Az okostelefonok éjszaka sem alszanak: a mobiladat-forgalom a háttérben is zakatol és profiloz

Amikor alvás előtt végre félretesszük az okostelefonjainkat, és úgy tűnik, minden elcsendesedik körülöttünk, a mobiladat-forgalom az éjjeliszekrényen továbbra is pörög. A telefonok ugyanis nemcsak aktív használat közben, hanem üresjáratban is kisebb adatcsomagokat küldenek és fogadnak. Ezek részben az eszköz megfelelő működéshez szükségesek. Akadnak azonban köztük olyanok is, amelyek a készülék alapfunkcióit biztosító adatokon túlmutatva különféle kockázatoknak tehetik ki a személyes adatainkat. A készülékünk inaktív módban zajló adatforgalmát szerencsére már néhány egyszerű beállítással is jelentősen csökkenthetjük.

Melyek a szükséges adatok?

Az okostelefonok gyakorlatilag sosem alszanak teljesen: az operációs rendszer folyamatosan ellenőrzi a frissítéseket, kezeli az értesítéseket és biztosítja, hogy az üzenetek, e-mailek vagy naptárbejegyzések naprakészek maradjanak. Továbbá a stabilitás és a teljesítmény javítása érdekében a készülék diagnosztikai adatokat és hibajelentéseket is küldhet a fejlesztőknek.

Mindez a modern okostelefon-használat természetes velejárója – ezek mind nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy zökkenőmentesen használhasd a készüléked, amikor a következő alkalommal a kezedbe veszed. Amikor azonban már a felhasználó tudta vagy aktív beleegyezése nélkül a szükségesnél nagyobb mobiladat-forgalom zajlik a készüléken, az komoly adatvédelmi kockázatokat jelenthet.

Mikor vannak veszélyben a személyes adataink?

Néhány adatátvitel olyan követési vagy hirdetési célú jeleket is tartalmazhat, amelyek alapvetően nem szükségesek a mobil optimális működéséhez. Az eszköz- vagy hirdetési azonosítók segítségével például az aktivitás több alkalmazáson és szolgáltatáson keresztül is összekapcsolható, amelyek révén a felhasználók hosszú távon követhetők. Még ha a GPS ki is van kapcsolva, a telefon a Wi-Fi-hálózatok, Bluetooth-jelek és egyéb kapcsolati metaadatok alapján észrevétlenül hozzávetőleges helyadatokat oszthat meg.

Ezek az információk önmagukban jelentéktelennek tűnhetnek, együttes erővel viszont részletes viselkedési mintázatokról árulkodnak. Ezek alapján olyan adatprofilokat hozhatnak létre, amelyeket egyrészt reklámcélokra használnak fel, harmadik felek kezébe kerülve pedig komoly adatvédelmi és kiberbiztonsági veszélyt jelenthetnek.

Mit tehetünk a nem kívánatos adatforgalom ellen?

A digitális önvédelem leghatékonyabb fegyvere a tudatosság. Néhány beállítással mérsékelhetjük a felesleges adatáramlást. Ehhez fontos rendszeresen ellenőrizni az alkalmazások engedélyeit és csak azokhoz hozzáférést (helyadatok, mikrofon, háttéradat-forgalom) biztosítani, amelyek valóban szükségesek.

Emellett a háttérben történő alkalmazásfrissítéseket is érdemes korlátozni, a ritkán használt appok esetében pedig kikapcsolni az automatikus szinkronizálást és a felhőalapú mentéseket. A követhetőséget tovább csökkenthetjük a személyre szabott hirdetések letiltásával és a hirdetési azonosító időszakos visszaállításával. Végül pedig amikor nem használjuk a telefonunkat, érdemes kikapcsolni a Wi-Fit és a Bluetoothot, így inaktivitás közben kevesebb helyadat szivároghat ki.

Összegzés

Az okostelefonjaink által biztosított kényelem árát az adataink fizetik meg. Bár a háttérben zajló kommunikáció egy része elkerülhetetlen és szükséges, a készülékünk tudatos kezelésével jelentősen csökkenthető a használaton kívül hátrahagyott digitális lábnyoma. Okoseszközt birtokolni önmagában nem egyenlő a technológiai szabadsággal – ezt csak akkor érhetjük el, ha éberen használjuk azt.

Jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak. Részletes jogi információ