Megvan a szabályozók következő célpontja: a VPN-ek

Ahogy Európában és a világ több térségében is egyre erősebb korlátozásokat vezetnek a korhatárra vonatkozóan a közösségi oldalakon vagy éppenséggel egyre szigorúbb azonosítást várnak el weboldalakon, a felhasználók a kerülőutas megoldásokat keresik. Ez pedig nem meglepő módon egyre növekvő érdeklődést eredményezett a kormányok részéről a privát kommunikációt lehetővé tevő eszközök, különösen a virtuális magánhálózatok (VPN-ek) korlátozása iránt. És nem csak érdeklődésről van szó, hanem az elméletből az érdemi végrehajtás felé mozdultunk már el.

Egy 2026 januári jelentés, amelyet az Európai Parlament Kutatószolgálatáta (EPRS) tett közzé, éles növekedést mutat a VPN-használatban a kötelező korhatár-ellenőrzések bevezetése után. A jelentés szerint jelentős növekedés tapasztalható a virtuális magánhálózatok (VPN-ek) számában, amelyeket az online életkor-ellenőrzési módszerek megkerülésére használnak azokban az országokban, ahol ezeket törvény írja elő.

Nem kérdés, hogy előbb-utóbb a VPN-eket is korlátozni fogják majd

Ahogy a különféle azonosítási és ellenőrzési követelmények szigorodnak, az emberek olyan eszközökhöz nyúlnak, amelyek csökkentik a megfigyelésnek és profilalkotásnak való kitettséget. A VPN-ek ilyen eszközöknek számítanak, mert széles körben elérhetők, könnyen használhatók, és úgy vannak kialakítva, hogy korlátozzák a harmadik felek betekintését az online tevékenységekbe. A VPN-ek elrejtik az IP-címeket, és a forgalmat távoli szervereken keresztül futtatják, hogy megóvják az online kommunikációt a lehallgatástól és a megfigyeléstől. Ezek polgári szabadságjogokat szolgáló funkciók, nem szélsőséges viselkedések, és régóta legitim védelmi eszköznek számítanak a demokratikus társadalmakban. Viszont Európában vagy éppen Ausztráliában már úgy tekintenek rájuk, mint a végrehajtást akadályozó eszközökre.

Az előbb említett EPRS-jelentésben arról írnak, hogy a VPN-szolgáltatásokhoz való hozzáférést a digitális nagykorúságot elért felhasználókra kellene korlátozni. Az Egyesült Királyság példája jól mutatja, hogy miért gondolkodnak ebben a szabályalkotók. Miután életbe lépett az Online Safety Act (még szigorúbb ellenőrzés, moderáció és azonosítás előírása például közösségi oldalaknál), a VPN-alkalmazások azonnal a csúcsra ugrottak az alkalmazásboltok toplistáin. Volt olyan fejlesztő, aki a szabályok életbe lépése utáni első hónapban 1800%-os növekedésről számolt be. Az angol gyermekvédelmi biztos azonnal rohant is és követelni kezdte a VPN-ekhez való hozzáférés korlátozását. De ha már egy VPN letöltése is életkorhoz és azonosításhoz lenne kötve, akkor már ténylegesen arról döntenek a döntéshozók, hogy ki és hogyan védheti magánszféráját. Ha valaki szimplán nem akarja, hogy lekövessék, profilozzák vagy könnyen olvassák az üzeneteit, akkor őt is büntetni fogja egy VPN-t érintő szabályozás.

Az Ausztrália, Nagy-Britannia és például az Európai Bizottság részvételével tartott egyeztetéseken megállapodtak a szabályozók, hogy 2026 folyamán rendszeres eszmecseréket folytatnak majd, hogy tovább vizsgálják a hatékony életkor-ellenőrzési megközelítéseket, a felnőtt platformszolgáltatók és más szolgáltatók elleni végrehajtást a kiskorúak védelme érdekében és például a releváns technológiai fejleményeket a hatékony szabályozási fellépés támogatásában. Az EPRS-jelentés figyelmeztet, hogy ahogy az EU felülvizsgálja a kiberbiztonsági és adatvédelmi jogszabályokat, a VPN-szolgáltatások is szigorúbb szabályozási ellenőrzés alá kerülhetnek. Az EU szerint ugyanis a meglévő intézkedések viszonylag könnyen megkerülhetők a kiskorúak által, ezért már olyan alternatívák merültek fel ötletként, amelyek biometrikus adatokra, személyazonosító okmányokra vagy eszközökhöz kötött életkori jelekre támaszkodnak. Az Egyesült Államokban is hasonló irányban gondolkodnak a szabályozók.

Franciaországban sem jó a helyzet, ahol a kormánytisztviselők arra utalnak nyilatkozataikban, hogy a gyermekek közösségi médiához való hozzáférésének korlátozása túlléphet a platformszabályokon, és kiterjedhet azokra az eszközökre is, amelyeket az emberek a magánéletük védelmére használnak. A törvényhozók egy olyan javaslatot akarnak előterjeszteni, amely megtiltaná a 15 év alattiaknak a közösségi média használatát, és legalább egy magas rangú tisztviselő jelezte, hogy a virtuális magánhálózatok (VPN-ek) a következő végrehajtási szakasz részévé válhatnak.

Jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak. Részletes jogi információ