A pénz valódi szerepe, amiről senki nem beszél

Cikk meghallgatása

00:00 00:00

A pénz annyira természetes része a mindennapjainknak, hogy ritkán tesszük fel magunknak azt a kérdést, miért is tekintünk egy fémdarabot, egy darab papírt, vagy egy digitális eszközt egy közös értékmérőnek; miért ezt kapjunk a munkánkért cserébe időről időre? Különösen hazánkban, a pénzről, a keresetről, a megtakarításokról és az árakról beszélni tabu témának számít, ugyanakkor a közgazdasági könyvek rendszerint három alapvető funkciót emelnek ki a pénz kapcsán – ez a csereeszköz-funkció, az elszámolási egység és az értékmegőrzés.

Ez a felosztás önmagában hasznos, de nem magyarázza meg, hogyan vált a pénz a társadalmi elszámolás eszközévé, és mi köti össze ezeket a funkciókat. Arról pláne nem szól a fáma, hogy van-e olyan alternatív eszköz, amely nemhogy leválthatja a pénzt, de legalább kiválthatja bizonyos esetekben – így érkezünk el a Bitcoinhoz.

A pénz a csere problémájának a megoldására született

A pénz története a közvetlen csere nehézségeivel kezdődik. Barter esetén két embernek egyszerre kell megtalálnia azt, amit a másik kínál, miközben mindketten éppen azt akarják megszerezni, amit a másik birtokol. A pénz ezt a „kettős egybeesés” problémáját oldja fel: az eladó elfogad egy közösen keresett, könnyen továbbadható jószágot, majd később azt másra cseréli.

Carl Menger elmélete szerint a pénz fokozatosan, piaci folyamatban emelkedhetett ki a legjobban értékesíthető javak közül. A szűkösség, tartósság, oszthatóság, hordozhatóság és felismerhetőség mind növelhette egy jószág pénzként való alkalmasságát. Ludwig von Mises szerint ezért a pénz elsődleges szerepe a csere közvetítése.

„A pénz az a dolog, amely általánosan elfogadott és általánosan használt csereeszközként szolgál. Ez az egyetlen funkciója.”

– állítja a pénz elsődleges funkciójáról Ludwig von Mises, osztrák közgazdász, a Human Action-ben (1949)

Az elszámolási egység nemcsak egy szám

Amikor egy termék árát forintban látjuk, a pénz közös nevezővé teszi a különböző javak és szolgáltatások cserearányait. Egy kenyér 800 forint, egy telefon 300 ezer: ezek az összegek nem valamiféle objektív „értéket” mérnek, hanem azt mutatják meg, milyen pénzbeli cserearányok alakultak ki a piacon.

Az osztrák közgazdasági iskola ebből arra következtet, hogy az elszámolási funkció nem független a pénz használatától. Murray Rothbard szerint az árakat nem a pénz „méri”, hanem pénzben fejezzük ki őket.

Egy önkényesen kijelölt „pont” önmagában nem válik pénzzé attól, hogy minden árat pontokban írunk le: szükség van arra, hogy a mögötte álló egység ténylegesen részt vegyen a cserében.

Az érték nem tárolható, de a vásárlóerő igen

A közgazdaságtanban az érték egy szubjektív kifejezés: ugyanaz a jószág, ugyanaz a termék két különböző embernek, két különböző időpontban más-más értékkel bír. Amit a pénz időben átvisz egyik pillanatról a másikra, az nem a fizikailag eltárolt, változatlan értéket jelenti, hanem azt, hogy a jövőben is várható, hogy képvisel egy értéket majd, vagyis úgynevezett vásárlóerővel bír.

Azért tartunk pénzt magunknál, mert arra számítunk, hogy azt később is elfogadják majd termékekért és szolgáltatásokért cserébe. Ez ugyanakkor nem garantálja azt, hogy ugyanazért a pénzmennyiségért a jövőben ugyanakkora vásárlóerőt kapunk – különösen nem az aranystandard megszűnése óta, köszönhetően a felgyorsult inflációnak, valamint a pénzkínálat manipulálásának. A gazdasági környezet az, ami befolyásolja, mit is ér a pénzünk a jövőben.

Így lép be a Bitcoin a pénz alternatívájaként

A Bitcoin az alábbi sorrendet egy görbe tükrön keresztül vizsgálja: Satoshi Nakamoto 2008-as tanulmánya arról árulkodik, hogy van egy közvetítőrendszer nélküli, egymás közötti elszámolásban létező elektronikus pénzrendszer, aminek központi eleme a digitális csere és a közvetítés.

A Bitcoin egyelőre nem bír elfogadott elszámolási egységként, hiszen a termékek és szolgáltatások árát annak dollárban kifejezett értéke határozza meg, ugyanakkor egyre többen és egyre nagyobb értékben használják azt a tranzakciók fedezésére – legyen az egy autó, vagy egy ingatlan.

Korlátozott kínálata, a digitális hordozhatóság és az értékmegőrzési funkció – akár az arany esetében – vonzó alternatívává teszik, hiszen ezek a tulajdonságok papíron azokat a funkciókat látják el, amit a pénz is.

Jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak. Részletes jogi információ

Költs kriptóból közvetlenül a Kraken Krak Mastercarddal!

MI A TEENDŐD?
  1. Regisztrálj a Krakenre a linkünkkel.
  2. Igényeld meg ingyenesen a Krak Cardot.
  3. Add hozzá Apple Payhez vagy Google Payhez.
  4. Vásárolj közvetlenül Kraken egyenlegedről akár 400+ kripto- és fiat eszközzel.
  5. Élvezd a 2% cashback-et a vásárlások után, havi vagy éves kártyadíj nélkül!
Készen állsz a mindennapi kriptós fizetésre?

Krak Card igénylése

Értékelés

logo