Irán stabilcoinban követel díjat a Hormuzi-szoroson történő áthaladásért
Cikk meghallgatása
A hírek szerint az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) akár 700 millió forintnyi dollárnak megfelelő díjat is beszed hajónként kínai jüanban és stabilcoinokban a Hormuzi-szoroson való biztonságos áthaladásért, amely sok szempontból a világ egyik legkritikusabb olajszállítási keresztmetszete. A díjrendszer a 2026 február végén megkezdődött amerikai–izraeli támadás utáni hetekben alakult ki.
Ahogy a konfliktus eszkalálódott, az Iráni Forradalmi Gárda gyakorlatilag lezárta a szorost a legtöbb kereskedelmi forgalom elől, ami az S&P Global adatai szerint 97%-os visszaesést okozott az áthaladó olajszállító hajók számában. A lezárás egy olyan vízi útvonalat érintett, amely normál esetben a globális kőolaj- és cseppfolyósított földgáz-kereskedelem mintegy 20%-át bonyolítja.
Az iráni díjrendszer működése és a kriptók szerepe
Irán egy ellenőrzött rendszer keretében kezdte újranyitni a szorost, de a hozzáférést olyan országok hajóira korlátozták, amelyeket Irán nem tekint ellenségesnek, például Kína, India és néhány öböl menti állam. A nyugati kapcsolatokkal rendelkező üzemeltetők nem kaptak áthaladási engedélyt. A hajóüzemeltetők, akik engedélyt szeretnének kapni, kapcsolatba lépnek egy, az IRGC-hez köthető közvetítővel. Be kell nyújtaniuk a tulajdonosi adatokat, a rakomány részleteit, a személyzet információit és az AIS (tengeri automatikus azonosító rendszer) nyomkövetési adatokat. Ezután az IRGC régiós parancsnoksága egy egytől ötig terjedő barátsági skála alapján osztályozza a hajókat, különösen az Egyesült Államokhoz vagy Izraelhez fűződő kapcsolatokra fókuszálva. A jóváhagyott üzemeltetők ezt követően díjakról tárgyalnak.
Az olajszállító tartályhajók körülbelül 1 dollárt fizetnek hordónként (320-330 forint), ami egy 2 millió hordót szállító tanker esetében mintegy 700 millió forintos díjat jelent egyetlen áthaladásért. Az árak a rakomány típusától és a zászló szerinti állam Iránnal való kapcsolatától függően változnak. A fizetés kínai jüanban vagy dollárhoz kötött stabilcoinban, például USDT-ben és USDC-ben történik, megkerülve a dolláralapú pénzügyi rendszert és az amerikai szankciókat. A Bloomberg április 1-jei jelentése szerint legalább két hajó jüanban fizetett, de korábbi beszámolók készpénzes és barterügyletekről is szóltak.
Miután a fizetés megtörtént, az IRGC egy egyszeri, titkos engedélykódot és útvonaltervet ad ki, amely a hajókat az iráni partokhoz közelebb, gyakran a Larak-sziget északi oldalán vezeti. A hajók a kódot VHF rádión sugározzák és egy IRGC járőrhajó kíséri őket az áthaladás során.
Egyes üzemeltetők úgy próbálják meg kezelni a helyzetet, hogy pakisztáni zászló alá regisztrálták át hajóikat, hogy megfeleljenek a feltételeknek. De amennyire a hírekből látszik, ez nem csak egy átmeneti rendszer lesz a jövőben. Irán Nemzetbiztonsági Bizottsága 2026 áprilisának elején jóváhagyott egy törvényjavaslatot, amely jogi keretbe foglalná a díjrendszert. A tisztviselők a díjakat legitim ellentételezésként mutatták be a biztonsági szolgáltatásokért, amelyeket Irán mint part menti állam nyújt, párhuzamot vonva a Szuezi-csatorna és Dánia Øresund-szoroson történő áthaladásért kivetett illetékeivel. Vannak, akik szerint a lépés ütközik a nemzetközi szokásjoggal és egyes tengerjogi egyezményekkel, de Irán a háborús helyzetben hozott önvédelmi intézkedésnek tartja a díjakat.
A Financial Times április nyolcadikán, szerdán már arról írt, hogy Irán kifejezetten kriptovalutában (a stabilcoinok mellett akár Bitcoinban) követel vámfizetést a megrakott olajszállító hajóktól az április hetedikén kezdődött átmeneti tűzszünet idején is. Egyes becslések szerint Irán éves bevétele a vámrendszerből elérheti a 70–80 milliárd dollárt, feltéve hogy a forgalom visszatér a háború előtti szint közelébe — ami egyelőre nem történt meg. Az áthaladások száma továbbra is jóval alacsonyabb a megszokottnál. Az öböl menti államok, köztük Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, alternatív csővezeték-kapacitások bővítéséről tárgyalnak a szorostól való függőség csökkentése érdekében. Az IRGC legalább egy nem együttműködő hajót, egy kuvaiti tartályhajót megtámadott, amit a megfigyelők figyelmeztetésként értelmeztek azok számára, akik mérlegelik az áthaladási díj megfizetését. A friss, április hetedikén kötött tűzszünet rövidtávú és egy hosszabb távú tűzszünethez Irán a díjrendszert is feltételként szabta meg. Az már most látható tehát, hogy a magasabb energiaárak meg fognak maradni a jövőben is, mert Teherán nem tett le az állandó díjrendszer üzemeltetéséről. A fegyverszünet még tartja magát úgy ahogy, de a következő napok kritikusak lesznek, ahogy a felek a feltételekről vitatkoznak, Izrael pedig tovább folytatja Libanon bombázását.