Négyszeresére nőtt a magyar kriptotulajdonosok aránya két év alatt
Az osztrák jegybank friss felmérése szerint Magyarországon 2023 és 2025 között közel négyszeresére emelkedett a kriptovalutákat birtokló felnőttek aránya. Miközben a közép- és kelet-európai régióban továbbra sem számítanak széles körben elterjedt befektetési eszköznek a kriptoeszközök, a magyar és a lengyel adatok különösen figyelemre méltó változást mutatnak.
Az Osztrák Nemzeti Bank, vagyis az Oesterreichische Nationalbank (OeNB) október 28-án publikálta 2026/29-es jelentését, amely a közép-, kelet- és délkelet-európai országok pénzügyi szokásait, az euró használatát és a kriptovaluták elterjedtségét vizsgálja. A kutatás egyik legérdekesebb része éppen a kriptotulajdonosok számának alakulása, különösen a magyarországi változás.
Magyarországon 0,6 százalékról 2,3 százalékra emelkedett az arány
A jelentés egyik ábrája kilenc ország kriptoeszköz-tulajdonosi arányát hasonlítja össze a 2023-as és a 2025-ös felmérések alapján.
Magyarországon 2023-ban a megkérdezettek mindössze 0,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik kriptoeszközzel. Két évvel később ez az arány már elérte a 2,3 százalékot. Ez közel négyszeres növekedést jelent, ami 1,7 százalékpontos emelkedésnek felel meg.

Magyarországon közel négyszeresére emelkedett a kriptoeszközöket birtokló felnőttek aránya 2023 és 2025 között. Az OeNB Euro Survey adatai szerint a növekedés 0,6%-ról 2,3%-ra történt. Forrás: Oesterreichische Nationalbank, OeNB Euro Survey 2023 és 2025.
Fontos, hogy a jegybank a lakosságon belüli tulajdonosi arányt mérte, nem a kriptotulajdonosok abszolút számát. A négyszeres növekedés tehát erre az arányra vonatkozik.
A változás azért is érdekes, mert az OeNB szerint a vizsgált országok közül Magyarországon és Lengyelországban volt statisztikailag is szignifikáns a kriptotulajdonosok arányának növekedése. Ez azt jelenti, hogy az emelkedés a felmérés alapján nem magyarázható egyszerűen a mintavételből adódó véletlen ingadozással.
Lengyelországban egyébként 1,7 százalékról 3,1 százalékra emelkedett a tulajdonosi arány. A magyar változás relatív értelemben ennél jóval nagyobb.
A 2023-as, egy százalék alatti magyar értéket korábbi régiós kriptovaluta-tulajdonosi összehasonlításunk is bemutatta. Az új adatok alapján azóta érdemi elmozdulás történt a hazai piacon.
A csehek vezetnek, de a régióban továbbra is alacsony a kriptók birtoklása
A kilenc vizsgált ország között Csehországban a legmagasabb a kriptovaluta-tulajdonosok aránya. Itt a 2023-as 4,8 százalékról 2025-re 6 százalékra emelkedett az érték.
A bolgár lakosság 2,6 százaléka, a lengyelek 3,1 százaléka, az észak-macedóniai megkérdezettek 2,1 százaléka rendelkezett kriptoeszközzel a legutóbbi felmérés szerint. Szerbiában 1,9, Albániában 1,4 százalékos arányt mértek. Romániában mindössze 0,5, Bosznia-Hercegovinában pedig 0,8 százalékot regisztráltak.
A kilenc országból ötben növekedett a kriptoeszközök elterjedtsége, háromban csökkent, Albániáról pedig nem állt rendelkezésre 2023-as összehasonlító adat, mivel az akkori népszámlálás miatt kimaradt az első felmérésből.
A jegybank következtetése szerint a régió egészében még nem beszélhetünk széles körű kriptovaluta-elterjedésről. A legtöbb országban a lakosság mindössze 1-3 százaléka rendelkezik ilyen eszközökkel. Magyarország teljesítménye tehát a növekedés ütemét tekintve figyelemre méltó, de a 2,3 százalékos érték nemzetközi összehasonlításban továbbra sem számít kiugróan magasnak.
Kik tartanak kriptovalutát Kelet- és Közép-Európában?
