1,5 milliárd dolláros Tether tárcát foglalt le Izrael Irán miatt
A Közel-Kelet politikai feszültségei egyre gyakrabban érintik a kriptovilágot is. A digitális pénzek nemcsak befektetési eszközök, hanem a szankcionált országok számára menekülőút is lehetnek a nemzetközi pénzügyi rendszer szigorú szabályai elől. Most Izrael lépett egy nagyot: több száz Tether-tárcát foglalt le, amelyeket az iráni Forradalmi Gárdához kötnek.
Izrael védelmi minisztériuma bejelentette 187 kriptotárca lefoglalását, amelyekhez az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) köthető. A tárcákon korábban összesen 1,5 milliárd dollár (kb. 555 milliárd forint) értékű Tether fordult meg, de jelenleg mindössze 1,5 millió dollár (kb. 555 millió forint) található bennük.
Az Elliptic grafikonja szerint a lefoglalt címek USDT-beáramlása 2023-ban még marginális volt, 2024-ben kezdett nőni, majd 2024 vége és 2025 eleje között ugrott 200–300 millió dolláros (kb. 74–111 milliárd forintos) havi szintekre.
A lefoglalást a Nemzeti Terrorfinanszírozás-ellenes Iroda (NBCTF) hajtotta végre a 2016-os terrorizmusellenes törvény alapján. Izrael Katz védelmi miniszter az Adminisztratív Lefoglalási Határozatban úgy fogalmazott: a pénzek az IRGC tulajdonát képezték, illetve „súlyos terrortámadás elkövetésére” szolgáltak. Az IRGC terrorszervezetként van nyilvántartva Izraelben, az Egyesült Államokban, az Európai Unióban, Kanadában és az Egyesült Királyságban.
Tether és Elliptic is lépett a tárcák ellen
A blokkláncelemző Elliptic integrálta a lefoglalt címeket a saját monitoringrendszerébe, így a tőzsdék és intézmények képesek kiszűrni a kapcsolódó tranzakciókat. Az Elliptic megerősítette, hogy a címek ténylegesen fogadtak USDT-t, ugyanakkor hozzátette: nem mindegyik lehet közvetlenül az IRGC irányítása alatt, néhány valószínűleg szolgáltatói infrastruktúrához tartozik.
A Tether, a 110 milliárd dollár (kb. 40,7 ezer milliárd forint) piaci értékű stabilcoin kibocsátója szeptember 13-án 39 tárcát tiltólistára tett, és blokkolta a további tranzakciókat. A cég rendszeresen együttműködik a hatóságokkal, és központosított működése miatt képes az ilyen fagyasztásokra.
Nemzetközi akciók az IRGC kriptohálózatai ellen
Az izraeli intézkedés egy szélesebb körű nemzetközi fellépés része. Az IRGC-t régóta vádolják azzal, hogy kriptovalutát használ a szankciók megkerülésére.
- 2024 júniusában az Izrael-barát hackercsoport, a Gonjeshke Darande 90 millió dollárt (kb. 33,3 milliárd forint) lopott el az iráni Nobitex tőzsdéről, IRGC-kapcsolatokat emlegetve.
- 2024 decemberében az amerikai Pénzügyminisztérium szankcionálta Sa’id Ahmad Muhammad al-Jamal címeit, aki 332 millió dollár (kb. 123 milliárd forint) USDT-t juttatott el a jemeni húsziknak az IRGC közreműködésével.
- 2025 szeptemberében a massachusettsi ügyészség polgári elkobzási pert indított Mohammad Abedini ellen, és lefoglalt tőle 584 741 dollár (kb. 216 millió forint) értékű USDT-t, amelyet az IRGC drónprogramjához kötöttek.
Kriptó a szankciók árnyékában
Az amerikai Igazságügyi Minisztérium a múlt héten szintén 584 741 dollárt (kb. 216 millió forint) foglalt le egy iráni állampolgártól, aki a Gárda drónprogramjával állt kapcsolatban.
Szakértők szerint a mostani izraeli lépés ismét rámutat arra, hogy a kriptovaluták kettős természetűek: átláthatóak és nyomon követhetőek, mégis likviditást biztosíthatnak a szankcionált államok számára.
Az IRGC kriptóhasználatáról szóló pletykák évek óta keringenek. Sok esetben azonban közvetlen helyett összetett pénzügyi hálózatokon keresztül zajlanak a tranzakciók.
– mondta Amir Rashidi, a Miaan Group iráni fókuszú nonprofit szervezet igazgatója.
A globális lefoglalások, szankciók és konfliktusok pedig egyre világosabban mutatják, milyen szerepet játszik a kriptovaluta az iráni szankciók kijátszásában. Például Irán jelentős Bitcoin-bányászati tevékenységgel kompenzálja a pénzügyi elszigeteltséget — a bányászok Bitcoinban jutalmazódnak, és azokat importfizetésekre fordítják, elkerülve a banki rendszereket.
A Nobitex tőzsde pedig kulcsfontosságú csomópontként működik: IRGC-kapcsolatokat mutattak ki bizonyos pénztárcákkal, illetve tranzakciós mintákkal, amelyek harmadik országokon keresztül jutnak el külföldi platformokra, ahol kevésbé szigorú az ellenőrzés.
Ezek a példák világosan mutatják, hogy a kriptovaluták nem pusztán eszközök, hanem aktív elemei a szankciók kijátszásának.