Újra felmerült a kérdés, valóban Satoshi birtokol 1 millió BTC-t, és ő adott el belőle?
Cikk meghallgatása
Az egyik első dolog, amit az ember a Bitcoinról megtud, hogy a megalkotója Satoshi Nakamoto, egy álnevet használó személy vagy személyek csoportja – aki vagy akik mellesleg többszörös milliárdosak.
Bár széles körben úgy tartják, hogy Satoshi Nakamoto közel 1,1 millió BTC-vel rendelkezik, ez a szám valójában egy olyan elemzésen alapul, amely egy bányászati tevékenységet azonosít, nem pedig egy konkrét személyt. A becslés ráadásul több mint 200 000 bitcoinnal is eltérhet attól függően, milyen szigorúan alkalmazzák az adott „ujjlenyomat-vizsgálatot”.
Ez a különbség különösen fontossá vált akkor, amikor egy 2010-ben bányászott, 600 BTC-t tartalmazó készlet 16 évnyi mozdulatlanság után hirtelen aktivizálta magát, találgatásokra adva okot, hogy vajon „Satoshi érméi” keltek-e életre. Az érmék 12, hosszú ideje érintetlenül hagyott blokkjutalom-egységből származtak. Ezeket még 2010 márciusában, négy nap leforgása alatt bányászták, és egészen ez év szeptember 5-éig érintetlenül maradtak, amikor is a privát kulcsok birtokosa fél órán belül, egyenként elköltötte őket. Ám ez nem jelenti azt, hogy a 46 millió dollár értékű bitcoint elköltő személy maga Satoshi lett volna.
A blokklánc az érméket követi nyomon, nem az embereket
A blokklánc tevékenységet figyelő Whale Alert nem talált összefüggést a 600 BTC és a Bitcoin titokzatos alkotójának készletei között.
A Bitquery blokkláncelemző cég pedig megállapította, hogy a 12 blokk közül 10 nem mutatott egyezést azzal a jellegzetes bányászati mintázattal – az úgynevezett „Patoshi-mintával” –, amelyet Satoshi bányászati tevékenységéhez társítanak. A fennmaradó két blokk esetében is csak gyenge egyezések mutatkoztak, amelyek Gaurav Agrawal, a Bitquery elemzője szerint akár véletlenszerűen is létrejöhettek.
Bár a jutalmakat egyetlen gép bányászta ki, és aki ebben a hónapban elköltötte őket, az rendelkezett a privát kulcsokkal, Agrawal rámutat:
„A lánc nem tudja megmondani, hogy a 2026-ban cselekvő személy ugyanaz-e, mint aki 2010-ben a gépet üzemeltette.”
Ez a rejtély valószínűleg megoldatlan is marad, hiszen a privát kulcsok örökölhetők, eladhatók, ellophatók, vagy akár egy használtcikk-üzletben talált régi meghajtóról is helyreállíthatók. Agrawal megjegyzi: „a blokklánc csak azt rögzíti, hogy valakinél ott volt a kulcs.”
Az összegek elköltéséhez modern tárcaszoftvert használtak – olyat, amelyet a 2010-es kliensprogram még nem tudott volna létrehozni –, így „a kulcsokat legalábbis át kellett vinni egy újabb szoftverbe”.
A vagyont övező „Patoshi-minta”
Ha a blokklánc nem árulja el, kié voltak ezek az ősi („OG”) érmék, honnan tudjuk, hogy az 1,1 millió BTC valóban Satoshié volt? A rendelkezésünkre álló legjobb bizonyítékok ugyanis csak közvetett jellegűek.
A Lerner által azonosított Patoshi-minta
2013-ban Sergio Demian Lerner kutató jellegzetes „ujjlenyomatot” azonosított a Bitcoin legkorábbi blokkjaiban. Ez arra utalt, hogy az egyik bányász a hálózat többi résztvevőjétől eltérő módon üzemeltette gépét, és ez a tevékenység több ezer blokkon keresztül nyomon követhető volt.
Lerner becslése szerint az érintett bányász mintegy 1,1 millió BTC-t halmozott fel, és számításaihoz több mint egy évtized elteltével is tartja magát. Véleménye szerint a Patoshi és Satoshi összekapcsolását alátámasztó érvek túlmutatnak a bányászati ujjlenyomaton, mivel számos korai Bitcoin-felhasználó – köztük Hal Finney, Dustin D. Trammell, Nicholas Bohm és Mike Hearn – olyan átutalásokat kapott, amelyek a Patoshi-mintázatot mutatták.
Ezeket az átutalásokat mind a Patoshi-mintázat szerinti coinbase-tranzakciókból indították. Ez nyomós érv amellett, hogy Patoshi és Satoshi ugyanaz a személy, bár önmagában nem jelent bizonyítékot.
Lerner arra is rámutat, hogy a bányász – a szabványos kliens helyett – vélhetően speciális bányászati szoftvert használt, amelyet még a Bitcoin elindítása előtt fejlesztettek ki. Emiatt „rendkívül valószínűtlen”, hogy egy másik bányász működőképes, speciális rendszert tudott volna kifejleszteni abban a néhány órában, amely a Bitcoin v0.1 verziójának bejelentése és az első blokk kibányászása között eltelt. Megjegyzi: „Bárki is bányászott a Patoshi-mintázat szerint, már a legeslegkezdetektől fogva tevékenykedett.”
