Az AI már nemcsak olvassa az internetet – át is írja a valóságot

Cikk meghallgatása

00:00 00:00

Az elmúlt években valami drasztikusan megváltozott az interneten, ami mellett nem tudunk szó nélkül elmenni. Az embereknek évtizedekig elég volt az, hogy olvasnak az interneten, utána jött az a korszak, amikor már szerkesztik az internetet, napjainkban pedig ott tartunk, hogy létrejött egy eszköz, amely a mi igényeinkhez igazodva írja át az internetet – ez a mesterséges intelligencia. Az AI algoritmusa figyeli a fogyasztási szokásainkat, elemzi, összefoglalja azt, majd ez alapján új tartalmat állít elő, ez pedig nemcsak egy technológiai kérdés, hanem az információáramlás befolyásolása is.

A Cloudflare 2026 júliusi közlése szerint az internetes elérések több mint felét már automatizált botok végzik. Bár az AI-tartalmak hitelessége továbbra is megkérdőjelezhető, a kérdés adott: mennyire szabad átengedni az információs tér hódítását a gépeknek?

Az AI adja az internet új közönségét

A Cloudflare 2026 júliusában közölte, hogy az automatizált botok már a webes kérések nagyjából 57%-át adják, vagyis megelőzték az emberi forgalmat. A vállalat szeptemberi adatai szerint az AI-ügynökökhöz kapcsolódó keresések egy év alatt 18-szorosára nőttek. A kutatás arra is kitér, hogy a közel 60%-os dominancia minden automatizált botforgalomra vonatkozik, nem kizárólag a generatív AI-ra, de a trend akkor is vészjósló az emberi forgalomra nézve.

A tartalmat előállító és feldolgozó rendszerek egyre nagyobb infrastruktúrát igényelnek, miközben a tartalmat létrehozó kiadók számára felmerül a kérdés: ki fizet azért, amit az AI felhasznál?

Az Akamai Technologogies tartalomszolgáltató hálózatokra, kiberbiztonságra és felhőszolgáltatásokra specializálódott vállalat például szeptemberben hét éve szóló, 11,6 milliárd dolláros szerződést jelentett be a Claude mögött álló Anthropiccal, ami jól mutatja, hogy az AI-infrastruktúra iránti kereslet embertelen mértékeket ölt.

Mindeközben a Cloudflare olyan megoldásokkal kísérletezik, amelyekkel a kiadók szabályozhatják, mely AI-rendszerek férhetnek hozzá tartalmaikhoz.

Magyarországon a hitelesség sem kerül ellenőrzésre

A hazai helyzet egyelőre jóval kevésbé mérhető, mivel nincsenek olyan régiós óriásvállalatok, akik globális AI-szolgáltatókkal képesek lennének versenyképes szerződéseket kötni – ez az egyik probléma. Nincs olyan országos adatbázis, amely megmutatná, hogy a magyar médiában megjelent szövegek, képek vagy videók pontosan mekkora hányadát állította elő AI, ugyanakkor egy 60 magyar vállalkozás webes analitikáját vizsgáló kutatás szerint a 2025 július-2026 július közötti időszakban 9,86 millió felhasználót, 18,6 millió munkamenetet és 4 AI-platformot (ChatGPT, Perplexity, Gemini, Copilot) vizsgáltak meg, az eredmény pedig arra világít rá, hogy a felhasználóknak mindössze 0,165%-a, a munkameneteknek pedig csak a 0,129%-a érkezett közvetlenül AI-chatfelületről.

Forrás: Vantgard Digital

Ez arra enged következtetni, hogy Magyarországon az AI jelenleg még nem ér el domináns webes forgalmat, ráadásul az AI-forgalom 85%-át a ChatGPT adta a magyar mintában.

Itt válik igazán érdekessé a történet.

Az NMHH Gemius-alapú mérése szerint 2026 júliusában Magyarországon a ChatGPT webes változatának havi elérése 1 504 772 fő volt, míg a mobilalkalmazásé 1 907 876 fő. A két szám nem adható egyszerűen össze, mert nincs deduplikálva. Ugyanebben a hónapban a Gemini webes havi elérése 525 640 volt.

Ez a kontraszt arra enged következtetni, hogy bő másfél millió magyar használja a havi szinten a ChatGPT-t, ugyanakkor az eredeti forrásoknak már nem járnak utána – és itt érkezünk el a hitelesség kérdéséhez.

Tízből négy újságíró használ AI-modellt a tartalomgyártáshoz

Egy 2024-ben 83 magyar újságíró bevonásával készült kutatás szerint a szakemberek 10,8%-a legalább hetente használ chatbotot professzionálisan, képgeneráló vagy -szerkesztő AI-t 13,2%, fordítóeszközöket pedig 36,1–37,4%. Az NMHH egyelőre friss számokat nem közölt, ugyanakkor napjainkra ez az arány megközelítheti akár a 40%-ot is megközelítheti.

Ez nem azt jelenti, hogy ennyi a teljes médiatartalom AI-aránya, de jelzi, hogy az eszköz már beépült a szerkesztőségi munkába. Az NMHH szerint 2024-ben még az „óvatos kísérletezés” dominált, miközben a repetitív feladatok – fordítás, lektorálás, átirat, moderálás – egyre inkább automatizálhatók.

A társadalmi kockázat ezért nem pusztán az, hogy egy újságíró hibás mondatot generál. Ha az olcsón és tömegesen előállítható AI-tartalom kiszorítja a saját riportot, interjút és ellenőrzött információt, az információs tér felhígulhat.

A kutatásban résztvevők 78,3%-a a hazánkban egyébként is problémának számító dezinformációs növekedést látja kockázatnak, 72,3% pedig a valóság és a generált tartalom összemosódását tartja jelentős problémának.

A 2026-os magyar választási időszak különösen erős figyelmeztetés: egy kutatás 2043 TikTok-bejegyzést azonosított 22 politikai fiókban, amelyek több mint 50 millió megtekintést értek el; a posztok 71,6%-a tartalmazott AI-generált elemet, és ezek 37,5%-a nem volt megjelölve.

Jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak. Részletes jogi információ

Költs kriptóból közvetlenül a Kraken Krak Mastercarddal!

MI A TEENDŐD?
  1. Regisztrálj a Krakenre a linkünkkel.
  2. Igényeld meg ingyenesen a Krak Cardot.
  3. Add hozzá Apple Payhez vagy Google Payhez.
  4. Vásárolj közvetlenül Kraken egyenlegedről akár 400+ kripto- és fiat eszközzel.
  5. Élvezd a 2% cashback-et a vásárlások után, havi vagy éves kártyadíj nélkül!
Készen állsz a mindennapi kriptós fizetésre?

Krak Card igénylése

Értékelés

logo