A BitMEX társalapítója szerint nagyot hibázik Amerika a kriptó elleni harccal
Arthur Hayes, a BitMEX társalapítója szerint az amerikai lakossági befektetők kizárása a kriptopiacról alapjaiban hibás koncepció – az átmenettel ráadásul megint Kína jár jól. A kriptoveterán szakértő saját blogján foglalta össze, hogy mit gondol a kriptó globális jövőjéről, és miért nem ért egyet a SEC hozzáállásával.
A jelenleg folyamatban lévő szabályozási intézkedések arra kényszerítik az amerikai kriptovállalkozásokat, hogy külföldre helyezzék át a székhelyüket. Ez az átrendeződés komoly következményekkel jár az amerikai gazdaság számára is, és megroppantotta a kriptodevizák piaci árfolyamait, amitől joggal idegesek a kereskedők. Sokan attól félnek, hogy az amerikai lakossági befektetők esetleges kizárása megroppantja a piacot, de Arthur Hayes szerint ez a félelem alaptalan.
Nem az amerikai lakossági befektetők húzták eddig sem a piaci árfolyamokat
A BitMEX társalapítója úgy véli, hogy az amerikai lakossági befektetők eltávolítása lényegtelen, ugyanis nincs annyi vásáróerő ezekben a kereskedőkben és befektetőkben, ami a piacra valós hatással lenne. Még ha a legnépszerűbb brókercégnek számító Robinhood továbbra is engedélyezi számukra az XYZ shitcoin kereskedést, akkor sincs elég tőke ezen emberek mögött. “A gazdagak eszközei azonban sokkal bőségesebbek, és világszerte mozgathatóak – köszönhetően annak a rengeteg közvetítőnek, akik segítik a vagyonosabb embereket, és bármit megtesznek, amíg megkapják a busás jutalékukat.” – írta blogján.
Hayes rámutatott, hogy az Egyesült Államok népessége csak körülbelül a világ 4%-át teszi ki, és bár ez egy nagyon kicsi szelete a teljes tortának, a gazdag egyének száma arányaiban sokkal magasabb a világ legtöbb másik részéhez viszonyítva, így az már igenis számít, hogy ezek a gazdag amerikaiak mit tesznek a vagyonukkal. Ha az Egyesült Államok kormánya úgy dönt, hogy a COVID után újra beindítja a pénznyomdát (például kötvényekből származó kamat formájában), akkor ez a rengeteg nyomtatott pénz már nem jut el a szegényebb rétegekhez, hanem csak jó esetben a legfelső 10 százalékhoz – rossz esetben legfelső 1 százalékhoz. Ez a rengeteg frissen nyomtatott pénz aztán különböző pénzügyi eszközökbe fog vándorolni.
Ezek a gazdagok a világ bankrendszerébe legjobban bekötött társadalmi csoport, akik akkor is hozzáférnek bármilyen eszközhöz. Ők könnyedén megvásárolják a Cumberlandtől vagy az NYDIG-től, esetleg az USA-ban bejegyzett kriptotőzsdék OTC részlegétől – ilyen szolgáltatásokat nyújt a szupergazdagoknak a Coinbase és a Kraken is.
Újra Kínán a kriptovilág szeme
Hayes a fentiek alapján arra jutott, hogy nem megfontolt döntés most veszteséggel kiszállni a kriptóból, mivel fontos figyelmet fordítani Ázsiára, különösen Kínára és Japánra. A két ország néma valutaháborút folytat az exportversenyképességért, és ennek következtében a világ második legnagyobb gazdasága jelentős hitelkibocsátásokra készül, mely a jüan gyengülését hozhatja, ami számos kínait fog átültetni alternatív eszközökbe, például kriptóba.
Annak ellenére, hogy a kriptodevizák Kínában általános tiltás alá esnek, a kereskedők fokozatosan visszatérnek Hongkong pénzügyi csatornáin keresztül. A hónap elején a Hongkongi Értékpapír- és Határidős Felügyelet (SFC) elkezdte elfogadni a kriptotőzsdék licenckérelmeit. Egy hongkongi képviselő még felhívást is intézett a San Francisco-i Coinbase felé, hogy menjen, és regisztráljon az országban. Sőt, a hongkongi pénzügyi felügyelet a sajtóhírek szerint nemrég nyomást gyakorolt néhány olyan nagy pénzintézetre, mint az HSBC, a Standard Chartered és a Bank of China, hogy fogadjanak el a kripto iparágban működő ügyfeleket.
A nyugaton szabályozási ellenőrzés alá vont globális kriptotőzsdék befogadása egy újabb tényező, amely Hayes szerint élénkítheti a piacot, miközben az amerikai átlagembereket éppen kizárják onnan.
