Még mindig a nép pénze a bitcoin? A készlet kétharmada nem az intézményeknél van
Cikk meghallgatása
A bitcoinról szóló hírekben egyre többször hallani az ETF-ekről, a nagyvállalati vásárlásokról és az állami bitcoin-tartalékokról. A számok azonban azt mutatják, hogy a készlet nagy része még mindig nem az intézményi szereplőknél van. A The Motley Fool Bitbo- és River-adatokra épülő összesítése szerint a valaha létrehozható 21 millió bitcoin közel 66 százaléka a magánszemélyek és más, külön nem besorolt tulajdonosok kategóriájába tartozik. A Wall Street tehát még nem szerezte meg a többséget, de a nagy vásárlásokkal egyre inkább beleszól abba, hogy kiknél összpontosul a bitcoin.
Mit jelent valójában a 66 százalék?
A KuCoinon megjelent összefoglaló szerint a magánszemélyek mintegy 13,9 millió bitcoinnal rendelkeznek. A részletes táblázat azonban ennél óvatosabban fogalmaz: a „magánszemélyek és egyéb tulajdonosok” kategóriába sorolja a többi csoporton kívül maradó készletet. Ez azért fontos, mert ebből nem következik, hogy mind a 13,9 millió bitcoin bizonyíthatóan kisbefektetők tulajdonában van.
A 65,9 százalékos arány ráadásul nem a már kibányászott bitcoinokból indul ki, hanem a teljes, 21 milliós készletből. A számításban így mintegy 905 ezer, még ki nem bányászott BTC is szerepel. Vagyis jól hangzik, hogy a bitcoinok kétharmada az embereké, de a valóság ennél valamivel összetettebb.

A bitcoin teljes, 21 milliós készletének becsült megoszlása. A magánszemélyek és egyéb tulajdonosok maradványkategóriája 65,9 százalékot tesz ki. Forrás: Bitbo és River adatai alapján, The Motley Fool / Yahoo Finance.
Az, hogy a bitcoinok többsége ebbe a kategóriába tartozik, még nem jelenti azt, hogy a vagyon egyenletesen oszlik el. A kisebb megtakarítók mellett nagy bitcoinvagyonnal rendelkező szereplők is lehetnek közöttük. Ráadásul egy néhány száz dollárnyi bitcoinnal rendelkező felhasználó ugyanúgy egy tulajdonosnak számít, mint egy milliomos. Vagyis attól, hogy sokan hozzáférhetnek a bitcoinhoz, még egyáltalán nem biztos, hogy a vagyon is egyenletesen oszlik meg közöttük.
Mekkora szelet jutott az intézményeknek?
Az októberi összesítés szerint az ETF-ek mintegy 1,49 millió BTC-t, a vállalatok 1,66 milliót, az államok pedig hozzávetőleg 519 ezer bitcoint tartanak. Ez együttesen közel 3,67 millió BTC, vagyis a végső készlet körülbelül 17,5 százaléka.
A vállalati állományon belül a Strategy önmagában mintegy 848 ezer BTC-vel szerepel, ami valamivel több, mint a többi felsorolt vállalat együttes készlete.
Az intézményi jelenlét tehát jelentős, de ezek a szereplők együttesen még messze nem birtokolják a teljes bitcoinállomány többségét. Az ETF-ek besorolását ugyanakkor érdemes külön kezelni: az alapoknál tartott bitcoinok nem kizárólag intézményi befektetők érdekeltségeit képviselhetik, hiszen az ETF-ekbe magánszemélyek is befektethetnek. A kimutatás a bitcoinok tartási formáit és kategóriáit mutatja be, nem pedig az összes végső befektető személyazonosságát.
Ezért túlzás lenne kijelenteni, hogy a bitcoin már a bankok pénzévé vált. Az ellenkező véglet, vagyis az intézményi térnyerés jelentéktelennek tekintése azonban szintén figyelmen kívül hagyná a piac változásait.
