1987 óta tudjuk, milyen fájdalmas lehet a kötvényhozamok emelkedése – a bitcoin mégis nyerhet rajta

Cikk meghallgatása

00:00 00:00

A pénzügyi piacok kockázatmentesnek tekintett hozama – vagyis az amerikai állampapírok hozama – ismét emelkedik. A kriptomaximalisták ezt gyakran csak háttérzajnak tekintik, pedig amikor a hozamok jelentősen megugranak, az állampapírok egyre komolyabb versenytársai lesznek a részvényeknek, a kriptovalutáknak és más kockázatos eszközöknek. A történelem pedig azt mutatja, hogy az ebből fakadó piaci alkalmazkodás időnként fájdalmas lehet.

Jurrien Timmer, a Fidelity Investments globális makrogazdasági igazgatója egy X-en közzétett bejegyzésben hívta fel a figyelmet erre az összefüggésre. Rámutatott, hogy az 1960-as évektől az 1990-es évek közepéig tartó időszakban az emelkedő amerikai állampapírhozamok egyre versenyképesebbé tették az államkötvényeket a részvényekkel szemben.

A jelenség lényege egyszerű: minél magasabb hozamot lehet elérni egy viszonylag biztonságos állampapírral, annál kevésbé vonzó ugyanazért a tőkéért kockázatos eszközöket vásárolni. A befektetőnek nemcsak azt kell mérlegelnie, hogy egy részvény, a bitcoin vagy más eszköz mennyit emelkedhet, hanem azt is, hogy ehhez képest mennyi hozamot kapna egy amerikai állampapír szinte minimális hitelkockázat mellett. Ez az úgynevezett alternatív költség.

Ismét 5 százalék fölött a 30 éves amerikai állampapírhozam

Timmer emlékeztetője különösen aktuális, mivel a hosszú lejáratú amerikai állampapírhozamok az év eleje óta ismét jelentősen emelkedtek. A 30 éves amerikai állampapír hozama 2026 januárjának elején nagyjából 4,85–4,88 százalék körül mozgott, augusztus 10-én már 5,25 százalékra emelkedett, augusztus 11-én pedig napközben az 5,28 százalék körüli szintet is elérte. Ez mintegy 40 bázispontos emelkedés néhány hónap alatt, és a hozam ezzel 2007 óta nem látott magasságba került.

A hozamok emelkedésének hátterében több tényező áll. A befektetők továbbra is figyelik az inflációs kockázatokat, miközben az amerikai költségvetési hiány és az államadósság finanszírozásához szükséges hatalmas állampapír-kibocsátás növeli a kötvények kínálatát. Ha a piac úgy érzi, hogy a következő években több állampapírt kell felszívnia, vagy az infláció tartósabb lehet a korábban reméltnél, magasabb hozamot követel a hosszú lejáratú papírokért.

A hozamokat ráadásul nem kizárólag az amerikai jegybank aktuális kamatdöntései mozgatják. A befektetők a hosszú távú inflációs kilátásokat, a gazdasági növekedést, az amerikai költségvetési politikát és a hosszú lejáratú kötvények tartásáért elvárt többlethozamot is beárazzák. Az olajárak és a geopolitikai feszültségek szintén növelhetik az inflációs kockázatokat.

Ez azért fontos, mert a hosszú amerikai állampapírhozam emelkedése nem csupán egy kötvénypiaci adat. A pénzügyi rendszer egyik legfontosabb referenciaértékéről van szó. Ha az amerikai állam hosszú lejáratú papírjaival 5 százalék körüli éves hozam érhető el, akkor egy részvénynek, ingatlannak vagy kriptovalutának még vonzóbb kockázat/hozam arányt kell kínálnia ahhoz, hogy a befektetők továbbra is ugyanúgy akarják tartani.

Nem a hozam okozta az 1987-es tőzsdekrachot – de fontos szerepe volt a környezetnek

Azok a befektetők, akik figyelmen kívül hagyták a tőke megemelkedett alternatív költségét, ezt az 1987-es tőzsdekrach idején a saját bőrükön tapasztalhatták meg.

Az úgynevezett Black Monday, vagyis Fekete Hétfő 1987. október 19-én következett be. A Dow Jones Industrial Average egyetlen nap alatt 508,32 ponttal, azaz 22,6 százalékkal zuhant. Ez mindmáig a történelem legnagyobb egynapos százalékos esése az amerikai részvénypiacon.

A krachot azonban nem egyetlen konkrét esemény váltotta ki. A piac már az összeomlás előtt is sérülékeny volt. A részvényárak az előző években rendkívül gyorsan emelkedtek, az értékeltségek magasra kerültek, miközben a kamatok és a kötvényhozamok is emelkedtek. A befektetők egyre inkább aggódtak az infláció, a kamatok és a gazdasági kilátások miatt.

A helyzetet aztán tovább súlyosbította a számítógépes programkereskedés gyors terjedése. Különösen fontos szerepet játszott a portfólióbiztosítási stratégia (portfolio insurance). Ennek lényege az volt, hogy a számítógépes modellek a részvénypiac esésekor automatikusan eladásokat generáltak, így próbálva korlátozni a portfólió veszteségét.

