Így forgatta fel a közel-keleti olajválság a tőzsdéket, köztük a bitcoint és az S&P 500-at
Cikk meghallgatása
Amikor nem fundamentumok mozgatják a tőzsdét, hanem a geopolitikai események, az árucikkek közül az olaj gyakran elsőként szokott reagálni – ennek oka, hogy ez az az anyag, amely minden iparágban, a világ minden területén megfigyelhető. Az elmúlt három hónapban az olaj árfolyama az egekbe szökött az Irán és Izrael közötti konfliktusnak köszönhetően, az Egyesült Államok beavatkozása óta pedig konkrétan közel-keleti konfliktusról beszélhetünk.
Miközben az olaj ára idén több mint 75%-ot emelkedett, a részvényindexek, kriptovaluták és nemesfémek először megsínylették a háborút, majd később magukra találtak. Ennek ellenére, az olaj és a bitcoin, valamint az olaj és az S&P 500 részvényindex közötti korreláció már nem helytálló. Utánajártunk, mi történt a tőzsdéken a háború óta, és hova futhat ki egy elhúzódó konfliktus.
Az olajár okozta félelem
Ha az elmúlt bő ötven évet vizsgáljuk, az 1973-as olajembargótól az 1979-es iráni forradalmon és az 1990-es Öböl-háborún át egészen 2026-ig valahányszor fegyveres konfliktus alakult ki, a piacok azonnal megérezték azt. Ha pedig valaki nem tudta, mi is az a Hormuzi-szoros, az elmúlt másfél évben biztosan megtanulta: az iráni fennhatóság alatt álló szűk tengeri folyosón ugyanis az olajforgalom közel 20%-a zajlik le minden nap.
Január elsején a WTI és a Brent nyersolaj még hordónként 60 dollár körül járt. Az azt követő hetek drámai fordulatot hoztak: február végén megindultak a csapások, a Hormuzi-szoros de facto lezárt, és az árak március elejére már 100 dollár fölé kúsztak. A Kaiko elemzői által nyomon követett adatok szerint a WTI azóta is 80–115 dolláros sávban ingadozik, és az év eleji szintekhez képest már több mint 75%-kal drágább. A Világbank április végi előrejelzése szerint az energiaárak 2026-ban összességében 24%-kal emelkedhetnek – ez a 2022-es orosz invázió óta a legnagyobb éves növekedés.
Az olajárat azonban könnyű rángatni a nagyhatalmaknak: április 7-én Donald Trump egy kéthetes tűzszünetet jelentett be, mire a WTI ára 18%-kal csökkent, ugyanakkor az idő múlásával az amerikai elnök nyilatkozatai egyre kevesebbet nyomnak a latba.
Bezuhant a nemesfémek árfolyama
A konfliktus ellenére nem minden árucikk reagál egyformán: miközben 2025-ben az aranyról és az ezüstről szólt a befektetői élet, 2026 második negyedévében mindkét eszköz jelentős volatilitással néz szembe. Az arany árfolyama 5500 dollárról egészen 4200 dollárig, míg az ezüst ára 115 dollárról 70 dollárig esett vissza. Ez annak tudható be, hogy a jegybankok mellett rengeteg spekulatív tőke halmozódott fel a világ két legértékesebb eszközében, akik az első korrekciókor már menekülőre fogták.
Szintén érdekes helyzetben van a réz, amelyet mindenki 2026 egyik legígéretesebb befektetéseként harangozott be, hogy majd követni fogja a két előbb említett nemesfémet. Bár 2026 májusára sikerült 6,6 dollár körül történelmi csúcsot felállítani a vezetőkben használt nemesfémnek, közvetlenül a háború után egy közel 15%-os esésből kellett felállnia – idén azonban már 11%-ot erősödött. Ezt a nyomást a réz árfolyamán egyszerre tartja fenn az iráni konfliktus, a perui kínálatkiesés, valamint a digitális forradalomban betöltött szerep (adatközpontok, mesterséges intelligencia, elektromos autók stb.).
Különvált az olaj, a bitcoin és a részvények útja
A Kaiko kutatása külön fejezetet szentel a bitcoinnak
BTC Price
(BTC), valamint az S&P 500 részvényindexnek, kimondva, hogy a vezető kriptovaluta egyáltalán nem viselkedett úgy 2026 első negyedévében, mint egy értékmegőrző, digitális arany-alternatíva. Ennek többek között az az oka, hogy a 2025 októberi, történelmi likvidációt követően a BTC-től és a kriptovalutáktól a bizalom hiányában elfordultak a kereskedők, és bár január elején Nicolás Maduro elnök elrablására még jól reagáltak, a közel-keleti válságra kevésbé. Itt érdemes azt is megemlíteni, hogy a BTC számára 2026 egyébként is egy „medvés évnek” számít, ez a ciklikusság pedig minden 4. évben előjön.
A Kaiko adatai szerint a WTI és a Bitcoin közötti korreláció februárban még pozitív volt, majd márciusban negatívba fordult, és május elejére megközelítette a −0,5 értéket. A részvénypiacokkal még élesebb a szakítás: a WTI és az S&P 500 korrelációja −0,7 körül mozog, ami rendkívül erős ellentétes mozgást jelez.
Tanulságként egyértelműen levonható, hogy a globális piacokat egyetlen rossz döntés, egy félresikerült rakétakilövés, vagy egy diplomáciai egyet nem értés pillanatok alatt képes átrendezni. Bár május közepére az S&P 500 részvényindex is történelmi csúcsra lépett 7500 pont környékén, és a BTC is több mint 30%-ot erősödött a háború kitörése óta, az olajár emelkedése átszivárog minden iparágba, ezzel növelve az inflációs félelmeket és a recessziótól való tartást. Ha tartósan nem kezelik, a kamatvágások elmaradnak, ez pedig a beruházások visszaszorulásához vezethet.



