A cseh jegybank elsőként fektet bitcoinba – kísérleti portfólióval lép a blokklánc világába
A Cseh Nemzeti Bank (CNB) bejelentette, hogy egymillió dollár értékű kísérleti kriptoportfóliót hozott létre, amelyben a fő súlyt a bitcoin kapja, mellette egy amerikai dollárhoz kötött stabilcoin és egy tokenizált betét kap helyet. A cél nem a spekuláció, hanem a tanulás: a jegybank saját kézzel akarja végigpróbálni a vásárlás, letétkezelés és kockázatkezelés folyamatait, és a következő két-három évben nyilvánosan megosztani a tapasztalatait.
Mit jelent ez egy jegybanknál?
A döntést a banktanács október 30-án hagyta jóvá. Fontos részlet, hogy a vásárlás nem a CNB meglévő devizatartalékaiból történt, és az összeg nem növekszik automatikusan: ez zárt, oktatási célú keret. Aleš Michl jegybankelnök már 2025 januárjában felvetette egy „tesztportfólió” ötletét, arra hivatkozva, hogy a decentralizált bitcoin jegybanki nézőpontból is vizsgálható, és hosszabb távon a tartalékok diverzifikációjában is szerepe lehet.
Ez is érdekelhet: A Tether kriptocégből mini jegybank lett
Mi került a kosárba és miért?
A portfólió három építőkockából áll: bitcoin, egy dollárhoz kötött stabilcoin és egy tokenizált banki betéti instrumentum. Ezzel a CNB egyszerre tudja tesztelni a nyílt, közvetítők nélküli hálózatokkal való munkát, a szabályozott stabil eszközök elszámolását és a hagyományos pénzügyi termékek blokkláncos, „értékpapírosított” változatait. A fókusz a letétkezelésen, az auditálhatóságon, a könyvelési kezelhetőségen és a műveleti kockázatokon van.
A cseh jegybank lépése mérfölkőnek számít
Első ízben jelenik meg bitcoin egy központi bank mérlegében – még ha kifejezetten kísérleti céllal is. Mivel Csehország az EU tagja, de nem euróövezeti ország, a CNB autonómiája nagyobb, mint az eurót használó jegybankoké. A lépés így regionális precedenst teremthet: ha a folyamatok biztonságosan és szabályosan működtethetők, az tapasztalati alapot adhat más európai intézményeknek is. A háttérzaj sem elhanyagolható: korábban Christine Lagarde, az EKB elnöke kritikus volt a jegybanki kriptokitettségekkel szemben, így a prágai pilot egyben szakmai párbeszédet is nyit.
Mit néznek a következő 2–3 évben?
A CNB várhatóan azt méri, hogyan illeszthetők a kriptoeszközök a könyvelési és jelentési keretekbe, milyen a letétkezelés operatív terhelése, hogyan működik az ellenoldali kockázat kezelése, és milyen szabályozói egyeztetések szükségesek. Mivel a keret kicsi és fix, a piaci kockázat érdemi költségvetési hatás nélkül vizsgálható, cserébe a tanulságok nagy értékűek lehetnek: ha működik, a jövőben tokenizált állampapírok, jegybanki elszámolások és határon átnyúló fizetési kísérletek előtt is megnyílhat az út.