A probléma az volt, hogy amikor sok befektető egyszerre alkalmazta ugyanezt a stratégiát, az eladások maguk is gyorsították a piac esését. A csökkenő árak újabb automatikus eladásokat váltottak ki, amelyek még lejjebb nyomták az árfolyamokat. Önerősítő spirál alakult ki.

A Federal Reserve későbbi elemzése szerint a portfólióbiztosítás és a programkereskedés jelentős szerepet játszott a krach súlyosságában. Ezért félrevezető lenne azt mondani, hogy az 1987-es összeomlást egyszerűen a magasabb kötvényhozamok okozták. Inkább arról volt szó, hogy az emelkedő hozamok, a magas részvényértékeltségek, a befektetői aggodalmak és az új, automatizált kereskedési stratégiák egy különösen sérülékeny piaci környezetben találkoztak.

Mi a helyzet a magyar állampapírokkal?

A jelenség Magyarországon is érdekes, bár a hazai piac képe nem teljesen ugyanaz, mint az Egyesült Államokban.

A magyar állampapírhozamok 2026 elején még magasabb szinteken jártak, az év első felében azonban jelentős hozamcsökkenés következett be. Április közepén például az 5 éves referenciahozam nagyjából 6,04, a 10 éves pedig 6,07 százalék körül állt. Az 5 éves hozam háromhavi átlaga augusztusra 5,63 százalékra mérséklődött a januári 6,37 százalékról.

Vagyis a magyar piacon jelenleg nem egy egyszerű, folyamatos hozamemelkedés figyelhető meg. Inkább az látható, hogy az év eleji magas szintekről jelentős korrekció következett be, miközben a hazai állampapírok hozama továbbra is jóval magasabb, mint a fejlett nyugati állampapírpiacokon.

És mindez mit jelent a Bitcoin számára?

Ha a hozamok tovább emelkednek, minden más eszköznek – beleértve a részvényeket és a bitcoint is – alá kell támasztania értékét. A részvények esetében ez valamivel egyszerűbb: a vállalatok nyereséget termelnek, osztalékot fizethetnek, és a jövőbeli cash flow-k alapján értékelhetők. Ha az állampapírhozamok emelkednek, akkor ezeknek a jövőbeli pénzáramlásoknak a jelenértéke csökken, ami nyomást gyakorolhat a részvényértékeltségekre.

A bitcoin helyzete ennél összetettebb, de egyben egyedi is. Nincs nyeresége, osztaléka vagy cash flow-ja, amely alapján hagyományos módon értékelni lehetne. Értéke nagyrészt abból a narratívából ered, hogy digitális aranyként, illetve a fiat pénzek értékcsökkenésével szembeni fedezeti eszközként szolgálhat – és ez a szerep hosszú távon egyre erősebbé válhat, különösen egy olyan világban, ahol az államadósságok és az inflációs kockázatok tartósan jelen vannak.

A Bitcoin történetében többször is bebizonyosodott, hogy képes alkalmazkodni a megváltozott környezethez, és hosszú távon továbbra is vonzó alternatívát kínál azoknak, akik a hagyományos pénzügyi rendszeren kívüli értéktárolót keresnek.

Az viszont kétségtelen, hogy a magas amerikai állampapírhozam megváltoztatja a befektetési környezetet. Az a tőke, amely a nullához közeli kamatkörnyezet idején szinte mindenáron hozamot keresett, ma már egy sokkal biztonságosabb alternatívát is talál magának. Az olcsó és bőséges pénz időszaka után a befektetőknek ismét mérlegelniük kell a kockázat és a várható hozam közötti különbséget.

Ebben a környezetben a bitcoin 500 000 vagy akár 1 millió dolláros árfolyamára vonatkozó, a következő évekre szóló előrejelzések továbbra is elérhetőnek tűnhetnek – de csak akkor, ha a bitcoin képes még erősebben meggyőzni a befektetőket arról, hogy a kockázatért cserébe valóban egyedi, hosszú távú értéket kínál. Egy 5 százalék körüli hosszú amerikai állampapírhozam mellett is van helye a bitcoinnak a portfóliókban, feltéve, hogy a narratívája továbbra is elég erős marad szélesebb rétegek számára is.

Jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak. Részletes jogi információ

Költs kriptóból közvetlenül a Kraken Krak Mastercarddal!

MI A TEENDŐD?
  1. Regisztrálj a Krakenre a linkünkkel.
  2. Igényeld meg ingyenesen a Krak Cardot.
  3. Add hozzá Apple Payhez vagy Google Payhez.
  4. Vásárolj közvetlenül Kraken egyenlegedről akár 400+ kripto- és fiat eszközzel.
  5. Élvezd a 2% cashback-et a vásárlások után, havi vagy éves kártyadíj nélkül!
Készen állsz a mindennapi kriptós fizetésre?

Krak Card igénylése

Értékelés

logo