Közel 7 milliárd forintos kriptocsalást göngyölítettek fel a hatóságok
A kínai hatóságok nemrégiben egy nagyszabású csalási ügyet lepleztek le, amely során közel 20 millió dollárnyi (7 milliárd forintnyi) összeget próbáltak tisztára mosni különböző bitcoin tranzakciókon keresztül. Az eset újabb példája annak, hogy a kriptovaluták továbbra is vonzó eszközök a bűnözők számára, akik nemcsak a hagyományos pénzmozgásokat próbálják kijátszani, hanem a nemzeti szabályozásokat is – sokszor sikeresen.
Csalás, pénzmosás, decentralizált labirintus
A kínai nyomozók szerint a tettesek hamis online befektetési platformokon keresztül csalták ki a pénzt a gyanútlan áldozatoktól, aztán különféle kriptovalutákba konvertálták, főként bitcoinba. Innen a pénzeket több lépcsőben különböző külföldi kriptotőzsdékre küldték, majd visszaváltották őket fiat valutára, elsősorban hongkongi és délkelet-ázsiai csatornákon keresztül.
A technika nem új: a kriptovilágban régóta ismert módszer az ún. layering – azaz a pénz több különböző rétegen, váltón, coinon és tranzakción való átmozgatása –, amely segít elrejteni a forrás eredetét. Ehhez sok esetben kriptomixereket, decentralizált váltókat (DEX-eket) vagy épp titkoscoinokat (pl. monero, zcash) használnak.
Kriptós pénzmosás: nem a blokklánc a hibás
Fontos kiemelni, hogy önmagában a blokklánc-technológia nem ösztönöz bűnözésre – épp ellenkezőleg, a nyilvános könyvelés lehetőséget ad a visszakövetésre. A probléma ott kezdődik, amikor az adatokat nem tudják értelmezni vagy összekapcsolni a felhasználókkal, mert a KYC-folyamatokat kijátsszák, vagy offshore tőzsdéket használnak.
Sokszor a szabályozás épp ott bukik el, hogy az eszközöket felesleges adminisztratív terhekkel sújtja, miközben a valódi visszaélésekre nem talál fogást.
Új törvény, régi hibák
Magyarországon 2024-ben és 2025 elején is több olyan törvénymódosítás született, amelyek célja a kriptoeszközök és a DeFi szektor szorosabb felügyelete. A hangsúly a bejelentési kötelezettségen, a transzparencián és az adóelkerülés visszaszorításán van. Ezek céljai elvben érthetők, ám a gyakorlatban gyakran a kisbefektetők és ártatlan felhasználók kerülnek nehéz helyzetbe, miközben a nagyobb kaliberű pénzmosók rég külföldi struktúrákat használnak – vagy decentralizált tárcákat, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban sem állami, sem hazai entitással.
A kínai ügy jól rávilágít arra, hogy a pénzmosók nem a hazai adóhivatalon keresztül keresik az anonim utakat, így a túlzott hazai szigort sok felhasználó inkább elrettentő tényezőként éli meg, és nem ritkán külföldre költözteti digitális eszközeit.
A globális kriptobűnözés leküzdése nem lehet kizárólag egy-egy ország hatásköre. Nemzetközi együttműködés, szabványosított KYC/AML protokollok, és a blokklánc-technológia értő használata sokkal többet érne, mint a szűk hazai jogszabályok szigorítása. A kínai ügy figyelmeztetés: a jövő digitális pénze mellé digitális bűnözés is jár, de az ellenszer nem a bezárkózás, hanem az intelligens reagálás.