A BRICS új világrendet épít – aranyalapon

A BRICS-országok – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika – évekkel ezelőtt nekiláttak egy olyan folyamatnak, amely ma már a globális pénzügyek egyik legélesebben figyelt jelensége: az aranytartalékok drasztikus bővítésének. A cél nem csupán a tartalékok átrendezése. A blokk egy hosszú távú stratégiát épít, amely egyszerre szolgálja a dedollarizációt, egy esetleges aranyalapú BRICS-valuta előkészítését, és a pénzügyi önállóság megerősítését.

Elemzők szerint a 2025–2030-as időszakra előirányzott lépések messze túlmutatnak az egyszerű aranyvásárlásokon. A BRICS autonóm pénzügyi eszközöket és alternatív fizetési rendszereket fejleszt, miközben olyan, évtizedes hatású átrendeződést készít elő, amelyet a nemzetközi piac már most kiemelt figyelemmel követ.

Aranyvásárlási hullám: Brazília visszatér, Oroszország és Kína továbbra is dominál

A stratégia leglátványosabb része a központi bankok masszív aranyfelhalmozása. Brazília 2025 szeptemberében 16 tonnát vásárolt – ez az első komoly bővítés 2021 óta. Az IMF adatai szerint ezzel 129,7 tonnáról 145,1 tonnára ugrott az ország tartaléka.

A blokk legnagyobb aranytartalék-tulajdonosai változatlanul Oroszország (2336 tonna), Kína (2298 tonna) és India (880 tonna). Ezek a számok ugyan önmagukban is jelentősek, de még beszédesebb az a globális trend, amelybe illeszkednek: a világ központi bankjai 2022 és 2024 között minden évben meghaladták az 1000 tonnás aranyvásárlási szintet. Ilyen hosszú, megszakítás nélküli felhalmozási ciklusra modern időkben nem volt példa.

A World Gold Council szerint a keresletet leginkább a válságok alatti teljesítmény, a portfóliók stabilizálása és az infláció elleni védelem mozgatja.

Miért akarnak ennyire elszakadni a dollártól?

A BRICS-stratégia egyik legfontosabb eleme a dedollarizáció: a tagállamok csökkenteni akarják a tartalékaik dollárkitettségét. Az elmúlt évek geopolitikai feszültségei, szankciói és kereskedelmi korlátozásai világossá tették, mennyire sérülékennyé válhat egy ország, ha pénzügyi pufferének nagy része egyetlen devizához kötődik.

Az arany ezzel szemben politikai függetlenséget biztosít. A World Gold Council hangsúlyozza: a nemesfém stabilitása, válságálló viselkedése és infláció elleni védelme miatt világszerte újra felértékelődik.

A dedollarizációs folyamat ugyanakkor egy másik, globális vitát is felerősített. Ha az országok a dollár helyett új tartalékalapokat keresnek, akkor a hagyományos nemesfémek mellett felmerülnek a digitális eszközök is. Több elemző kiemeli, hogy a bitcoin – korlátozott kínálatával és decentralizált működésével – már most megjelenik néhány központi bank hosszú távú tartalékpolitikájában. A BRICS hivatalosan nem dolgozik ezzel az eszközzel, de a dollarfüggés csökkentése és a tartalékok diverzifikálása miatt a párhuzam egyre gyakrabban kerül elő szakmai körökben.

A tartalékok átalakulása tehát szélesebb pénzügyi kérdéseket is felvet: mit tekintünk stabil értékmegőrzőnek egy multipoláris világban – aranyat, devizát vagy digitális eszközöket?

Új valuta a láthatáron? A BRICS Pay és az aranyalapú pénzügyi modell előkészítése már zajlik

A 2025–2030 közötti időszak egyik kulcseleme lehet egy aranyalapú BRICS-valuta, vagy legalábbis olyan regionális fizetési infrastruktúrák kiépítése, amelyek alternatívát kínálnak a dollárközpontú rendszerekkel szemben.

A BRICS Pay fejlesztése már nem pusztán koncepció: több tagállamban zajlanak a tesztelések, és az infrastruktúra évről évre konkrétabb formát ölt. Ha a technológiai és szabályozási keretek találkoznak, létrejöhet egy olyan elszámolási hálózat, amely a blokk belső kereskedelmét dollár nélkül is kiszolgálja.

Az aranytartalékok növelése ehhez kínál stabil pénzügyi hátteret, és vonzóbbá tesz egy esetleges új valutát. A BRICS célja világos: többpólusú pénzügyi világrendet szeretnének kialakítani, ahol a dollár dominanciája már nem magától értetődő.

A piac már most reagál a lépésekre: a BRICS-országok tartalékpolitikája érezhetően mozgatja a nemesfémek piacát, és az elemzők szorosan figyelik, hogyan formálja ez a következő évtized geopolitikai erőterét.

Jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak. Részletes jogi információ