Valami nagyon fenyegeti Satoshi bitcoinjait
Mi lenne, ha egyszer csak felébrednének a 15 éve érintetlen Satoshi-tárcák? És mi van akkor, ha nem a legendás alapító jelentkezik értük, hanem egy kvantumszámítógép? Ez nem sci-fi – legalábbis Peter Brandt szerint nem. A veterán kereskedő most újra ráirányította a figyelmet a Bitcoin egyik legérzékenyebb pontjára: a jövő kvantumtechnológiájára, ami egyesek szerint bármikor feltörheti a blokklánc biztonságát.
Peter Brandt: „A legnagyobb kockázat Satoshi vagyonában rejlik”
Brandt, az egyik legismertebb nyersanyag-kereskedő szerint a Bitcoin legnagyobb kockázata nem maga a rendszer, hanem az, hogy az alapító, Satoshi Nakamoto birtokában lévő üres, de elvileg aktív privát kulcsokat egyszer valaki ellophatja.
Ezek a kulcsok ugyanis mintegy 1,1 millió bitcoint rejtenek – ma több mint 60 milliárd dollár értékben –, és közismert, hogy soha nem mozdultak meg az alapítás óta. A közösség javarésze évek óta hisz abban, hogy ezek a címek örökre érintetlenek maradnak: vagy azért, mert Satoshi meghalt, vagy már sosem fog jelentkezni értük. De mi van, ha valaki mégis feltöri őket?
Brandt szerint ez lenne az „ultimát kockázat” – az a pont, ahol a Bitcoinba vetett bizalom súllyosan meginoghatna.
És bár ezek a címek sosem mozdultak meg – időnként mégis történik valami szokatlan. 2023 januárjában például valaki 26,9 BTC-t utalt át a genezis blokkhoz tartozó, ikonikus tárcacímre. A közösség megosztott volt: volt, aki „fat finger” hibára – azaz véletlen elgépelésre – gyanakodott, mások szerint szándékos üzenet, trollkodás, netán marketingfogás állt a háttérben. Az ügy végül nem járt semmilyen kriptográfiai áttöréssel, de jól mutatja, hogy az inaktív tárcák körüli légkör mennyire felfokozott.
A kvantumfenyegetés régi toposz a Bitcoin-közösségben, de időről időre fellángol a vita. A fő veszély abban rejlik, hogy ha valaki olyan kvantumszámítógépet épít, amely a Shor-algoritmust hatékonyan tudja alkalmazni, akkor visszafejtheti a nyilvános kulcsokból a privát kulcsokat – legalábbis azokat, amelyeknek a hashét már látta a világ. Ez pedig elvileg elég ahhoz, hogy ellopjanak bitcoinokat olyan tárcákból, amelyek valaha is használva voltak.
A kvantumképes támadás legvalószínűbb áldozatai azok az elárvult, évek óta inaktív címek lehetnek, ahol a privát kulcs valaha aktiválva lett, a tulajdonosa viszont már nem védte meg multisiggel vagy újgenerációs kulcscserével.
Üres fenyegetés vagy valós veszély?
Több kriptoelemző, köztük a Capriole alapítója, Charles Edwards is figyelmeztetett már a kvantumtechnológia jelentette veszélyekre, de a közösség véleménye még megosztott.
Sokan úgyanis úzhatótlan spekulációnak tartják a kvantumfélelmet, mondván: az ilyen számítók még évtizedekre vannak attól, hogy bármilyen realisztikus támadást végre tudjanak hajtani. Egyes becslések szerint legalább 20-30 év múlva lesz csak olyan kvantumgép, ami a Bitcoin biztonságát képes lenne valóban megingatni.
Josh Mandell volt Wall Street-i kereskedő azonban örült állítással állt elő: szerinte kvantumtechnológiát már most is használnak arra, hogy elavult, elhagyott tárcákból lopjanak BTC-t. Az utóbbi időben megnövekedett az inaktív tárcákból való mozgás, és néhány esetben valóban nem sikerült beazonosítani, miért épp akkor és miért épp ─ abba az irányba ─ indult el a tranzakció.
A kvantumveszély kapcsán megszólalt az F2Pool tásalapítója, Chun Wang is, aki az első bitcoinistaként járt az űrben. Ő úgy látja, a fenyegetés túllihegett: szerinte a közösségnek inkább arra kéne összpontosítania, hogyan használható a Bitcoin interplanetáris környezetben.
Ez nem is tűnik irreálisnak: már 2022-ben megszületett egy NASA-pályázatra beadott tanulmány a kvantumkommunikációs blokklánc-alkalmazásokról, és 2024-ben kísérleti rendszerbe állt az első műholdas Lightning-kompatibilis Bitcoin-telekommunikációs rendszer.
Mi lesz Satoshi vagyona sorsa?
A Satoshi-féle tárcák körüli misztikum szinte a Bitcoin-lore részévé vált. Vannak, akik halottnak hiszik, mások szerint csak figyel. A legvadabb elgondolás szerint a tárcák automatikusan mozdulnak meg egy halálesemény után, egyfajta digitális végrendelet mechanizmusaként.
Annyi biztos: ha a tárcák valaha tényleg megmozdulnánaak, az látványosan felforgatná a piacot. Ha pedig nem Satoshi mozdítja őket, hanem egy kvantumszámítógép, az nemcsak a piacot, de a Bitcoin egész ethoszát képes lenne megrendíteni.