Frankfurtban fog működni az EU pénzmosás elleni hatósága
Az Európai Unió új, Pénzmosás Elleni Hatóságának (AMLA) székhelye Németország pénzügyi fővárosában, Frankfurtban lesz. A felügyeleti szerv 2025 közepén kezdi meg munkáját. Az AMLA hatáskörrel rendelkezik majd a “magas kockázatú és határokon átnyúló pénzügyi szervezetek”, köztük a kriptos cégek felügyeletére és ellenőrzésére, amennyiben azok határokon átnyúlóan működnek vagy magas kockázatúnak minősülnek.
Felügyeleti tevékenységét a pénzügyi adatgyűjtő szervezetekkel és más uniós országok szabályozó hatóságaival fogja összehangolni. Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Tanács február 22-i sajtóközleménye szerint Frankfurtot választották az új ügynökség székhelyének. A városban található az Európai Központi Bank is. A további lehetséges helyszínek listáján Brüsszel, Dublin, Madrid, Párizs, Róma, Riga, Vilnius, Bécs és Róma szerepelt még.
Az AMLA, a pénzmosás elleni hatóság újabb bürokratikus teher lesz majd
Az AMLA általános igazgatótanácsa az összes uniós tagállam szabályozó hatóságainak és pénzügyi ellenőrző egységeinek képviselőiből áll majd. Az irányító testület az elnökből és öt független, teljes munkaidős tagból áll majd. Az első átfogó kriptoszabályozási keretrendszer, a MiCA (Markets in Crypto-Assets) 2023. júniusában lépett hatályba. De a főleg a stabilcoinok körébe tartozó “eszközökhöz kötött tokenekre” és “e-pénz tokenekre” vonatkozó szabályok alkalmazása várhatóan 2024. júniusában lép majd hatályba. A kriptoszolgáltatókra vonatkozó szabályok, amelyek közé tartoznak a kereskedési platformok, a tárcaszolgáltatók, valamint a kriptotőzsdék, 2024. decemberében lépnek hatályba. Eközben az EU a mesterséges intelligencia (AI) használatára vonatkozó szabályozás kidolgozásával is foglalatoskodik.
Február 13-án az Európai Parlament Belső Piaci és Állampolgári Jogi Bizottsága jóváhagyta az előzetes megállapodást az európai mesterséges intelligencia törvényről, amely a világ első, a mesterséges intelligenciára összpontosító jogszabálya. Az uniós AI-törvény célja, hogy a generatív AI-modellekre válaszul biztosítékokat hozzon létre, beleértve az alkotók szerzői jogi védelmét is. Emellett megtiltja az olyan mesterséges intelligencia-alkalmazásokat, amelyek veszélyeztetik az állampolgárok jogait, például a biometrikus kategorizálást és a szociális pontozást. Az AI-törvényről szóló első parlamenti szavazást 2024. áprilisára tervezik.
