Végre korlátoznák az FBI hírszerzési és kémkedési jogosítványait
Az amerikai kongresszusban egy egzisztenciális harc kezd kibontakozni azzal kapcsolatban, hogy az amerikai kormány kémkedhet-e saját állampolgárai után. És ahogy ez a harc egyre inkább erősödik, az FBI legnagyobb ellenfelei a Capitolium épületében már nem a reformerek, akik pusztán a hatalom korlátozásában érdekeltek. Sok törvényhozó, akiket a közelmúltbeli választások új hatalmi pozícióba emeltek, azon dolgozik, hogy drasztikusan megnyirbálja azokat a módszereket, amelyekkel az FBI a nyomozásokat végzi a bűncselekmények felderítése érdekében.
Ugyanis a hírszerzési adatok amerikai bűncselekményekkel kapcsolatos felhasználására irányuló korlátozások be nem tartására vonatkozó új részletek kerültek napvilágra az FBI háza tájáról. A külföldi hírszerzésről szóló FISA törvény (Foreign Intelligence Surveillance Act) egyes szekciója lehetővé teszi az Egyesült Államok hatóságai számára, hogy az amerikai alkotmány negyedik módosítása által nem védett tengerentúli célpontok elektronikus kommunikációját lehallgassa.
Ez a törvény által biztosított jogkör azonban az év végén lejár. Az FBI által az adatok másodlagos felhasználása során elkövetett hibák azonban valószínűleg tovább élezik az amúgy is heves vitát arról, hogy a bűnüldöző szervek használhatnak-e egy ilyen invazív eszközt a nyomozások során.
A feszültség középpontjában most az Igazságügyi Minisztérium nemzetbiztonsági részlege és a Nemzeti Hírszerzés Igazgatójának Hivatala (ODNI Office of the Director of National Intelligence) által végzett rutin audit áll, amely újabb példákat tárt fel arra, hogy az FBI nem tartotta be az állítólagosan az USA nemzetbiztonságának védelme érdekében gyűjtött hírszerzési adatokhoz való hozzáférést korlátozó szabályokat. Az ilyen “hibák nagyszámú alkalommal” fordultak elő.
A titkosítás alól nemrég feloldott, auditról szóló jelentés szerint, írja a Wired, 2020 első felében az FBI munkatársai számos alkalommal jogellenesen kutattak a FISA nyers adatai között. Az egyik eset során az ügynökök állítólag egy amerikai törvényhozóhoz köthető külföldi befolyásolásra vonatkozó bizonyítékokat kerestek. Egy másik esetben a nem megfelelő keresés egy ottani politikai pártra vonatkozott. A jelentés szerint mindkét esetben a törvény “félreértelmezésének” tulajdonították ezeket a “hibákat”.
Egy másik esetben az FBI “egy helyi politikai párt nevének” felhasználásával hajtott végre kereséseket, noha a külföldi hírszerzéssel való kapcsolat “nem volt ésszerűen valószínűsíthető”. A DOJ azzal magyarázta a hibákat, hogy az FBI munkatársai “félreértették” a keresési eljárásokat, hozzátéve, hogy “később emlékeztették őket a lekérdezési szabályok helyes alkalmazására”.
Ezek azok a hibák tehát, amelyek végső soron munícióként szolgálnak majd az FBI hatalmának csökkentéséért folyó küzdelemben.
Mit is tesz lehetővé ez a törvény?
A törvény 702. szekciója szerinti a nyers adatok, amelyek nagy része az olyan internetes cégektől, mint a Google származik, “nem minimalizáltnak” minősülnek, ha azok szerkesztetlen információkat tartalmaznak amerikaiakról. Az olyan kémügynökségeknek, mint a CIA és az NSA, magas szintű engedélyre van szükségük a “felhasználáshoz”. Az FBI azonban a privát adatok védelme és a polgári szabadságjogok jogászai által “hátsó ajtós keresésnek” nevezett módon rendszeresen átnézi a nem minimalizált adatokat a nyomozások során. Az aggályok kezelése érdekében az amerikai kongresszus úgy módosította a FISA-t, hogy a tisztán büntetőjogi ügyekben bírósági végzésre van szükség ehhez. Évekkel később azonban arról számoltak be, hogy az FBI soha nem kérte a bíróság engedélyét az ilyen nyomozások során.
A FISA-megfigyelés nem megfelelő betartása a a legnagyobb kritikát a republikánusok oldaláról kapta, miután kiderült, hogy 2016 októberében egy titkos bíróság engedélyezte az akkori elnökjelölt, Donald Trump egykori kampánysegítőjének lehallgatását az oroszok választásokba való beavatkozással kapcsolatban folytatott FBI vizsgálat során. Bár az audit jelentés később elegendő okot talált a nyomozásra, a lehallgatási kérelmet az FBI számos hibája mellett véletlenszerűen hagyták jóvá.
Az FBI-nál elkövetett hibák tömkelege valószínűleg nem fogják megerősíteni az amerikai hírszerző közösség azon érvelését, hogy a 702. szekció előnyei messze felülmúlják az amerikaiak polgári szabadságjogait fenyegető kockázatokat, és hogy a törvény érvényességének a lejárata széles körben veszélyeztetné a terroristák, külföldi kémek és az amerikai infrastruktúrát ért kibertámadások elleni nyomozást.
Prominens politikai személyiségek, köztük amerikai szenátorok múltban már több törvényjavaslatokat terjesztettek elő, amelyek korlátozná az FBI nem minimalizált adatokhoz való hozzáférését a 702. szekció szerint. A törvényhozók által eredetileg 2017-ben előterjesztett, USA RIGHTS Act néven ismert törvényjavaslat az FBI “addigi széleskörű hatáskörét” kívánta megnyirbálni.
“A hírszerző közösség, és különösen az FBI szükségtelenül fér hozzá az amerikai polgárok legprivátabb, legérzékenyebb információihoz, és nem veszik figyelembe az amerikai alkotmány negyedik módosítványát” – mondta Bob Goodlatte, a képviselőház korábbi republikánus igazságügyi elnöke, jelenleg a Project for Privacy and Surveillance Accountability vezető tanácsadója. “A kongresszusnak áthatolhatatlan védőkorlátokkal kell kiegészítenie a 702. szekciót, és meg kell követelnie, hogy a nyomozó hatóságoknak engedélyt kelljen kérniük az amerikaiak magánadatainak megszerzéséhez.”
A Demand Progress kutatása szerint a most nyilvánosságra hozott hibák nem az elsők az FBI történetében. 2017-től kezdődően és legalább 2019-ig tartó időszakban az iroda a nyilvánosságra hozott bírósági iratok szerint több ezer jogilag megengedhetetlen házkutatást végzett. A Külföldi Hírszerzési Felügyeleti Bíróság például egy 2018-as memorandumban megjegyezte, hogy az FBI minimalizálási eljárásai, “ahogyan azokat végrehajtották”, nem feleltek meg sem a FISA-követelményeknek, sem magának az alkotmánynak.
Az FBI nem tartotta be a 2018-ban elfogadott szabályozást sem, amely bírósági végzést írt elő a 702. szekció adatainak belföldi bűnügyi nyomozáshoz való felhasználása előtt. Egy 2020 novembere előtt végzett felügyeleti audit például megállapította, hogy az FBI 40 lekérdezést hajtott végre megfelelő engedély nélkül a szervezett bűnözéstől és az egészségügyi csalástól kezdve a közveszélyes korrupción át a megvesztegetésig számos tevékenységgel kapcsolatos nyomozás során.
