A nyugati cégek több mint 90%-a Oroszországban maradt
A St. Galleni Egyetem és a svájci Lausanne-i IMD üzleti iskola kutatása szerint az EU és a G7 országok vállalatainak mindössze 8,5 százaléka hagyta el Oroszországot.
A háború kitörése előtt több mint 2400 vállalati fióktelep és 1400 EU-s és G7-es vállalat működött Oroszországban. Tavaly november végéig mindössze 120 vállalat hagyta el Oroszországot, vagy adta el ottani cégét.
A kutatás azt jelzi, hogy a nyugati cégek Oroszországból való tömeges kivonulásáról szóló hírek nagymértékben eltúlzottak. A Het Laatste Nieuws belga napilap szerint a vállalkozások valójában ellenálltak a kormányok, a média és egyes civilek felhívásainak.
A cégek továbbra is szkeptikusak és vonakodnak elhagyni Oroszországot, mert attól tartanak, hogy elveszítik üzletüket egy tetemes részét.
Azok, akik már távoztak, végül orosz kézbe adták át eszközeiket, akár egyetlen jelképes rubelért vagy euróért is, mint a Renault és a Nissan.
A Forbes szerint a legnagyobb haszonélvezője az eladásoknak Vladimir Potanin oligarcha volt, akinek Interros nevű cége megvásárolta a Roszbankot a Societe Generale-tól, és ezzel közel 50 milliárd rubelt (667 millió eurót) keresett.
A második legjobban kereső Vlagyiszlav Szviblov volt, aki a Highland Gold Mining nevű vállalatával megvásárolta a kanadai Kinross vállalat eszközeit, amivel csaknem 40 milliárd rubelt keresett.
Nem sokkal lemaradva tőle az SPB-s Ivan Tiriskin, aki a HKF-Bank LLC részvényeinek 49,5 százalékát vásárolta meg, több mint 35 milliárd rubelt keresve.
A lista negyedik helyezettje az állami kutatóközpont, az FSUE NAMI volt, amely a Renault és a Nissan tulajdonában lévő üzemeket vette át, így valamivel kevesebb, mint 35 milliárd rubel értékű vagyonra tett szert.