13 évvel azután, hogy Lerner azonosította Patoshi-mintázatot, a Bitquery nyers blokkok alapján újraalkotta az ujjlenyomatot. A Bitcoin korai korszakából származó 54 316 blokkot vizsgált meg, és 2026. szeptember 1-jéig követte az egyes érmék útját. A „legmagasabb besorolású” rekonstrukciójuk a blokkok 99,2%-a esetében egyezik a nyilvánosságra hozott Patoshi-listával, emellett az 5836 egymást követő blokkpáron végzett, időbélyeg-sorrend szerinti ellenőrzés során sem találtak eltérést. Ugyanakkor az elemzés némi kétséget ébreszt magával a híres, 1,1 millió BTC-s adattal kapcsolatban is, mivel a Bitquery által kapott szám attól függően változik, milyen szigorúan alkalmazzák a mintázatot. „Szigorú alkalmazás esetén az ujjlenyomat valamivel kevesebb mint 0,9 millió BTC-t fed le.” – mondja Agrawal –, „míg a legmegengedőbb értelmezés szerint a mennyiség eléri az 1,17 milliót.”
Az eltelt évtizedben több elemzés is kereste a Satoshi coinok útját
Ez nem jelenti azt, hogy a Bitquery megcáfolná Lerner becslését, csupán rávilágít arra, hogy a Patoshi-féle készlet mérete attól függ, hogyan alkalmazzák a bányászati mintázatot. „A közzétett, 1,0 és 1,13 millió közötti becslések ebbe a tartományba esnek, így magát a számot nem módosítottuk.” – jegyzi meg Agrawal.
Mi köti össze Satoshit az 1,1 millió BTC-vel?
Agrawal szerint az az állítás, miszerint „Satoshi 1,1 millió BTC-t birtokol”, valójában három, egymásra épülő állításból tevődik össze.
Erős bizonyítékok támasztják alá azt az állítást, hogy az érmék egyetlen gépről származnak. Az a feltevés, hogy a gép Satoshié volt, közvetett bizonyítékokon alapul. Azt az állítást pedig, hogy a kulcsok továbbra is az ő ellenőrzése alatt állnak, lehetetlen bizonyítani, egyszerűen azért, mert az érmék azóta sem mozdultak el.
A Bitquery emellett felfedezett egy 2010-es tranzakciót is, amelyről – tudomásuk szerint – „egyetlen publikált tanulmány sem” tett említést. 2010. május 17-én a korai bányászati jutalmakból származó 600 BTC két, egymástól körülbelül egyórás eltéréssel végrehajtott tranzakció során mozdult meg. Az első tranzakcióra UTC idő szerint 22:04-kor került sor, és 10 darab, összesen 500 BTC értékű blokkjutalmat használt fel. A másodikra pedig 23:07-kor, amikor további két, összesen 100 BTC értékű blokkjutalom került felhasználásra.
Kik birtokolják a legtöbb bitcoint az Arkham szerint?
Ezeket az érméket 2009 különböző időpontjaiban bányászták, a jutalmak között megtalálhatók voltak a Bitcoin első évének elejéről, illetve végéről származók is.
„Szerintem ez azért lényeges” – mondja Agrawal –, „mert ez a legnyilvánvalóbb pillanat, amikor maga a blokklánc – és nem csupán egy statisztikai minta – jelzi, hogy ezek a blokkok összetartoznak.” Szerinte ez a legközelebbi pont, ameddig a blokklánc eljut annak megerősítésében, hogy a teljes 2009-es év során bányászott blokkok egyetlen tárcában összpontosultak. Márpedig a minta éppen ezt állítja a teljes készletről.
Tehát tudjuk, hogy aki a kulcsokat birtokolta, hozzáférhetett a 2009-ben bányászott blokkjutalmakhoz, ám azt nem tudjuk, ki állt a háttérben. A 2010. májusi tranzakcióval ellentétben az idén szeptemberben megmozgatott 600 BTC nem a Patoshi néven ismert bányászhoz tartozik, és nincs új bizonyíték, amely Satoshi készletéhez kötné őket. Ahogy Agrawal fogalmaz: „a matematikai adatok alapján nem dönthető el a kérdés, így sosem lehetünk biztosak benne.”
Ez a cikk a Cointelegraph-on megjelent Christina Comben írása alapján készült.
Költs kriptóból közvetlenül a Kraken Krak Mastercarddal!
MI A TEENDŐD?- Regisztrálj a Krakenre a linkünkkel.
- Igényeld meg ingyenesen a Krak Cardot.
- Add hozzá Apple Payhez vagy Google Payhez.
- Vásárolj közvetlenül Kraken egyenlegedről akár 400+ kripto- és fiat eszközzel.
- Élvezd a 2% cashback-et a vásárlások után, havi vagy éves kártyadíj nélkül!
