Az izraeli-iráni háború két napjának költségét a 10 legnagyobb magyar adózó is alig bírná kifizetni
Izrael és Irán háborúja most már a hetedik napjába lépett, miközben a kriptoszektor teljes piaci kapitalizációja 24 óra alatt 1,30%-kal, 3,25 billió dollárra csökkent június 19-ére. A Bitcoin, a legnagyobb kriptovaluta ára 0,87%-ot esett egy nap alatt, aktuálisan a cikk írásakor 104 ezer dollár körül kereskednek vele. Aktuális árfolyam:
BTC Price
De ami ennél érdekesebb, hogy az Irán elleni háború első két napja körülbelül 1,45 milliárd dollárjába került Izraelnek. Az összegből a jelenlegi árfolyamon mintegy 13830 bitcoint lehetne vásárolni. És mivel egyre nagyobb az esélye annak, hogy légicsapásokkal az USA is csatlakozik a háborúhoz, hogy támogassa Izraelt, van összevetési alap a háborúk költségvetését illetően.
Az izraeli-iráni háború költségei felfoghatatlan összeget jelentenek
Az afganisztáni háború (2001-21 között) 2,313 billió dollárjába került az USA-nak a Brown Egyetem Watson Institute for International & Public Affairs jelentése szerint. Ebből több mint 22 millió Bitcoin megvásárlását lehetne finanszírozni, bár a Bitcoin kínálata csak 21 millió coin. Az iraki háború (2003-11 között) 1,922 billió dollárjába került az Egyesült Államoknak. Ezt még Neta C. Crawford professzor, a Bostoni Egyetem politológia tanszékének vezetője 2020 februárjában becsülte. Ugyanebből az összegből a jelenlegi árfolyamon több mint 18,3 millió Bitcoint lehetne vásárolni. Tényként még nem kezelhetjük, hogy az USA beszáll a közel-keleti háborúba, de az biztos, hogy dollármilliárdokba kerülne egy ilyen lépés és azok a dollármilliárdok egy Bitcoin-tartalékra fordítható összeget csökkentenének.
Az is kérdés, hogy milyen hatással lehet a kriptopiacokra a háború alakulása. Sokan vélik úgy, hogy komoly visszaesést jelentene a legtöbb kriptovalutának az eszkalálódó, elhúzódó konfliktus, de egyesek szerint az is csak korrekció lenne. Hosszútávon pedig mindenképpen bikapiaci mozgásokra lehet készülni. Ha egyébként a háborús költségeket magyar viszonylatokba akarjuk átültetni, akkor még csúnyább számok jönnek ki. Izraelnek az első két nap forintba átszámítva 510 milliárd forintba került. 2025 első negyedévében 18610 milliárd forint volt a magyar GDP, tehát elég tekintélyes részét tenné ki ennek egy háborús költségtényező.
A KSH adatai szerint 2024-ben 4002 milliárd forint (a GDP 4,9%-a) volt a kormányzati szektor hiánya. A legnagyobb, magyar tulajdonú cég 2024-ben a Forbes adatai szerint az MPF Meta Zrt. volt 436 milliárd forintos becsült értékkel, megelőzve a Wallist, valamint a még mindig főleg erotikus tartalmakból fejlődő Docler Holding Zrt.-t. De folytatva tovább az összehasonlításokat, látható az is, hogy 2023-ban a 10 legnagyobb magyar adózó által befizetett adó teljes összege 1400 milliárd forint volt, szóval ebből hat-hét napig lehetne finanszírozni egy, a mostanihoz hasonló háborút. Reméljük persze, hogy ilyenre sosem kerül sor.