A teljes készlet nem egyenlő a piacon elérhető mennyiséggel
Az összesítés mintegy 1,61 millió bitcoint elveszettként kezel, további 968 ezret pedig Satoshi Nakamotóhoz köt. Ezek becslések, nem minden kétséget kizáróan igazolt adatok. A Satoshihoz kapcsolt készlet nagyságáról is eltérő számítások léteznek, és az, hogy bizonyos érmék hosszú ideje mozdulatlanok, önmagában nem bizonyítja, hogy örökre hozzáférhetetlenné váltak.
A különbség azért lényeges, mert a teljes bitcoinállomány nem azonos az eladásra ténylegesen rendelkezésre álló mennyiséggel. Az elveszett privát kulcsokhoz tartozó érmék nem kerülhetnek piacra, a régóta mozdulatlan, de továbbra is hozzáférhető bitcoinok viszont megfelelő árfolyam vagy megváltozott élethelyzet esetén újra forgalomba kerülhetnek.
A tulajdonosi statisztika ezért inkább pillanatfelvétel, mintsem annak előrejelzése, hogy a jövőben mekkora kínálat jelenhet meg a piacon.
A Wall Street vásárol, a magánszemélyek eladnak
A változás irányát a River 2026-os bitcoinelfogadottsági jelentése is érzékelteti. Eszerint 2025-ben a magánszemélyek nettó 696 ezer BTC-t adtak el, miközben a vállalatok, alapok, ETF-ek és államok együttesen közel egymillió bitcoint vásároltak.
A két adat nem egymás pontos tükörképe, ezért nem lehet arra következtetni, hogy minden intézményi vásárlás egy korábbi kisbefektető eladásának felel meg. Az adatok ugyanakkor jól szemléltetik a bitcoin tulajdonosi szerkezetének átalakulását.
Az intézményi jelenlét bővülése új befektetői csoportok számára teheti elérhetővé a bitcoint, és további keresletet teremthet. Ugyanakkor az állomány egyre nagyobb része kerülhet vállalati mérlegekbe vagy különböző befektetési konstrukciókba. A bitcoin továbbra is hozzáférhető maradhat a magánszemélyek számára, miközben a tulajdonosi szerkezetben betöltött súlyuk csökkenhet.
Mindez azonban nem jelent automatikus árfolyam-emelkedést. A korlátozott kínálat és a növekvő intézményi kereslet kedvező tényező lehet, de a nagy szereplők nemcsak vásárolhatnak, hanem el is adhatnak. A szűkös készlet önmagában nem garantálja, hogy a kereslet tartósan növekedni fog.

A bitcoin dollárban kifejezett árfolyamának egyhavi alakulása a képernyőkép készítésekor. Az árfolyamgrafikon önmagában nem mutatja meg, mely befektetői csoportok vásárlásai vagy eladásai álltak a mozgások mögött. Forrás: Beincrypto.
Mit jelent mindez magyar szemszögből?
A globális adatokból persze nem derül ki, hogy a magyar magánszemélyek mennyi bitcoint birtokolnak. Arra viszont jól rávilágítanak, hogy a vállalatok, ETF-ek és államok együttesen sem szerezték meg a teljes készlet többségét.
A bitcoin tehát még mindig tekinthető a nép pénzének, de azért a kép nem ennyire egyszerű. A készlet jelentős része ugyan az intézményi kategóriákon kívül van, de ebből még nem tudjuk, hányan birtokolják ezeket az érméket, mennyire koncentrálódik náluk a vagyon, vagy milyen árfolyamon válnának meg tőlük.
Nem csak az számít tehát, hogy kinél van a bitcoinok többsége, hanem az is, hogyan változik a tulajdonosi kör, és mennyi bitcoin kerülhet ténylegesen piacra. A Wall Street egyre nagyobb szerepet kap, de a teljes készlet többsége egyelőre nincs intézményi kézben.
Költs kriptóból közvetlenül a Kraken Krak Mastercarddal!
MI A TEENDŐD?- Regisztrálj a Krakenre a linkünkkel.
- Igényeld meg ingyenesen a Krak Cardot.
- Add hozzá Apple Payhez vagy Google Payhez.
- Vásárolj közvetlenül Kraken egyenlegedről akár 400+ kripto- és fiat eszközzel.
- Élvezd a 2% cashback-et a vásárlások után, havi vagy éves kártyadíj nélkül!

