Az AI átírja a diplomák értékét: íme a legérintettebb szakok
Cikk meghallgatása
A mesterséges intelligencia néhány év alatt odáig jutott, hogy már nemcsak a kódolásban és fordításban segít, hanem egyre több irodai munkakör feladatait is részben vagy akár nagyrészt képes átvenni. Egy friss elemzés azt vizsgálja, mely egyetemi szakok és karrierutak vannak leginkább kitéve az AI terjedésének. Bár az adatok amerikaiak, a következtetések a magyar munkaerőpiacra is relevánsak, ahol az automatizáció hatása már most is érezhető.
Mely diplomák a leginkább érintettek?
A Goldman Sachs kutatói két lépésben mérték fel a szakok kitettségét. Először azt vizsgálták, hogy a 21-30 éves friss diplomások jellemzően milyen munkakörökben helyezkednek el, majd ezekhez hozzárendelték a bank AI-kockázati mutatóját, amely azt becsli meg, hogy az adott feladatok mekkora része automatizálható.
Az így kapott index azt mutatja, mekkora eséllyel veszi át az AI az adott szakmához kapcsolódó munkafeladatok jelentős részét.
Az eredmények elsőre meglepők, a leginkább érintett szakok között a számítástechnika és a statisztika is szerepel, vagyis éppen azok a területek, amelyek az AI-fejlődést is hajtják. A legkevésbé kitett képzések az egészségügy és a pedagógusképzés, ahol a személyes jelenlét és az emberi interakció továbbra is kulcsfontosságú.
A Goldman Sachs rangsora szerint a leginkább és legkevésbé AI-kitettségű egyetemi szakok.
Nem vész el, hanem átalakul
A Goldman Sachs becslése szerint világszerte akár 300 millió munkahely is érintett lehet az AI és az automatizáció miatt. Ez nem azt jelenti, hogy ennyi állás megszűnik, hanem azt, hogy a feladatok jelentős része átalakul.
Az USA-ban és Európában a munkakörök mintegy kétharmada valamilyen szinten kitettséggel bír, és átlagosan a feladatok körülbelül egynegyede lehet automatizálható.
Az EU-s kutatások szerint a legnagyobb kitettség a magasan képzett, elemző szakmákban jelenik meg (pénzügy, jog, matematika), ugyanakkor ezekben a területekben a foglalkoztatás sok esetben még nőtt is. Ez arra utal, hogy az AI inkább kiegészíti, mintsem kiváltja a munkát.
Magyarország: kockázatok és számok
Az OECD szerint Magyarországon a dolgozók 12,2 százaléka magas automatizációs kockázatnak van kitéve, míg 27,1 százalékuk olyan munkakörben dolgozik, ahol a generatív AI jelentős feladatátvételre képes lehet.
A kitettség különösen magas Budapesten, ahol a tudásalapú és szolgáltató szektor dominál.
A hazai becslések szerint 2030-ig akár 800-900 ezer, egyes számítások szerint közel egymillió munkahely alakulhat át vagy kerülhet nyomás alá.
A leginkább érintett területek pedig, a gyártás (különösen autóipar), logisztika, adminisztráció, valamint bizonyos pénzügyi és ügyviteli munkák.
Mely munkák vannak leginkább nyomás alatt?
A legnagyobb kitettség ott jelenik meg, ahol sok a rutinszerű, szabályalapú feladat. Ide tartoznak a könyvelők, jogi asszisztensek, pénzügyi elemzők és adminisztratív munkakörök.
Egy amerikai becslés szerint a munkahelyek akár 42 százaléka magas AI-kitettségű, és ebbe még a szoftverfejlesztés egy része is beletartozik.
Magyarországon ezt erősíti, hogy az exportipar és az SSC-k egyszerre hoznak modern technológiát és növelik a standardizált munkák kitettségét. Az AI például ügyfélszolgálati, elemzési és adminisztratív feladatokat is részben átvehet.
Nem csak elvesz az AI, adhat is
2025–26-ban nőtt az érdeklődés a kisebb AI-kitettségű, gyorsabban növekvő szakok iránt, miközben visszaesés látszik a magas AI-kitettségű, lassabban növekvő pályákon
A magas AI-kitettség nem egyenlő a munkahelyek megszűnésével. Sok esetben inkább feladatátrendeződés történik.
Az OECD és az EU adatai szerint több AI-exponált, magasan képzett szektorban nőtt is a foglalkoztatás, mivel a technológia növeli a termelékenységet és új feladatokat hoz létre.
Ezzel párhuzamosan új iparágak is megjelennek az AI körül, például a decentralizált számítási hálózatok, AI-infrastruktúra-fejlesztés és kriptós AI-projektek, amelyek új szakmai szerepeket teremtenek.
Mit jelent ez a magyar munkavállalóknak?
Így állította össze a Goldman Sachs a szakokra bontott AI-kiszorítási kockázati mutatót a friss diplomások foglalkozási megoszlása alapján
A történelmi adatok szerint a technológiai sokk által érintett dolgozók hosszabb ideig alacsonyabb bérekkel szembesülhetnek, ha nem sikerül gyorsan újrapozícionálniuk magukat.
A fiatalabb és magasabban képzett munkavállalók viszont általában gyorsabban alkalmazkodnak, és gyakran AI-t kiegészítő szerepekbe lépnek át.
Magyarországon a felsőfokú végzettségűek helyzete stabilabb, míg a rutinszerű középfokú munkák vannak nagyobb nyomás alatt.
A hazai AI-stratégia ezért az alkalmazkodásra épít: cél az AI-készségek széles körű oktatása, valamint több tízezer szakértő képzése.
Budapest és a régiók közti különbség
Az AI hatása erősebb a városokban, különösen Budapesten, ahol a tudásalapú gazdaság koncentrálódik.
Ugyanakkor a gyártás és logisztika automatizációja országos szinten is gyorsul, így a hatás nem marad városi jelenség.
A kutatások szerint az AI nem automatikusan csökkenti a foglalkoztatást, inkább átalakítja a munkát: a rutin feladatokat gépek veszik át, miközben felértékelődik a kreativitás, problémamegoldás és emberi interakció.
A fő kérdés ezért nem az, hogy az AI elveszi-e a munkát, hanem az, hogy milyen gyorsan tud alkalmazkodni a munkaerőpiac.
Az AI egyszerre jelent kockázatot és lehetőséget: a következő években azok az országok és munkavállalók lesznek előnyben, amelyek képesek a magasabb hozzáadott értékű, AI-val együttműködő munkák felé elmozdulni.