A Bitcoin már győzött, és a világnak ideje ezt felismernie
Még soha nem volt ennél biztonságosabb, ritkább, értékesebb, szállíthatóbb, decentralizáltabb és hálózatba köthetőbb eszköz az emberiség történelmében.
Sokkal mozgékonyabb, mint az arany. Gyorsabb a felértékelődése, mint az aranynak. A kínálata fix, ellentétben a részvényekkel és kötvényekkel. Fizetési hálózata a Visa-énál gyorsabb és olcsóbb.
A vevői bázisa rohamosabban nő, mint az interneté a 90-es években. Piaci kapitalizációja egy árnyalatnyival több, mint egybillió dollár. Hatalmas potenciállal rendelkezik. Ez már túl sok ahhoz, hogy kudarcot valljon.
Mindezek ellenére a szkeptikusok még mindig a régi FUD-ot (félelem, bizonytalanság, kétségbeesés) ismételgetik.
A Bitcoin egy vasúti hálózat a kibertérben
Mi számít ”zöldebbnek”: munkába vezetni, vagy vonattal eljutni oda?
Nyilvánvalóan a vonat a zöldebb, nem igaz?
De mi van akkor, ha figyelembe vesszük egy teljes mértékben működő és összekapcsolt vasúthálózat kiépítéséhez szükséges teljes energiafogyasztást? Évtizedekbe és dollármilliárdokba (a pénz AZ energia) került egy olyan vasúthálózat megalkotása, amit mindenki a költségek töredékéért használhat.
Valójában ez a Bitcoin: egy vasúthálózat a kibertérben.
Az energia, ami ehhez a masszív, biztonságos, decentralizált és gazdag hálózat megalkotásához kellett, hatalmas. De csak elszigetelten nézve. Ha elkészült, és már majdnem kész is van, akkor bárki számára lehetővé válik, hogy pénzt küldjön bárkinek szinte költségek nélkül bárhol, bármikor.
Tiszta, súrlódásmentes monetáris energia áramlik a felek között a bitcoin síneken. Ultragyors, ultrabiztonságos és ultramegbízható.
Képzeld el, hogy vasárnap 12:45-kor egy aranyrudat szeretne küldeni egy barátjának Bhutánba. A Bitcoin megteszi ezt egy másodperc alatt.
A Bitcoin felszabadítja a csapdába esett energiát
Minden vagy anyag, vagy energia. Az embereknek energiára van szükségük az életben maradáshoz. Folyamatosan energiát alakítunk át valamiből valamibe.
Vegyük például az elektromosságot. Nem tudjuk 500 mérföldnél nagyobb távolságra szállítani – ez egy kemény korlát. Tehát amikor az emberpopulációk városai virágoztak a történelem során – New York, Mumbai, London, Párizs, Szingapúr -, akkor áramot kellett szállítani ezekbe. A kemény korlátok miatt erőműveket kellett építenünk, így el tudtuk juttatni az energiát az emberekhez.
De a Föld tele van olyan lakatlan helyekkel, ahol az energia megrekedt – patakok, tengerek, sivatagok, erdők, gejzírek, jégsapkák…
Mi lenne, ha az amazonasi esőerdő lakatlan részének közepén levő vízesés mozgási energiáját villamos energiává tudnánk alakítani, és azt egy bitcoin bányászgép működtetéséhez használnánk?
Természetes, megújuló energiát eszközzé alakítottál át. Most szorozzuk meg egymilliárddal. A bolygónkon egymilliárd csapdába esett energiaforrás található, amelyeket egyszerűen azért nem veszünk figyelembe, mert nem lakunk a közelükben.
Egy teljesen decentralizált, nem tolakodó, megújuló Bitcoin bányászgép-hálózat, amely biztonságos, decentralizált eszközhálózatot hoz létre az anyatermészet által működtetve. Nincs szükségünk, hogy ezt az elektromosságot otthonunkba vezessük, mert nem lakunk ott. Ezért mi lenne, ha inkább Bitcoin bányászatra használnánk?
Több energia nem eredményez több Bitcoint
Jogos a kérdés: ha a Bitcoin ennyire értékes, akkor miért nem használunk minden egyes számítógépet a Földön, hogy Bitcoint bányásszunk? Ez nem azt jelentené, hogy többet bányászhatunk belőle, fizetést kapnánk érte és meggazdagodnánk? Nem ezt tettük az aranyláznál is? Nos, nem. Nem lehet a ”nehézségi beállítás” szépsége miatt.
A fiat pénzzel ellentétben, amit a semmiből elő tudunk teremteni (emlékezz, a pénz AZ energia. És az energiát nem lehet létrehozni vagy megsemmisíteni. A fiat pénz megszegi a termodinamika második szabályát, és emiatt hamis), a kibányászható bitcoinok száma fix.
Mikor ”bányászol”, jutalmat kapsz Bitcoinban a munkádért. Egy adott ciklusban mindig csak meghatározott számú Bitcoin bányászható. És ez a jutalom négyévente lefeleződik. Ahogy egyre több és több bányász halmozódik fel szuperszámítógépes hardverével ebbe a digitális aranylázba, a Bitcoin algoritmus automatikusan beállítja a nehézséget, hogy nehezítse a fix számú Bitcoin bányászását.
Mikor néhány hónappal ezelőtt Kína betiltotta a Bitcoin bányászatát, a Bitcoin-bányászhálózat 50%-a leállt. A nehézségi beállítás automatikusan megkönnyítette a megmaradt bányászok számára a bitcoin bányászatát. Láthatod, hogy ez az ösztönzés, a kereslet, kínálat és a számítási teljesítmény zseniális függvénye. És ez mind autonóm módon történik, egy karikacsapásra.
Gondolod, hogy a Google problémákkal szembesülne, ha a számítási teljesítmény 50%-a egyik napról a másikra kikapcsolna?
A Bitcoin a legnagyobb számítógépes hálózat a bolygón
A Bitcoint még egyser se törték fel. Ez 12 éve van így, és még továbbra is állja a helyét. Két nagy fegyvere van: a decentralizáció és a redundancia.
Miden egyes Bitcoin-csomópont rendelkezik a blokklánc egy másolatával, ami minden más csomópontnak is van. Ha tehát módosítani vagy feltörni szeretnéd a blokkláncot, akkor a teljes globális bitcoin bányászhálózat 51%-ának egyet kell értenie veled. De ezt nem tudod, mert nem fognak egyetérteni.
Látod, a bányászat nemcsak több Bitcoint generál, hanem a decentralizáció és a redundancia révén a hálózatot is biztosítja. A bányászokat tehát arra ösztönzik, hogy bányásszanak Bitcoint és ennek az a mellékterméke, hogy minden bitcoinos nyer.
Ha be akarnád tiltani a Facebookot, akkor felhívnád Zuckerberget. De kit kellene felhívnod, ha ki akarnád kapcsolni a Bitcoint? Hát ezaz. Senkit. Vagy mindenkit.
A Bitcoin egy soha véget nem érő nyúlüreg. Alapjai a közgazdaságtan, az ökológia, a hálózatelmélet, az informatika, a kiberbiztonság és a játékelmélet. Minél többet ásol, annál többet fogsz találni. Ez egy trillió dolláros kincsesbánya, amelyet a világ 99%-a nem birtokol. Nem késő elkezdeni. Mire vársz?
