A központi bankok digitális valutái az emberi szabadság végét jelenthetik?

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

A központi bankok által kibocsátott digitális valuták (CBDC) egyre nagyobb hangsúlyt kapnak napjaink kriptovalutás központi retorikájában. Főleg azóta, hogy Kína bejelentette, a digitális jüannal a második szakaszba tud lépni, az első tesztek sikeressége okán. És sokan a kriptok világában is pozitívan fogadják az államok nyitását a blokklánc-alapú technológiák felé, de sajnos a jelenlegi vélemények szerint ez inkább meg fogja nehezíteni a decentralizáció folyamatát. Hiszen a digitális jüan semmilyen formában nem hasonlítható például a bitcoinhoz – főleg azért sem, mert a CBDC-k egy centralizált, ellenőrzött hálózatot fognak használni.

A központi bankok digitális valutái irányított pénzköltést tesznek lehetővé

És értelemszerűen a központi bankok a pénz lejáratának is adhatnak határidőt, plusz befolyásolhatják felhasználási lehetőségeit. Azaz mintha mondjuk egy digitális forintot csak állami boltokban lehetne elkölteni. És akkor itt már képbe jön a teljes kontrollt biztosító társadalmi kreditrendszer, ami Kínában már a kezdeti fázisban tart. Ebben az egyes állampolgárok és cégek az állam által meghatározott feltételek szerint kapnak pontokat és ezek alapján kapnak jutalmakat vagy éppen büntetéseket. Mondjuk akinek rossz a társadalmi kreditje, ő nem vehet nemzetközi útra repülőjegyet és így tovább. A Bitcoin Magazine nemrégiben publikált véleménycikkében éppen azt taglalja, hogy a CBDC-k milyen lehetőségeket adnak a kormányoknak arra, hogy befolyásolják az állampolgárok költekezéseit. Mert ugye a koronavírus-járvány idején az állampolgároknak, cégeknek nyújtott támogatások sokszor nem oda kerültek, ahova a kormány szerette volna.

Mert az emberek és a vállalatok nem a gazdaságba pörgették bele a támogatást, hanem mondjuk megtakarították, félretették, adósságokat fizettek ki belőle. Ez pedig nem váltotta be a kormány számításait, hiszen az nem segít az inflációs célok elérésében, ha valaki befekteti a segélyét, támogatását. Mert ugye az inflációra nem a mi érdekünkből van szüksége egy gazdaságnak, vallják oly sokan. Hanem azért, mert infláció nélkül a kormányok képtelenek lennének teljesíteni az adósságszolgálati kötelezettségeiket. És ez persze nem csak a kormányoknak, de az egész világgazdaságnak is súlyos károkat okozna. Itt jön a képbe a kontrollált CBDC, amely azt jelenté, hogy akár alapjövedelemként, akár támogatásként, de lehetne úgy pénzt adni a rászorulóknak vagy akár mindenkinek, hogy azt nem lehetne megtakarítani.

A jövőkép

Hiszen ha kapnánk 50 ezer forintot, de el kellene költenünk még a hónapban, különben elveszik, akkor ki ne költené el? És egy utópisztikus “Mátrix-elméletben” ez akár azt is jelentené, hogy az emberek már csak színtiszta vásárlók lennének. Akik azért léteznek, hogy a gazdaságot mozgassák a költéseikkel. És ne is folytassuk tovább, hogy még mivel járhatna egy ilyen CBDC bevezetés egy szélsőséges esetben. Hiszen innentől kezdve a kormány megmondhatná azt is, hogy mire költsük a digitális pénzünket. Azaz ha olyan döntéshozó ülne a megfelelő székben, akkor a támogatásként megkapott pénzt például csak sportesemények látogatására vagy akár kizárólag zöldségek vásárlására költhetnénk. Persze ezek nagyon elvakult és szélsőségesek elméletek. De egyértelműen azt mutatják meg, hogy miért érdekel ennyi embert a bitcoin és a kriptovaluták szabadsága.

Árnyék-gyülekezőhely Facebook csoport alternatív pénzügyekben gondolkodóknak.😉

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.