Tízezer év múlva is ketyeg: idegenek a Bitcoin főkönyvéből rekonstruálták az emberiség bukását
Nagyon sokan, sokféle platformon és formában elmélkedtek már arról, hogy mit találna a Földön egy idegen világból érkező utazó az emberiség pusztulása után. Mi történne, ha egy idegen kutató sok-sok idővel az emberiség eltűnése után érkezne és már semmi nem maradt volna, csak a Bitcoin blokklánc, ami olyan, mintha az utolsó működő óra lenne? És idegen utazónk ebből a digitális főkönyvből próbálja visszafejteni, hogyan éltek az emberek, milyen nyomokat hagytak hátra.
Első lépésként a messziről érkezett régész meg tudná állapítani, hogy a Bitcoin főkönyvében vannak blokkfejlécek, valamint coinbase tranzakciók. Ez utóbbi az első tranzakció minden blokkban, amit maga a bányász hoz létre. A coinbase kimenet mínusz a programozott jutalom adja meg a bányász által ténylegesen begyűjtött díjat. Az idegen világból érkezett régész meg tudja állapítani azt is, hogy a Bitcoinban minden blokkhoz tartozik egy időbélyeg. Hogy ne lehessen manipulálni az időt, a protokoll a megelőző 11 blokk időbélyegeinek mediánját veszi alapul, ami biztosítja, hogy mindig előre haladjon az idő. Egy új blokk időbélyegének nagyobbnak kell lennie, mint az előző 11 blokk mediánja.
A láncvégi stale vagy árva blokk akkor keletkezik, amikor két bányász szinte egyszerre talál meg egy blokkot. Ilyenkor rövid ideig két láncvég lesz, de csak az egyik folytatódik, a másik blokk lesz az árva blokk, amiért nem jár jutalom sem.
A blokklánc megmutatná, hogy mikor dőlt össze a civilizáció
A régészeti felfedezés azt fogja mutatni majd a kutatónak, hogy a nehézség újrakalibrálása minden 2016 blokk után történt, és egy-egy korszakon belül a nehézség legfeljebb négyszeresére változhatott bármely irányban. Ahogy a posztapokaliptikus Földön tovább elemzik a talált főkönyvet a kutatók, látni fogják, hogy sok tízezer blokkal korábban már megszűntek az emberek által indított tranzakciók. A coinbase tranzakciókban csak a programozott jutalom szerepelt, vagyis nem voltak díjak, ami azt jelezte, hogy nem voltak már valódi tranzakciók. A blokkidő ekkor már 60–70 perc körül alakult, tehát a rendszer termelte szépen tovább a blokkokat. Az is szépen látható volt a mintázatokban, hogy az emberi civilizáció pusztulása (és nem csak a Kiyosaki-jósolta pénzügyi összeomlás) hatással volt a blokkok keletkezésére is, a napszakok és évszakok ritmusa tükrözte az energiaforrások elérhetőségét.
Nappal keletkezett blokkok és éjszakai szünetek a napenergia használatára utaltak, amelynek tárolása fokozatosan romlott. A több órán át tartó keletkezések, majd hosszú szünetek a szélenergia problémáira mutattak rá, míg az éjszakai aktivitásból leszűrhették a régészek, hogy voltak vízi vagy geotermikus erőművek is a rendszerben. Az ismétlődő napi időbélyegeket a déli nap segítségével hozzávetőleges hosszúsági sávokra lehetett szűkíteni, míg az évszakos változások erőssége durva szélességi sávokat adott. De természetesen földrajzi koordinátákat nem lehetett visszanyerni, de nem is lett volna értelme – amerre szem ellátott, csak vörös homok, hatalmas szél és forróság terült el a Földön.
Az idő is megváltozott az emberek távozásával
Az emberek tovatűnésével a hashráta is összeomlott és az átlagos blokkidő órákra nőtt. Mivel a nehézség csak 2016 blokkonként változik, és periódusonként a változás korlátozott, a lánc lépcsőzetes szinteket, úgynevezett teraszokat alakított ki, ahol hosszabb időn át közel állandó blokkidő volt, majd hirtelen csökkent. A kutatók által megfigyelt sorozatban először körülbelül 16–17 órás blokkok következtek 3,8 évig, majd 4,1 órás blokkok jöttek közel egy évig, 62–65 perces blokkok három hónapig, végül 15–16 perces blokkok mintegy három hétig, mielőtt újabb hardverhibák ismét lelassították a láncot. Miután a pontos órák eltűntek, a bányászok időbélyegei régiók szerint elsodródtak egymástól. A Bitcoin szabályrendszere ugyan korlátozta az időbélyegek manipulálását, de nem szüntette meg teljesen az eltérések jeleit. Időnként a hálózat részekre szakadt, és versengés alakult ki a láncvégért. Amikor újra létrejött kapcsolat, például műholdon vagy mikrohullámon keresztül, a versengő ágak közül csak a győztes maradt meg.
Mivel az alapbeállításokat senki nem változtatta meg, a szoftver- és hardvercsaládok azonosíthatók maradtak a feljegyzésekben. A kifizetések megszűnésének azonosításával a kutatók látták, hogy az első hálózati nehézség-módosítás a hashráta összeomlása után 2016 blokk elteltével, mintegy 3,8 évvel később fejeződött be. A kutatók végül azzal a konkluzióval tértek vissza járművükhöz az egyre maróbban süvítő szélben, hogy a gépek legalább tíz évig működtek azután, hogy megszűnt a gazdasági aktivitás, vagyis a tranzakciós díjak eltűntek. Regionálisan azonban akár több évtizedig is fennmaradhatott a működés rendkívül alacsony számítási kapacitással, mivel egyetlen 2016 blokkból álló korszak a protokoll korlátai miatt ilyen hosszúra nyúlhatott. Így arra jutottak, hogy még érdemes visszatérni a Földre, mert ez csak úgy valósulhatott meg, ha valahol egy energiaforrás legalább megmaradt, és időnként néhány blokk elérte a globális hálózatot. Összességében a főkönyv megmutatta, mikor álltak le a kifizetések, hogyan fogyott el az energia, miként szakadozott szét a hálózat, és mennyi ideig írták tovább az időt a felügyelet nélkül maradt gépek.