A nyugdíjat is digitális rubelben folyósítaná Putyin
Oroszország szerint a hamarosan bevezetésre kerülő digitális rubel komoly gazdasági előnyökkel járhat. A moszkvai székhelyű Nemzeti Hitelminősítő Ügynökség (NRA) friss jelentése szerint a projekt évente akár 260 milliárd rubellel, azaz mintegy 3,2 milliárd dollárral növelheti a gazdaság teljesítményét 2031-re.
Fokozatosan kerül bevezetésre a digitális rubel Oroszországban
Az orosz központi bank digitális pénze országos szinten 2026 őszén indul, amihez elsőként a legnagyobb bankok és pénzintézetek csatlakoznak. A kisebb szolgáltatók 2027–2028 között kapcsolódnak be a rendszerbe. A kormány célja, hogy a digitális rubelt a mindennapi fizetésekben is használja, például nyugdíjak és családtámogatások folyósításánál.
Az NRA elemzése szerint az indulás költséges lesz – a bankoknak és az államnak egyaránt –, de hosszabb távon kifizetődő lehet. A szakértők úgy számolnak, hogy 2029 és 2031 között kezdik majd érzékelni az első komolyabb előnyöket a vállalatok és az államkassza.
A jelentés ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a kereskedelmi bankok az első években akár 8–10%-kal is kevesebb profitot könyvelhetnek el a digitális rubel miatt. Ennek oka, hogy a digitális rubel új szolgáltatásokat nyithat meg, amelyek részben kikerülhetik a hagyományos banki közvetítést.
A helyzet azonban idővel megfordulhat: a CBDC teljes bevezetése után a bankok évente akár 61 milliárd rubel (kb. 755 millió dollár) extra bevételhez juthatnak. Ez a pénz elsősorban okosszerződések, vállalati likviditáskezelés és bankközi tranzakciók révén érkezhet.
Nagyvállalatok és az állam szerepe kiemelte fontos lesz
Az NRA számításai szerint a nagyvállalatok a bevezetést követő első években évi 30–50 milliárd rubelt (371–619 millió dollárt) is kereshetnek a digitális rubel használatával. Az állam pedig a rendszer segítségével átláthatóbbá és kevésbé korrupcióérzékennyé teheti a közbeszerzéseket és a támogatások elosztását.
Nem mindenki osztja azonban ezt az optimizmust.
A legnagyobb orosz bank, a Sberbank elnöke, German Gref például nyíltan kijelentette, hogy nem lát valódi előnyt sem az állampolgárok, sem a vállalkozások számára, hiszen Oroszországban már most is szinte minden pénzügyi tranzakció digitális formában zajlik.
A digitális rubel nemcsak belpolitikai célokat szolgál azonban.
Moszkva évek óta törekszik arra, hogy csökkentse a dollárfüggőséget a külkereskedelemben. A CBDC-k, azaz a központi bank által kibocsátott kriptovaluták – különösen a BRICS-országok között – lehetőséget adhatnak arra, hogy az USA által vezetett szankciók hatását mérsékeljék.
Kína már előrehaladott állapotban teszteli saját digitális jüanját, és Brazília, valamint Dél-Afrika is dolgozik hasonló megoldásokon. Ha ezek a rendszerek képesek lesznek összekapcsolódni, az alapjaiban változtathatja meg a nemzetközi pénzügyi kapcsolatrendszert.
A digitális rubel tehát komoly ígéret: Moszkva szerint évi több milliárd dollárt hozhat a gazdaságnak, miközben modernizálja a pénzügyi rendszert és új nemzetközi lehetőségeket nyit. Ugyanakkor a bankok kezdetben veszteségeket szenvedhetnek el, és sok szakértő továbbra is szkeptikus. Az igazi kérdés az, hogy az orosz társadalom és a gazdasági szereplők mennyire fogadják el az új rendszert, és valóban elhozza-e a várt áttörést a következő évtizedben.