A Jane Street titkos játszmája: így döntötte be a Wall Street óriása a bitcoin árfolyamát
A Bitcoin több mint tizenöt éve a pénzügyi decentralizáció jelképe. A 21 millió darabos kínálati plafon, a jegybankoktól független monetáris politika és a blokklánc transzparenciája miatt sokáig a hagyományos pénzügyi rendszer alternatívájaként tekintettek rá. Az elmúlt két év azonban új korszakot hozott: a spot Bitcoin ETF-ek megjelenésével a Wall Street intézményei közvetlen csatornán keresztül léptek be a piacra. Ezzel együtt felerősödtek azok a hangok is, amelyek szerint a kriptovilág már nem annyira decentralizált, mint amilyennek indult.
A viták középpontjába az egyik legismertebb globális kereskedőcég, a Jane Street került. A vállalat neve egyrészt a Terra-összeomlás kapcsán indított per miatt, másrészt a Bitcoin ETF-ek piacán betöltött szerepe miatt került újra reflektorfénybe.
A Terra Luna-ügy árnyéka
2022 májusában látványosan összeomlott a Terraform Labs által létrehozott ökoszisztéma. Az algoritmikus stabilcoin, a TerraUSD elveszítette az egy dolláros árfolyamrögzítését, a kapcsolt token, a LUNA pedig hiperinflációba zuhant. A piaci értékvesztés meghaladta a 40 milliárd dollárt, és dominóhatást indított el a kriptoszektorban, amely több nagy hitelező és alap összeomlásához is hozzájárult.
A csődeljárás során a felszámolók pert indítottak a Jane Street ellen, azt állítva, hogy a cég a kritikus napokban jelentős mennyiségű UST-t mozgatott ki likviditási poolokból, ami hozzájárulhatott a peg megbillenéséhez. A kereset kitér arra is, hogy a vállalat egyik alkalmazottja, Bryce Pratt – aki korábban a Terraform Labsnél is dolgozott – a vád szerint olyan időszakban vett részt a kereskedési döntésekben, amikor a piac számára nem nyilvános információk különösen értékesek lehettek. A felperes érvelése szerint a tranzakciók időzítése rendkívül kedvező volt, ami felveti a bennfentes információk használatának lehetőségét, ugyanakkor ezt a bíróság előtt még bizonyítani kell.
A Jane Street visszautasította a vádakat, és hangsúlyozta, hogy piaci alapú, nyilvános információkra támaszkodó kereskedési tevékenységet folytatott. Fontos kiemelni: a bíróság még nem hozott ítéletet, és jelenleg nem áll rendelkezésre jogerős megállapítás arról, hogy a cég vagy bármely alkalmazottja jogsértést követett volna el. A Terra-modell önmagában is sérülékeny volt: az algoritmikus stabilizáció extrém piaci stressz esetén könnyen negatív spirálba kerülhetett, így az összeomlás nem vezethető vissza egyetlen piaci szereplő tevékenységére.
Tökéletes időzítés, hónapokon keresztül
A 2024-ben jóváhagyott amerikai spot Bitcoin ETF-ek – köztük a BlackRock által indított iShares Bitcoin Trust – új szintre emelték az intézményi jelenlétet a kriptopiacon, és érdemben átalakították a kereslet-kínálat szerkezetét. Az ETF-ek működésében kulcsszerepet játszanak az úgynevezett Authorized Participantek, például a Jane Street, amelyek nagy blokkokban hoznak létre vagy váltanak vissza ETF-részvényeket, miközben arbitrázst végeznek az alap és a mögöttes eszköz között. A 13F-jelentések alapján a Jane Street egyes negyedévekben jelentős IBIT-pozícióval rendelkezett, ezek a dokumentumok azonban kizárólag a long részvénypozíciókat mutatják, és nem tartalmazzák a fedezeti célú opciós, illetve határidős ügyleteket, így a nettó piaci kitettség nem olvasható ki belőlük.
A kriptoközösségben ezzel párhuzamosan elterjedt az a narratíva, hogy a nagy ETF-szereplők képesek rövid távon lenyomni az árfolyamot, majd derivatív pozíciókon keresztül profitálni az esésből. Bár technikailag igaz, hogy egy jelentős likviditással rendelkező piaci szereplő átmenetileg hatással lehet az order bookra, a Bitcoin globális, több tőzsdére fragmentált piaca miatt egy tartós és mesterséges manipuláció koordinált, többpiacos jelenlétet igényelne, amelyre eddig nem került nyilvánosságra bizonyíték. Az amerikai piacnyitás körüli rendszeres volatilitás önmagában sem tekinthető bizonyítéknak: ilyenkor koncentrálódik a hagyományos pénzügyi likviditás, a határidős piacok aktivitása és az ETF-elszámolás, ami természetes ármozgásokat generálhat.
A Glassnode alapítói, Jan Happel és Yann Allemann hónapok adataiból kimutatták a gépies pontosságot – naponta ismétlődve. A Jane Street, mint hivatalos résztvevő (authorized participant, a Virtu, JP Morgan és Marex mellett), rendelkezik az azonnali Bitcoin ETF-ek elsődleges hozzáférésével: vékony megbízási könyvekbe eladnak, láncreakciót indítanak, olcsón visszavásárolnak. A minta Terra-per után szünetelt (jogi nyomás miatt), 2025 harmadik negyedévben újraindult – bizonyíték, hogy figyelték őket.
„Ez fájdalmas. A Jane Street IBIT-pozíciója szinte teljesen ellensúlyozva van nem nyilvános opciókkal és határidős ügyletekkel. Ők biztosan nem ’felhalmozzákk’ a bitcoint. Így működik a piaci manipuláció.”
– nyilatkozta Michael Green, korábbi befektetési alapkezelő
Titkos haszonszerzés és a szűnni nem akaró spekuláció
A vita ma már nem arról szól, hogy egyetlen szereplő „bedöntötte-e” a Bitcoint, hanem arról, mennyire maradhat decentralizált egy intézményesített környezetben. A 2025 negyedik negyedévére vonatkozó 13F-jelentések szerint a Jane Street 20,3 millió darab iShares Bitcoin Trust-részvényt tartott – a BlackRock termékéből –, amelyen jelentős, 276 millió dolláros növekményt mutatott ki, továbbá MicroStrategy-részvényekkel is rendelkezett. Ugyanakkor a 13F nem tartalmazza az opciós, határidős vagy egyéb fedezeti pozíciókat, így a nettó kitettség nem látható.
Az indiai Securities and Exchange Board of India (SEBI) egy külön ügyben súlyos indexopciós visszaélést tárt fel, ami tovább erősítette a gyanakvást a készpénz- és származtatott piacok közti koordinációval kapcsolatban. A „150 ezer dollár Jane Street nélkül” típusú állítás azonban spekuláció: a BTC árát makrociklusok, ETF-áramlások és derivatív tőkeáttétel egyaránt alakítják.