 2,8% volt. Az idei második negyedévben pedig a kínai értékesítések aránya már meghaladta az 50%-ot.
A Canaan a kínai értékesítések növekedését több tényezővel magyarázza: az Egyesült Államokban tapasztalható vámkörnyezet bizonytalanságával, a bitcoin árfolyamának emelkedésével, valamint Kína digitális eszközökhöz való átalakuló hozzáállásával. A vállalat hangsúlyozza, hogy tevékenysége teljes mértékben megfelel a kínai előírásoknak, hiszen az országban a bányászgépek kutatása, gyártása és értékesítése továbbra is engedélyezett.
Eközben egyre több jel utal arra, hogy Peking enyhít szigorú álláspontján, amelyet korábban a jüan stabilitásának védelmével és a tőkekiáramlás megakadályozásával indokoltak. Jó példa erre Hongkong új stabilcoin-szabályozása, amely augusztusban lépett életbe, és lehetővé teszi a város számára, hogy versenybe szálljon az Egyesült Államokkal a szabályozott, fiat-fedezetű kriptovaluták piacán. A szabályozás szigorú feltételeket szab a kibocsátóknak, miközben Peking továbbra is tart a dollárhoz kötött stabilcoinok térnyerésétől, és nem szeretne lemaradni a globális versenyben sem.
„A kínai bitcoin-bányászat továbbra is hivatalosan be van tiltva. Ennek ellenére jelentős számú bányászfarm működik az országban” – mondta Julio Moreno, a CryptoQuant kutatási vezetője.
A cég becslése szerint jelenleg a globális bitcoin bányászati kapacitás 15–20%-a Kínában működik.
Bár a tiltás továbbra is érvényben van, az adatok világosan mutatják, hogy a bitcoin-bányászati kapacitás gyors ütemben nő az országban