A digitális euró bevezetésével az EU Kína nyomdokaiba léphet, jön a totális megfigyelés?
Az Európai Unió hivatalosan is véglegesítette a digitális euró bevezetésének menetrendjét, ezzel évek vitáját és tervezését ültette át konkrét cselekvési tervbe. A központi banki digitális valuta (CBDC) célja, hogy csökkentse Európa függőségét az amerikai fizetési rendszerektől, mint a Visa, a Mastercard vagy a PayPal.
Elsőre jó gondolatnak hangzik, miért éri mégis sok kritika akkor a döntést?
Most már biztos, jön a digitális euró
A projektet az Európai Központi Bank (EKB) vezeti, és a tervek szerint a digitális euró teljes mértékben az EKB által kibocsátott, biztonságos, állami garanciával rendelkező pénz lesz. Használható lesz online és offline is, vagyis egy párizsi vásárló ugyanúgy gyorsan tud majd fizetni az élelmiszerboltban, mint egy madridi családtag, aki azonnal utalhat pénzt rokonainak. A bevezetés több fázisban történik: jelenleg az „előkészítő szakasz” zajlik, a tesztek és pilotprogramok 2026 körül indulhatnak. Fontos hangsúlyozni, hogy a készpénzt nem váltja ki (egyelőre), hanem mellette létezik majd, így az emberek szabadon választhatnak majd, mivel szeretnének fizetni.
Miért fontos a digitális euró?
A motiváció jóval túlmutat a technológián.
Európa évtizedek óta amerikai rendszerekre támaszkodik a digitális fizetések terén, ami jelentős befolyást biztosít ezeknek a cégeknek és az amerikai pénzügyi rendszernek. A digitális euróval az EU célja, hogy visszaszerezze az ellenőrzést saját pénzügyi infrastruktúrája felett, erősítse szuverenitását, és felkészüljön a globális erőviszonyok változására.
Eközben Kína is előretör a digitális jüannal, és a világ egyre inkább geopolitikai eszközként tekint a digitális pénzekre. Az EU nem akar kimaradni ebből a versenyből, hanem saját alternatívát kínálna állampolgárainak és vállalkozásainak.
Vegyesek a reakciók
Az új bejelentés vegyes fogadtatásra talált.
A támogatók üdvözlik az ötletet, mondván, hogy régóta szükség volt egy független, olcsóbb és igazságosabb fizetési rendszerre, amely a fogyasztók és a vállalkozások javát szolgálja.
Mások viszont aggodalmukat fejezik ki.
Sokan félnek attól, hogy a digitális euró nagyobb állami ellenőrzéshez vezethet, és lehetőséget adhat a kormányoknak arra, hogy beleszóljanak az emberek pénzköltési szokásaiba. Emellett kérdéses, hogy a felhasználók hajlandóak lesznek-e egyáltalán áttérni egy új rendszerre, amikor a meglévő fizetési alkalmazások már most gyorsak és kényelmesek.
Teljhatalmat ad a megfigyeléshez?
Bár az Európai Központi Bank többször hangsúlyozta, hogy a digitális euró fejlesztése során a felhasználói adatok védelme kiemelt szempont, sok szakértő szerint a gyakorlatban mégis komoly veszélyeket hordoz magában.
Ha minden tranzakció digitális formában, központi rendszerben zajlik, az elvben lehetőséget ad a teljes pénzügyi élet központi megfigyelésére. Még ha az EKB jelenlegi tervei szerint az adatok csak pszeudo-anonimizáltan jelennének meg, a technológiai lehetőség adott arra, hogy a kormányok vagy más hatóságok hozzáférjenek a részletekhez.
Ez felveti a kérdést: mennyire bízhatnak az állampolgárok abban, hogy adataik soha nem kerülnek illetéktelen kezekbe, vagy nem használják fel őket politikai vagy gazdasági nyomásgyakorlásra?
Emellett a digitális euró létrehozása hosszú távon megváltoztathatja a szabadság és a pénzhasználat kapcsolatát. Ha a rendszer technikailag képes minden fizetést nyomon követni, akkor egy jövőbeli döntéshozó elméletileg korlátozhat bizonyos költési kategóriákat, vagy akár célzottan blokkolhatja egyes személyek tranzakcióit. Ez a fajta központi ellenőrzés – bármilyen távoli lehetőségnek is tűnik ma – alapvetően aláásná a pénz jelenlegi egyik legfontosabb funkcióját: a szabad felhasználhatóságot. Így sok kritikus szerint a digitális euró nemcsak technológiai, hanem társadalmi és szabadságjogi kockázatokat is hordoz, amelyekre a jelenlegi tervek nem adnak kielégítő garanciát.
Sokan attól tartanak, hogy ha a digitális euró egyszer teljes mértékben központosított fizetési rendszerként működik, akkor egyes politikai döntéshozók könnyen kísértést érezhetnek arra, hogy akár a kínai társadalmi kreditrendszerhez hasonló mechanizmusokat építsenek rá. Kínában a pénzügyi tranzakciókat, közlekedési szokásokat és online viselkedést egyaránt figyelik, majd ez alapján pontozzák az állampolgárokat, ami közvetlen hatással van lehetőségeikre, például hitelfelvételre vagy utazásra. Bár az EU-ban más politikai és jogi környezet érvényesül, a digitális euró adhatna egy olyan infrastruktúrát, amely – akár szándékosan, akár véletlenül – hasonló jellegű megfigyelést és pénzügyi alapú társadalmi kontrollt tenne lehetővé a jövőben.
A nagyobb kép: bankok, óriáscégek, kriptovállatok a döntés keresztjében
A digitális euró nemcsak a fogyasztók életét változtathatja meg. Az olyan fizetési óriások, mint a Visa, a Mastercard és a PayPal, veszíthetnek befolyásukból Európában, ha az emberek az EKB által kibocsátott pénzt választják.
A kereskedelmi bankok szerepe is csökkenhet, hiszen az ügyfelek közvetlenül a központi bankkal kerülhetnek kapcsolatba.
A kriptoipar számára a digitális euró kettős üzenetet hordoz. Egyrészt elismeri, hogy a digitális pénz a jövő, másrészt közvetlen versenytársat is jelenthet a Bitcoin és a stabilcoinok számára.
Ha a digitális euró sikeres lesz, hatása túlnyúlhat az EU határain. Szakértők szerint kulcsszerepet játszhat a nemzetközi kereskedelemben, például Afrikával vagy a Közel-Kelettel folytatott tranzakciókban – ez pedig közvetlen kihívást jelenthet a dollár globális dominanciájára.
A következő években az EKB és az EU tisztviselői tesztelni, finomítani és fokozatosan bevezetni fogják a rendszert. Bár a folyamat lassúnak és bürokratikusnak tűnhet, a végeredmény alapjaiban alakíthatja át, hogyan működnek a pénzügyi rendszerek Európában.
A digitális euró sikere két tényezőtől függ: mennyire bíznak meg benne az emberek, és mennyire kínál jobb alternatívát a jelenlegi szolgáltatásoknál. Ha ezek teljesülnek, Európa nemcsak saját pénzügyi függetlenségét erősíti meg, hanem vezető szereplővé válhat a digitális pénz globális versenyében. Azt viszont csak a jövőben fogjuk látni, a politikusok hogyan használják majd ezt a rendszert.