Digitális euró: Újabb mutyi Brüsszel-módra
Az Európai Központi Bank (EKB) újabb lépést tett a digitális euró felé: több nagyvállalatot választott ki a központi banki digitális pénz (CBDC) alapvető szolgáltatásainak fejlesztésére. Bár a hivatalos kommunikáció szerint a cél a fizetési hatékonyság növelése és az eurózóna pénzügyi szuverenitásának erősítése, sokakban felmerül a kérdés: valóban a polgárok érdekeit szolgálja ez az egész, vagy inkább egy felülről erőltetett, centralizált kontrollkísérletről van szó?
Kik építik a digitális eurót?
Az EKB közleménye szerint a feladatokat több részre bontották. A csalásmegelőzést és kockázatkezelést a Feedzai és a Capgemini végzi, az alkalmazásfejlesztést az Almaviva és a Fabrick, az offline fizetések technológiáját a Giesecke + Devrient. Az EquensWorldline és a Senacor FCS a biztonságos adatátvitelen dolgozik majd, míg további cégek – például a Sapient GmbH – több területen is szerepet kapnak.
Papíron mindez logikusnak tűnik: az EKB nagy múltú cégekkel szerződik, hogy lefedje a digitális euró működtetéséhez szükséges minden funkciót. Csakhogy a helyzet ennél jóval összetettebb. Hiszen nem pusztán technológiai kérdésről van szó, hanem arról, hogy a jövőben ki ellenőrzi majd az európaiak pénzének digitális infrastruktúráját.
A hivatalos narratíva: stabilitás és versenyképesség
Christine Lagarde, az EKB elnöke már korábban egyértelművé tette: Európának fel kell gyorsítania a digitális euró fejlesztését, ha nem akar teljesen az amerikai dollárhoz kötött stabilcoinok árnyékában maradni. A politikai üzenet világos: a digitális euróval az EU erősíteni kívánja „pénzügyi szuverenitását”, vagyis csökkenteni a külső kitettséget.
Az érvelés szerint a CBDC bevezetése biztosítaná, hogy az állam is jelen legyen a digitális fizetések piacán, ne csupán a magáncégek, mint a PayPal, Visa, Mastercard vagy a stabilcoinok.
Felülről irányított pénzügyi kontroll
A gond csak az, hogy a projektet nem a társadalmi igények, hanem a politikai és intézményi szándék hajtja előre. Az euróövezet polgárai nem kértek digitális eurót. Sőt, sokan aggódnak amiatt, hogy egy központi banki digitális pénz az állam számára példátlan megfigyelési és ellenőrzési lehetőséget teremthet.
Kapcsolódó tartalom: A digitális euró bevezetésével az EU Kína nyomdokaiba léphet, jön a totális megfigyelés?
Egy CBDC ugyanis technikailag lehetővé teszi a tranzakciók teljes körű nyomon követését, sőt akár azok korlátozását is – például célzott felhasználási előírásokkal vagy lejárati idő bevezetésével. Ez gyökeresen eltér a készpénz szabadságától, amely valóban anonim és bárhol, bármikor felhasználható.
Időzítés és politikai háttér
A digitális euró tényleges bevezetéséről még nincs döntés – ehhez előbb az EU-s szinten tárgyalt Digitális Euró Rendelet elfogadása szükséges. Ugyanakkor az EKB már most lépéseket tesz, mintha a bevezetés elkerülhetetlen lenne.
Ez a „fentről lefelé” narratíva ismerős: a döntéshozók először megtervezik és felépítik az infrastruktúrát, majd utólag próbálják társadalmi támogatással legitimálni a projektet. De a valóság az, hogy a hétköznapi polgároknak ma sincs beleszólásuk abba, hogy szükségük van-e egy digitális euróra, és ha igen, milyen formában.