Vajon a blokklánc technológia jelenti a jogi szektor jövőjét?

Manapság a technológia számos iparágat forradalmasít. Ez alól a jogi szektor sem kivétel, hiszen a számítógépek és az internet megjelenése hatalmas mértékben megkönnyítették az ügyvédek, bírók és ügyészek mindennapjait.

Az interneten elérhető jogi adatbázisok, jogszabály gyűjtemények és bírói gyakorlat óriási előrelépést jelent a néhány évtizeddel ezelőtt tevékenykedő jogászok munkavégzéséhez képest. Azonban, mint minden iparágnak, a jogi szektornak is bőven van mit fejlődnie. Habár az internet és a digitalizáció számos eljárásformát felgyorsított, az igazság az, hogy a jogi szakma jelentős része már hosszú ideje változatlan. Lássuk milyen előrelépéseket hozhat a blokklánc technológia a jogi szektor számára.

Fokozott biztonság

Habár egy kisvárosi ügyvédnek talán nem kell hackerektől tartania, a nagyobb ügyvédi irodák a hackerek kiemelt célpontjaivá váltak az utóbbi években. Ha belegondolunk, hogy az óriáscégek milyen adatokat osztanak meg az őket képviselő ügyvédi irodákkal, egyáltalán nem meglepő, hogy ezek az adatok számos hacker figyelmének középpontjába kerültek. Az ügyvédi irodák egyre több pénzt költenek az általuk tárolt adatok védelmére, azonban ez sokszor kevésnek bizonyul.

A blokklánc technológia nagyban javíthatna az irodák kiberbiztonságán, hiszen ezzel a technológiával nem csupán egyetlen szerveren kellene tárolni az adatokat. A technológia egy egész számítógéphálózaton tárolja az adatokat, miközben minden számítógépnek hozzáférése van a hálózathoz. Ez annyit jelent, hogy ha egy hacker fel szeretné törni a rendszert, egyidejűleg minden egyes hálózathoz tartozó számítógépet meg kell támadnia. Ez valószínűleg a legtöbb hackert eltántorítaná az adatlopás gondolatától.

Okos szerződések

Az okos szerződések elterjedése inkább az ügyvédek szerepének csökkenésével újítanának a jogi szektoron. Hogyan? Először is kezdjük az okos szerződés meghatározásával. Leginkább egy olyan applikációként tudjuk elképzelni, amely egy vagy több feltétel teljesülése esetén végrehajt egy előre megadott következményt. Tegyük fel, hogy két fél létrehoz egy okos szerződést a kettejük közötti adásvétel lebonyolítására. Amint a meghatározott vételár megérkezik az eladó bankszámlájára, az okos szerződés automatikusan átruházza a tulajdonjogot a vevőre. Sőt, az is könnyen megoldható, hogy az okos szerződés ezután értesítse a megfelelő hivatalt a változásról. Persze nem csak egyetlen feltételt tudunk megszabni. Sokszor megesik, hogy az eladó nem hajlandó átadni az adásvétel tárgyát, még akkor sem, ha már nem ő a tulajdonos. Ezt úgy tudnánk kiküszöbölni, hogy az átadás pillanatában a vevő elektronikus aláírásával igazolja az átadást. Az okos szerződés csak ezután utalja át a meghatározott vételárat a vevő számlájára, illetve értesíti a megfelelő hivatal.

Ha belegondolunk mennyi időt és pénzt spórolhatunk meg az okos szerződések alkalmazásával (ügyvédek és közjegyzők díjai, hitelesítés stb.) szinte egyértelműnek tűnik jövőbeli elterjedésük.

Más alkalmazási területek

Attól eltekintve, hogy Magyarországon talán a két említett alkalmazási terület a legkézenfekvőbb, a blokklánc technológia a jogi szektor számos más területén is alkalmazható. Habár a technológia ezeken a területeken még nem elég érett az alkalmazásra, mindenképpen említésre méltók. Ezek az alkalmazási területek közül a következők emelhetők ki: a közjegyzők általi hitelesítések automatizálása, szellemi tulajdonjogok védelme blokklánc segítségével, céges beadványok benyújtásának leegyszerűsítése, bürokrácia felgyorsítása és egyszerűsítése stb.

Mivel a jogi szektor kimondottan kompetitív, valószínűleg a blokklánc technológia által kínált lehetőségek kiaknázása néhány éven belül kezdetét veszi. Aki lemarad, hátramarad.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.