Ukrán milliárdos kriptobányászatba kezdett az USA-ban
Ihor Kolomoisky ukrán oligarcha és Dnyipropetrovszk korábbi kormányzója állítólag kriptobányászatba kezdett a problémákkal küzdő acélfeldolgozó gyárában az Egyesült Államokban.
A Radio Liberty szerint a Kentucky-ban található CC Metals & Alloys (CCMA) üzem „jelenlegi és volt alkalmazottai” leállították a kemencéket, amiben korábban ötvözetek gyártottak, amiket többek között ferroszilícium gyártásához használtak.
A jelentés névtelen forrásai azt állítják, hogy az üzem tulajdonosai „új módszerrel kezdtek el pénzt keresni az acélötvözet piacon elszenvedett veszteségeik fedezésére. Nevezetesen a kripto felé fordultak”.
Kolomoisky – Ukrajna egyik leggazdagabb embere – a PrivatBank, Ukrajna egyik legnagyobb bankjának társalapítója. Az üzletember sok vitás helyzetbe is keveredett már a pénzügyi szervekkel a pénzügyi kapcsolatai miatt. Szoros üzleti kapcsolatot ápol az ukrán Dnipro futballklub tulajdonosával is.
Kolomoisky partenerei Mordechai Korf és Uriel Laber
A források hozzátették, hogy néhány évvel ezelőtt Kolomoisky és ukrán partnerei Mordechai Korf és Uriel Laber, akiknek Miami-ban van a székhelye, elrendelték, hogy egy használaton kívüli raktárat „több száz, ha nem ezer” kriptobányászathoz használt bányászgéppel rendezzenek be.
Ha a jelentés valóban igaz, akkor a CCMA kriptobányászatba való belépése sem jelent meglepetést. Az elmúlt években egyre több kriptobányász telepedik le ugyanis a Tennessee River Valley-i térségben. Ők azt remélik, hogy kihasználhatják a régió közismerten alacsony áramdíjait.
Egy jelenlegi CCMA alkalmazott azt állította, hogy egy „teljes teherautónyi” számítógépes hardvert vittek be a CCMA raktárába. A munkavállaló elmondása szerint „magától az üzemtől függetlenül működik ez az egység, és a munkahelyek megszüntetése nem volt rá hatással.”
Egy másik sajtóorgánum azt állítja, hogy Korf és Laber szóvivője még júliusban elmondta, hogy a cég felkért egy „harmadik felet”, hogy hozzon létre egy „számítógépes központot” az üzemnél. Ez a központ „mesterséges intelligenciát és blokklánc-technológiát” használna annak érdekében, hogy segítsen „diverzifikálni” a bevételt, és támogassa őket a kriptobányászatban. De a forrás nem részletezte, hogy az ukrán üzletemberek mennyit költöttek a projektre, és hogy kiket szerződtettek a munka elvégzésére.
Korf és Laber szóvivője jelezte, hogy már több kriptobányászati projekt van folyamatban náluk, és hozzátette:
“A mesterséges intelligencia és a blokklánc-technológia is nagy energiájú iparágak. A következő évtizedben várhatóan exponenciálisan fognak növekedni, elérve a 20 milliárd USD-os piaci értéket. Az első kísérleti program sikere alapján képesek leszünk kibővíteni ezt az üzleti ágazatot. Számos jövedelemforrással rendelkezik a CCMA, ez óvatos lépés a részünkről.”
Egyre népszerűbbé válik az ipari épületek használata a kriptobányászatban
A kriptobányászat egyre népszerűbbé válik azok számára, akik bezárt létesítményeket kívánnak igénybe venni az USA egykori nagy ipari erőművek államaiban, amelyek már egy jó ideje nehezebb időket élnek meg. 2018-ban a Politico arról számolt be, hogy a washingtoni kriptobányászok bázist létesítettek volt gyümölcsraktárakban és elhagyatott autómosókban.
A Site Selection 2018-ban szintén arról írt cikket, hogy a Bitcoin (BTC) bányászok Montanába költöztek.
A Fortune magazin pedig nemrégiben tette közzé, hogy a washingtoni Chelan megyei közműnek „a bányászcégek tolongásával kellett megküzdenie, akik azt kérték tőlük, hogy kiaknázhassák a megye bőséges vízi erőforrásait a kriptobányászáshoz”.
