Veszélyben lehet a globális Bitcoin hálózat, figyelmeztetnek a szakértők
Évtizedek óta nem látott feszültség van a világban, a Bitcoin is veszélyben lehet? A Hormuzi-szoros éppen akadozik, a Covid után újra rávilágítva a globális infrastruktúra sebezhetőségére, miközben a kritikusok a Bitcoin kiszolgáltatottságára figyelmeztetnek. A Cambridge professzorok tanulmánya azonban nyugalomról árulkodik. A kutatás szerint a világot összekötő tengeralatti kábelek 92%-ának kellene egyszerre meghibásodnia, hogy a Bitcoin hálózatában érzékelhető kiesés következzen be. A legnagyobb szolgáltatókat célba véve már rosszabb a helyzet.
Hiába vágnák el a tengeralatti vezetékek 72%-át, a bitcoinnak meg se kotyanna
A bitcoin-szkeptikusok évek óta a fizikai infrastruktúra elleni támadás katasztrofális következményeivel riogatnak. A kérdés pedig nem is lehetne aktuálisabb, amikor a Közel-Keleten és a szomszédunkban évek óta háború dúl, a globális feszültségek fokozódnak, a célzott kibertámadások veszélye pedig magasabb, mint valaha.
De vajon jogos a kritikusok véleménye és tényleg akkora veszélyben van-e a Bitcoin? A Cambridge Központ kutatói 11 évnyi peer-to-peer hálózati adatot vetettek össze 68 igazolt tengeralatti kábelmeghibásodással, hogy megnézzék, valóban akkora veszélyben lehet-e a Bitcoin. Az eredmény megdöbbentő, nézzük a számokat.
Az infrastruktúra mekkora részének kell meghibásodnia a Bitcoin összeomlásához?
Wenbin Wu és Alexander Neumueller átfogó kutatásából kiderült, hogy a 68 igazolt kábelmeghibásodás 87%-a kevesebb mint 5%-os csomópont-hatást okozott. A legsúlyosabb esemény 2024 márciusában, az Elefántcsontpart partjainál történt tengerfenéki zavar volt, amelynek során egyszerre hét-nyolc kábel szakadt el, a regionális internetkapacitás 43%-át tönkretéve. Ezzel szemben a BTC szinte érintetlen maradt, a globális csomópontok mindössze 0,03%-át érintette.
Mikor történhet valódi tragédia?
A kutatók szimulációi azt is felmérték, mikor történne valódi kár a rendszerben. A bitcoin rendkívül reziliens, a globális tengeralatti kábelhálózat 72–92%-ának kellene egyszerre meghibásodnia ahhoz, hogy a Bitcoin hálózatában jelentős csomópont-lekapcsolódás következzen be.
Ezzel szemben a véletlenszerű kábelkiesés nem okoz különös problémát, ezek eddig elhanyagolható hatással voltak a Bitcoinra. A természeti csapások, meghibásodások így nem jelentenek veszélyt, de egyre többen tartanak a szervezett, célzott támadásoktól is.
Mi történik, ha szándékosan támadják a hálózatot?
A célzott támadások esetében teljesen más a helyzet. Ha a legnagyobb központi kábeleket vizsgáljuk, amelyek általában a kontinenseket kötik össze, már jóval kisebb, 20%-os meghibásodás is drámai következményekhez vezet. Amennyiben a támadók a tengerfenékén futó kábelek helyett a tárhelyszolgáltatókat veszik célba, akkor már 5%-os kapacitásveszteség is megrázhatja a világ legnagyobb kriptovalutáját.
A Bitcoin hálózat kritikus meghibásodási küszöbértékének alakulása
A Bitnodes 2026. márciusi pillanatképe szerint az öt legnagyobb vállalat (Hetzner, OVHcloud, Comcast, Amazon Web Services és Google Cloud) együttes részesedése az összes elérhető csomópont körülbelül 35%-át teszi ki. Ez nem jelenti azt, hogy öt gombnyomással le lehetne állítani a Bitcoint, de egy koordinált szabályozói vagy kormányzati fellépés, esetleg egy támadás esetén a következmények már látványosak lehetnek.
Véletlenül a TOR lett a Bitcoin pajzsa
A tanulmány egyik legmeglepőbb eredménye a TOR hálózat növekvő szerepének felismerése. 2014-ben gyakorlatilag egyetlen Bitcoin-csomópont sem működött a TOR-on keresztül. 2021-re az arány 23%-ra, egy évvel később már 52%-ra emelkedett. 2026 márciusában az arány 63%-on áll, a 23 150 elérhető csomópontból 14 602 a TOR-on található.
A változás nem volt központilag tervezett. Irán 2019-es internetleállítása, Mianmar 2021-es katonai puccsja és Kína ugyanebben az évben bevezetett bányászati tilalma mindegyike függetlenül arra késztette a csomópont-üzemeltetőket, hogy cenzúrának ellenálló infrastruktúrát keressenek. A cambridge-i kutatók ezt „adaptív önszerveződésnek” nevezték el.
A TOR átjátszók földrajzi eloszlása szintén a Bitcoin javára válik. A csomópontok nagy része Németországban, Franciaországban és Hollandiában található. Az országok rendkívül szorosan össze vannak kapcsolva, így a távoli országokat komoly veszélybe sodró tengeralatti kábelhálózatot érintő támadás nem rontaná a szoros kapcsolatban lévő országok átviteli kapacitását.
Mi történne az árfolyammal?
A kábelmeghibásodások és a Bitcoin ára közötti korreláció: –0,02. Tehát elmondható, hogy az eddigi esetek egyáltalán nem befolyásolták az árfolyamot, és a további természetes kiesések sem lesznek hatással rá.