Sokkal egyszerűbb lehet egy Ethereum node futtatása
Az Ethereum társalapítója, Vitalik Buterin egy új konstrukciót javasolt a hálózati csomópontok hardverigényének csökkentésére. Ezt egy olyan lépésnek tekinti a teljesen decentralizált hálózat felé, amelynek fenntartásához nincs szükség kifinomult infrastruktúrára. Egy május 19-én, vasárnap közzétett blogposztban Buterin bevezette a „részlegesen állapot nélküli csomópontok” koncepcióját, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az Ethereum adatainak csak egy részhalmazát tárolják, nem pedig a teljes blokkláncot, amely több mint 1,3 terabájt (TB) méretű.
Az Ethereum blokklánc minden tranzakciót és szerződést tárol, ami idővel egyre nagyobb terhet jelent és fog jelenteni a node-ok számára. A részlegesen állapot nélküli csomópontok célja, hogy a node-oknak ne kelljen a teljes blokklánc állapotát tárolniuk, hanem csak azokat az adatokat, amelyekre éppen szükségük van a tranzakciók ellenőrzéséhez. Igazából valójában csak igazolásokat fognak tárolni a tranzakciókról, nem a teljes állapotot.
Az Ethereum node futtatásának egyszerűsítése a hálózat stabilitását javíthatja
A javasolt cél az, hogy a mindennapi felhasználók, ne csak az intézmények legyenek képesek a csomópontok futtatására a személyes eszközeiken. Az Ethereum node vagy csomópont egy olyan elektronikus eszköz, amely csatlakozik a blokklánc-hálózathoz, hogy segítsen a tranzakciók ellenőrzésében és a főkönyv egy példányának megőrzésében. Jelenleg egy teljes Ethereum-csomópont működtetéséhez jelentős, gyakran 1 TB feletti lemezterületre van szükség, ami a legtöbb felhasználó számára kivitelezhetetlenné teszi ezt a tevékenységet. Bár a harmadik feles szolgáltatások hozzáférést biztosítanak a blokkláncadatokhoz, ezek adatvédelmi kompromisszumokkal járnak, plusz a cenzúra kérdése is felmerülhet. Ezek a kérdések pedig mostanság nagyon foglalkoztatják Buterint.
Buterin új modellje azt javasolja, hogy minden node csak a felhasználó számára legfontosabb adatokat tárolja, míg a lánc többi részét igény szerint, kriptográfia segítségével ellenőrzi. Ez az ún. „local-first” megközelítés egyfajta könyvtári rendszert tükröz. A gyakran használt könyveket megtartjuk, a többit pedig szükség esetén kölcsönvesszük. A rendszer azt is lehetővé tenné a felhasználók számára, hogy egy egyszerű láncbeállítással konfigurálják, milyen adatokat tároljon a csomópontjuk, például közös okosszerződéseket, tokeneket vagy konkrét alkalmazásokat. A felhasználóknak nem lenne szükségük Merkle-bizonyítékok (a blokklánc állapotát biztosító bonyolult kriptográfiai fák) tárolására, mivel elegendőek lennének a nyers adatok.
A javaslat az EIP-4444 folyamatban lévő megvalósítására épül, amelynek célja, hogy a csomópontok előzményeinek tárolását 36 napra korlátozza, a régebbi adatokat pedig hibajavító kódolással osztja szét a hálózaton. Ez egy olyan adatvédelmi technika, amely lehetővé teszi az adatok helyreállítását, még akkor is, ha bizonyos részek elvesznek vagy megsérülnek. Az eredeti adatot kisebb darabokra bontják, majd ezekből matematikai algoritmusok segítségével redundáns darabokat hoznak létre. Ha egy darab kiesik, az információ visszaállítható a megmaradt töredékekből. Buterin javaslata még korai stádiumban van, de a hálózat decentralizációs ütemtervében fontos szerepet játszhat.