A kutatás nemcsak azt vizsgálta, hogy hányan rendelkeznek kriptoeszközökkel, hanem azt is, milyen társadalmi csoportokban jellemzőbb a tulajdonlás.
Az OeNB a 2023-as és 2025-ös adatokat összevonta, hogy a viszonylag alacsony tulajdonosi arány miatt nagyobb mintán tudja elemezni a demográfiai különbségeket. Az eredmények alapján a kriptotulajdonosok között felülreprezentáltak a fiatalabb férfiak, a felsőfokú végzettségűek és a magasabb jövedelműek.
A nemek közötti különbség is jelentős, ugyanis míg a férfiak körében 3 százalék, a nőknél mindössze 1,2 százalék volt a kriptoeszköz-tulajdonosok aránya. Az életkort tekintve a 30 év alattiaknál 3,8 százalékot mértek, a 31 és 50 év közöttieknél 2,8 százalékot, míg az 50 év felettieknél csupán 0,7 százalékot.
Az iskolázottság szintén fontos különbséget mutat. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők 4,5 százaléka tartott kriptoeszközt, míg az ilyen végzettséggel nem rendelkezők körében 1,3 százalék volt az arány. A magas jövedelmű csoportban 4 százalékos, az alacsony jövedelműeknél mindössze 0,7 százalékos tulajdonosi arányt mértek.
Nem feltétlenül a hagyományos pénzügyi rendszerrel szembeni bizalmatlanság hajtja a kriptót
A jelentés egyik érdekes megállapítása, hogy a kriptovaluták birtoklása nem mutat egyértelmű összefüggést az állami intézményekbe, a nemzeti jegybankokba vagy a pénzügyi rendszer stabilitásába vetett bizalommal.
Ez azért fontos, mert a kriptovalutákat gyakran a hagyományos pénzügyi rendszer alternatívájaként, illetve az intézményekkel szembeni bizalmatlanság egyik lehetséges megoldásaként emlegetik. Az OeNB adatai viszont nem támasztják alá, hogy a régióban ez lenne a kriptotulajdonlás meghatározó mozgatórugója.
A kutatók inkább arra következtetnek, hogy a kriptoeszközök a befektetési portfóliók részeként, illetve spekulatív céllal lehetnek érdekesek az érintettek számára. A magasabb kockázatvállalási hajlandóságú, jobb digitális készségekkel rendelkező és más befektetési termékeket is birtokló személyek körében ugyanis nagyobb a kriptotulajdonlás valószínűsége.
A felmérés ugyanakkor nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot ezek között a tényezők között. Fontos, hogy a viszonylag alacsony tulajdonosi arányok miatt óvatosan kell értelmezni az összefüggéseket.
Mennyire megbízhatóak az adatok?
Az OeNB Euro Survey különlegessége, hogy nem egyszerű online kérdőívről van szó. A jegybank országonként körülbelül 1000, legalább 18 éves embert kérdez meg személyes interjúk keretében, többlépcsős, rétegzett véletlen mintavétellel. Az adatokat ezt követően súlyozzák, hogy jobban tükrözzék az adott ország felnőtt lakosságának összetételét.
A kriptoeszközök birtoklására vonatkozó kérdések először a 2023-as őszi felmérésben jelentek meg, és a stabilcoinokra is kiterjedtek. A 2025-ös adatfelvétel októberben és november elején zajlott a kilenc országban.
A viszonylag kis minta miatt az abszolút tulajdonosszám meghatározása nem lehetséges a jelentésből, az országok közötti arányok összehasonlítására azonban alkalmas módszertant alkalmaztak.
A magyarországi 2,3 százalékos eredmény statisztikailag is alátámasztott elmozdulást jelez, bár a kriptovaluták továbbra sem számítanak tömeges befektetési eszköznek. Kérdés, hogy ez a növekedés tartós tendenciának bizonyul-e majd.
Költs kriptóból közvetlenül a Kraken Krak Mastercarddal!
MI A TEENDŐD?- Regisztrálj a Krakenre a linkünkkel.
- Igényeld meg ingyenesen a Krak Cardot.
- Add hozzá Apple Payhez vagy Google Payhez.
- Vásárolj közvetlenül Kraken egyenlegedről akár 400+ kripto- és fiat eszközzel.
- Élvezd a 2% cashback-et a vásárlások után, havi vagy éves kártyadíj nélkül!
