Tízből kilencen nemet mondanak: az európaiak nem kérnek az üzeneteik megfigyeléséből
Cikk meghallgatása
Több európai országban is szinte egyöntetű a vélemény: a magánbeszélgetések bizalmassága alapjog. Egy friss felmérés szerint sokan attól is tartanak, hogy a hatósági megfigyelés lehetősége megváltoztatná, mit mernek leírni. Az eredmények akkor jelentek meg, amikor Brüsszel ismét a titkosított kommunikációról vitázik, a Chat Control pedig Magyarországon is közéleti kérdéssé vált.
Alapjog a bizalmas beszélgetés
A Center for Democracy & Technology (CDT) digitális jogvédő szervezet kutatása szerint a vizsgált országokban a válaszadók 88–94 százaléka úgy gondolja, hogy joga van a bizalmas internetes beszélgetésekhez. A legalacsonyabb arányt Svédországban, a legmagasabbat Lengyelországban mérték. A bírói kontroll is erős támogatást élvez: a svédek 81, a lengyelek 92 százaléka szerint senki sem férhet hozzá az üzeneteikhez bírósági végzés nélkül.
Brüsszelben közben arról folyik a vita, meddig mehetnek el a hatóságok. Az Európai Bizottság 2025 júniusában bemutatott ütemterve 2026-ra egy titkosításról szóló technológiai tervet irányoz elő, amely azt keresi, hogyan férhetnének hozzá a bűnüldözők a titkosított adatokhoz a jogok csorbítása nélkül. Ugyanez a kérdés áll a Chat Controlként ismert, a gyermekek elleni internetes szexuális visszaélések visszaszorítását célzó rendeletjavaslat középpontjában is, amely az üzenetek átvizsgálására építene. Júliusban az EU újra hatályba léptette az ideiglenes szabályokat (Chat Control 1.0), amelyek 2028 áprilisáig lehetővé teszik a szolgáltatók számára a gyermekbántalmazást ábrázoló tartalmak önkéntes kiszűrését, a végpontok közötti titkosítással védett kommunikáció kivételével.
Rand Hammoud, a CDT biztonságért, megfigyelésért és emberi jogokért felelős igazgatója így fogalmazott:
„A felmérés valódi szakadékot tár fel az uniós szakpolitika iránya és aközött, amit az emberek a magánbeszélgetéseiktől elvárnak. Nem lehet mindenki üzeneteit az állam hozzáférési pontjává tenni csak azért, hogy bűncselekményeket nyomozhassanak ki.”
Bizalmatlanság és öncenzúra
Az aggodalom túlmutat a mindenkori kormányon: egy ma megbízhatónak tartott vezetést később olyan is felválthat, amelyben a választók már nem bíznak, a hozzáférés lehetősége viszont megmarad. Lengyelországban, Írországban és az Egyesült Királyságban a válaszadók nagyjából kétharmada ezért utasította el az ilyen jogköröket, Franciaországban szűk többség gondolkodott így, Svédországban pedig megosztottabb volt a kép, bár ott is a bizalmatlanság kerekedett felül. Ha a rendőrség a tudtuk és bírói engedély nélkül olvasná az üzeneteiket, az írek és a lengyelek közül öt emberből négy a garanciák hiánya miatt aggódna.
A megfigyelés a megszólalást is befolyásolhatja. Az írek 68 százaléka óvatosabb lenne abban, mit kedvel, oszt meg vagy mihez szól hozzá; az Egyesült Királyságban és Lengyelországban szintén a többség, Franciaországban és Svédországban a megkérdezettek csaknem fele érezne így. A válaszadók különösen azok miatt aggódtak, akiknek a biztonsága a bizalmasságon múlik: a családon belüli erőszak elől menekülők, az abortuszhoz kapcsolódó ellátást igénybe vevők és a szociális segítségre szorulók miatt.
Hol áll Magyarország?
Magyarország évek óta a javaslat támogatói közé tartozik. A 2024 második felében az EU Tanácsának féléves elnökségét betöltő magyar kormány saját kompromisszumos javaslattal próbálta tető alá hozni a tagállamok közös álláspontját, a szükséges többség azonban akkor nem jött össze. Egy évvel később, 2025 őszén Magyarország ismét a tervezetet pártoló országok között volt.
A kormányváltás sem hozott éles fordulatot. Az ideiglenes szabályok visszaállításáról szóló július 9-i európai parlamenti szavazáson a Tisza és a Fidesz szavazó képviselői egyaránt a tanácsi álláspont elutasítása ellen voksoltak, a magyar EP-képviselők közül egyedül Borvendég Zsuzsanna (Mi Hazánk Mozgalom) támogatta az elutasítást. A kritikákra Magyar Péter miniszterelnök gyermekvédelmi érvekkel reagált, hangsúlyozta, hogy az ideiglenes rendelet nem ír elő kötelező átvizsgálást, és társadalmi egyeztetést ígért a végleges szabályozás előtt. A kritikusok szerint ugyanakkor az önkéntes szűrés újabb és újabb meghosszabbítása éppen a tartós rendszer alapjait készíti elő.
Költs kriptóból közvetlenül a Kraken Krak Mastercarddal!
MI A TEENDŐD?- Regisztrálj a Krakenre a linkünkkel.
- Igényeld meg ingyenesen a Krak Cardot.
- Add hozzá Apple Payhez vagy Google Payhez.
- Vásárolj közvetlenül Kraken egyenlegedről akár 400+ kripto- és fiat eszközzel.
- Élvezd a 2% cashback-et a vásárlások után, havi vagy éves kártyadíj nélkül!
