Elfogytak a lehetőségek: a Z generáció számára nem maradt más, csak a kriptovaluták
Cikk meghallgatása
Örök mondás, hogy régen minden jobb volt, a fiatalok mennyire lusták, és megváltozott a világ. Igen, a világ megváltozott, a lehetőségek száma bár sok esetben végtelennek tűnik, mégis egy olyan generáció válik felnőtté, amelyik számára a pénzügyi boldogulás lehetősége teljesen beszűkült. Miközben a boomerek és az X generáció eljuthatott egy saját lakáshoz a bankszámlán való gyűjtögetéssel, addig a Z generáció számára kizárólag a kockázatos eszközök maradtak, ami lekorlátozódik a kriptovaluta-befektetésben és a sportfogadásban.
A Northwestern Mutual 2026-os felmérése szerint az amerikai felnőttek fele pénzügyileg biztonságban érzi magát, mégis a fiatalok számára egyre nyilvánvalóbb, a konzervatív befektetési stratégiával nemhogy a saját lakás, de még a tanulmányi díjak kifizetése sem lehetséges.
Ezért maradt le egy komplett generáció
A Northwestern Mutual közel 700 milliárd dollárnyi eszközt kezel, főleg intézményi befektetők számára, most pedig egy érdekes tanulmányt közöltek a generációs kockázatvállalásról: a tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a fiatalok – tehát jelen esetben a Z generációs fiatal felnőttek – közel háromnegyede (73%) fordul a nagy kockázatú eszközök, például a kriptovaluták felé, mert azt érzi, hogy pénzügyileg lemaradtak minden kockázatos eszközről.
A tanulmányból az is kiderül, hogy ezek a fiatalok nem az izgalmat, az adrenalint és a gyors meggazdagodás lehetőségét keresik, hanem egyszerűen azt érzik, hogy a fejlődéshez (vagy sok esetben a túléléshez szükséges) ugródeszkát már kizárólag csak a kriptovalutákban rejlő hozam képes biztosítani, mert a munkabérből való építkezés, a megtakarítási számla használata, valamint a családtámogatási hitelek egyszerűen nem vezetnek sehova.
A vagyonkezelő jelentéséből az is kiderül, hogy a Z generáció 32%-a már fontolgat, vagy eszközölt is befektetést a digitális eszközökbe, és ugyanilyen arányban érdeklődnek a sportfogadás, vagy a predikciós piacok iránt – mint amilyen például a Polymarket. Gondolkozzunk el egy pillanatra, hogy bár sokkal békésebb világot élünk, mint száz évvel ezelőtt, normális-e, hogy olyan körülmények alakultak ki, hogy a végtelen tudás, a digitalizáció és a béke mellett egy fiatal tudatosan fordul a kockázatos eszközök és a sportfogadás felé, mert azt érzi, hogy a konzervatív lehetőségek nem vezetnek sehova!
Az elinflálódott világ érzete
Az idősebbek számára ez természetesen úgy jön le, hogy „bezzeg a mai fiatalok számára” derogál a tanulás és a munka, ugyanakkor a gond azzal van, hogy bármennyire is szép egy kevésbé jövedelmező hivatás, már a kemény munka sem vezet sehová – anyagilag. Nemcsak az árak emelkedtek meg, hanem velük együtt az idő is elinflálódott, és minden emberi kapcsolat is.
A felmérés szerint az amerikaiak 42%-a az inflációt „okolja” a legnagyobb akadályként, miközben a kitöltők több mint fele (56%) azt várja, hogy az árak tovább emelkednek idén is, a fizetések pedig elmaradnak ettől. Ha az energiahordozók ára tovább emelkedik a közel-keleti feszültségek közepette, nemcsak a lakhatás, hanem a mindennapi élet és az alapbiztonság is többe fog kerülni.
A 2020-as évek közepére eljutottunk oda, hogy az egészséges életmód, a sportolás, a lakhatás és a pénzügyi tervezés luxusnak számít, mert a konzervatív lehetőségek (például a kötvények, egészségpénztár, életbiztosítás) meg sem közelítik az inflációt, vagyis az ember a szülei útját követve csak fut a pénze után, és azt a szintet sosem fogja elérni.
Ilyenkor a magas kockázatú, magas hozammal ígérkező eszközök nem vonzóbbá válnak, hanem előlépnek, mint egyetlen alternatíva. Az okostelefonoknak köszönhetően a sportfogadás, a predikciós piacok használata, valamint a kriptovaluta-kereskedés pedig előtérbe kerülnek, és ez a logikus felismerés egy társadalmi kudarccal egyenlő.
A szerencse, mint menekülés
Természetesen megszólalt John Roberts, a Northwestern Mutual vezetője is:
„Amikor az emberek úgy érzik, hogy le vannak maradva, keresik azokat a lehetőségeket, melyek megrövidítik az utat – kockázattól függetlenül.”
Ez az idézet pontosan leírja a mai helyzetet: a társadalmi konvenciók átalakultak, a lehetőségek beszűkültek, a fiatalok pedig nem azért keresik a magas kockázatú lehetőségeket, hogy szórakozzanak, hanem mert egyszerűen a szüleik által járt, biztonságos út már nem vezet sehova. Nem reális az az életpálya modell, hogy 20 éves korodban megtalálod a társad, akivel a bankszámlán való takarékoskodással 30 éves korodra kertes házat veszel és két autót, mert bár a családtámogatási hitelek – akár Magyarországon is – piacinál kedvezőbb kamatokat biztosítanak, de egyrészt az emberi kapcsolatok elértéktelenedtek, másrészt a piacinál kedvezőbb kamatok is extrém magasak, harmadrészt az árak olyan szinten elszálltak, hogy már egy önerőhöz is jelentős összeg szükséges.
Napjainkra egy fiatal felnőtt 25 évesen jön ki az egyetemről, ha követi az elvárásokat, kézhez kap egy megélhetéshez alig elegendő fizetést, amit utána évről évre egy inflációtól elmaradó összeggel emelnek meg. Így lehetetlenné válik a reálbér-növekedés gyakorlatilag, még akkor is, ha papíron megtörténik.
Talán, ami a Z generáció számára a legnagyobb felismerés, az az, hogy a kriptovalutákkal és a magas kockázatú fogadásokkal veszíthetnek, de ha meg sem próbálják ezeket, akkor biztosan vesztettek. Ebből kifolyólag pedig megállapítható, hogy a fiatalok közül sokan a biztonságot háttérbe szorítják, és két opció marad: a győzelem, vagy a veszteség – nincs már stabilitás.
Ha ez a tendencia folytatódik, a következő években nem egy új, befektetői kultúra jön, hanem egy olyan társadalom, ahol a kiszámíthatóság a kiváltság, a kockázat pedig a remény ára lesz. A végkifejlet elképesztően demoralizáló, és a modern társadalom bukásaként ér fel. A normális élet pedig ténylegesen csak egy szűk réteg kiváltsága lesz, amely a rendszer legsúlyosabb kritikája.