Vége az internetszabadságnak, az állam bárkit lekapcsolhat a netről

A kedden elfogadott Semjén Zsolt-féle kiberbiztonságra vonatkozó törvényjavaslat a nemzetbiztonsági törvényt és az elektronikus információ biztonságáról szóló törvényt is több helyen kiegészíti, illetve módosítja. A titkosszolgálatok akár kétszer 90 napra lekapcsolhatják bárki internet-hozzáférését. 

Mint arról még kedden beszámoltunk, a parlament elfogadta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes törvénytervezetét a kiberbiztonság megerősítése jegyében. A javaslat értelmében a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat minden magyar állampolgár bizalmas adatához hozzáférhet egy esetlegesen bekövetkező kibertámadás kivédése érdekében. A törvénymódosítás rengeteg bírálatot kapott mind a szakma, mind pedig a sajtó részéről. A jogszabályról azonban újabb, ledöbbentő részletek derültek ki.

Ha nem tetszel, lekapcsolunk az internetről

Az új törvénymódosítás úgy fogalmaz, hogy a “Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat saját hatáskörben elrendelheti az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított adatnak vagy szolgáltatásnak, amely a magyar kibertér biztonságára fenyegetést jelent, vagy amely honvédelmi vagy szövetségi érdeket sért vagy veszélyeztet”.

A jogszabály értelmében a hatóságok akár kétszer 90 napra elérhetetlenné tehetnek egyes online tartalmakat és szolgáltatásokat. Lekapcsolhatják a szerintük gyanús szolgáltatók szervereit és felfüggeszthetik működésüket. Senki nem vonja kétségbe azt, ha a mai modern világban egy európai állam kiberbiztonságra vonatkozó jogszabállyal rendelkezik. Viszont ki és milyen alapon dönti el azt, hogy mi számít honvédelmi vagy szövetségi érdekeket sértő tartalomnak? Ha például valaki nyíltan bírálja a fentebb említett törvényjavaslatot, tehát nem ért egyet a kormány döntésével, akkor veszélyezteti az állam érdekeit?

Még el is fogadható az, hogy a gyanúsnak vélt szolgáltatót levágják az internetről, de a törvényben meghatározott kétszer 90 nap elképesztően hosszú időnek tűnik. Ha egy weboldal tiltott tartalmat közöl, akkor az eset kivizsgálása és a szolgáltatóval szembeni intézkedés mindössze néhány napot vesz igénybe, nem pedig 6 hónapot. Ezek után megkérdőjelezhető az, hogy az állam valóban a védekezésre helyezi-e a hangsúlyt.

Hiányos megfogalmazás, nem egyértelmű rendelkezések

Az új jogszabály számos más aspektusból nézve legalább 1000 sebből vérzik. Nem rendelkezik ugyanis arról, hogy a meggyanúsított szolgáltató milyen jogorvoslati lehetőségekkel élhet. A törvény nem definiálja, hogy mit is jelentenek pontosan a fenyegetés, a veszély, a honvédelmi és szövetségi érdek fogalmai. Mivel ezeket nem határozták meg, az illetékes szervek kényük-kedvük szerint járhatnak el, amely nem összeegyeztethető egy európai jogállammal.

A gyanús internetes tartalmak ideiglenes vagy végleges törlésére most is lehetősége van az államnak. Ehhez viszont rendőrségi nyomozás és bírói döntés szükséges. Az új törvény tehát lerövidíti az eljárási folyamatot, így a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat jóindulatán múlik csak, hogy kit kapcsolnak le az internetről és kit nem. Július 1-től tehát kétszer is meg kell gondolniuk a szolgáltatóknak, hogy mit tesznek közzé, hiszen akár hónapokra is ellehetetlenítheti őket a hatóság.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.