A decentralizáció mindent átalakít – kezdve a pénzről alkotott képünkkel

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Amikor 12 éve publikálták a bitcoin fehérkönyvét, a legtöbb pénzügyi szakértő szkeptikusan tekintett az ismeretlen forrásból érkező kriptopénzre. S bár a széleskörű elfogadottság még várat magára, a blokklánc technológia és a decentralizáció mára a pénzről kialakított képünket is megváltoztatta.

Mennyire helytálló ma a pénz eredeti definíciója? A digitalizáció és a decentralizáció hatásai

„A pénzügyi szakértők máig gyakran fordulnak a pénz tankönyvi definíciójához, amely szerint a pénz mint csereeszköz, mint értékmegőrző és mint elszámolási eszköz funkcionál”, írja a Forbes egyik cikkjében Christian Kameir, egy blokklánc kockázati alap partnere. A pénz fogalmát meghatározó első szöveget (William Jevonst tollából) azonban 1875-ben publikálták először. S bár a pénz funkciói máig helytállóak, Jevons valószínűleg sosem hitte volna el azt, hogy 2021-re a legtöbb pénz mindössze adatbázis bejegyzésként, és mindenféle fizikai attribútum nélkül szerepel majd bitek és bájtok formájában.

1960 előtt a legtöbb kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó pénzügyi feljegyzést papíron vezették. Mindössze jó hatvan éve, az adatbázis technológiák kialakítását követően kezdődött meg ezeknek a pénzügyi tevékenységek digitalizációja, amely felgyorsította az adatok rögzítését. A gyorsulással és technológiaváltással azonban nehézségek is érkeztek. A hardverek meghibásodása, a duplikált adatokot problémája és az emberi hibalehetőségek száma is megnőtt.

A blokklánc ezzel szemben inkább a papíralapú megoldásra hasonlít, hiszen kizárja a fentemlített hibalehetőségeket. Eközben pedig nemcsak, hogy mindenki számára elérhetővé váltak (legalábbis a nyilvános blokkláncok), de az adatok is megmásíthatatlanok lettek az elosztott főkönyvben.

Ez pedig alapjában változtathatja (és már változtatja is meg) a legtöbb gazdasági szektort – köztük a pénzügyi intézmények és a pénz szerepét is.

A decentralizáció mindent átalakít – kezdve a pénzről alkotott képünkkel

DeFi és az állami kriptopénzek

Míg eddig ugyanis például a hitelezést egyedül a bankok és egyéb pénzügyi intézmények látták el (hiszen a digitálisan tárolt fiatpénzünket csak az intézmények közbenjárásával tudtuk mozgatni), addig mára a különböző DeFi (decentralizált pénzügy) projektek teljesen ki tudják iktatni a közvetítőket. Az érdeklődés pedig egyértelmű a DeFi iránt: jelenleg a teljes kriptó piac csaknem 5%-át teszi ki a decentralizált pénzügyi projektek piaci kapitalizációja.

Közben – bár az elmúlt években még jócskán ódzkodtak a „félelmetes” és „ismeretlen” technológiától – a legtöbb vezető állam már saját blokklánc alapú digitális valutájának megalkotásán ügyködik. A digitális jegybanki valuták használata ezen a ponton már nem is kérdés. A jövőben szinte garantált lesz megjelenésük a legtöbb országban.

A pénz máig csereeszköz, értékmegőrző és elszámolási eszközként működik. Azonban a pontos definíció jelentősen változott 1875 óta. Ma a csereeszköz funkciót a pénz esetén is a bitek és bájtok segítik elő. Elszámolási eszközként a különböző fiatpénzekben határozzuk meg, hogy egyes digitális pénzek mennyit érnek. A decentralizáció pedig magát a pénzt és az olyan tevékenységeket is utolérik, mint a hitelezés – még akkor is, ha ezt a bankok vagy egyes államok nem akarják kiengedni a kezük közül.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.