Az AI már nemcsak olvassa az internetet – át is írja a valóságot
Cikk meghallgatása
Az elmúlt években valami drasztikusan megváltozott az interneten, ami mellett nem tudunk szó nélkül elmenni. Az embereknek évtizedekig elég volt az, hogy olvasnak az interneten, utána jött az a korszak, amikor már szerkesztik az internetet, napjainkban pedig ott tartunk, hogy létrejött egy eszköz, amely a mi igényeinkhez igazodva írja át az internetet – ez a mesterséges intelligencia. Az AI algoritmusa figyeli a fogyasztási szokásainkat, elemzi, összefoglalja azt, majd ez alapján új tartalmat állít elő, ez pedig nemcsak egy technológiai kérdés, hanem az információáramlás befolyásolása is.
A Cloudflare 2026 júliusi közlése szerint az internetes elérések több mint felét már automatizált botok végzik. Bár az AI-tartalmak hitelessége továbbra is megkérdőjelezhető, a kérdés adott: mennyire szabad átengedni az információs tér hódítását a gépeknek?
Az AI adja az internet új közönségét
A Cloudflare 2026 júliusában közölte, hogy az automatizált botok már a webes kérések nagyjából 57%-át adják, vagyis megelőzték az emberi forgalmat. A vállalat szeptemberi adatai szerint az AI-ügynökökhöz kapcsolódó keresések egy év alatt 18-szorosára nőttek. A kutatás arra is kitér, hogy a közel 60%-os dominancia minden automatizált botforgalomra vonatkozik, nem kizárólag a generatív AI-ra, de a trend akkor is vészjósló az emberi forgalomra nézve.
A tartalmat előállító és feldolgozó rendszerek egyre nagyobb infrastruktúrát igényelnek, miközben a tartalmat létrehozó kiadók számára felmerül a kérdés: ki fizet azért, amit az AI felhasznál?
Az Akamai Technologogies tartalomszolgáltató hálózatokra, kiberbiztonságra és felhőszolgáltatásokra specializálódott vállalat például szeptemberben hét éve szóló, 11,6 milliárd dolláros szerződést jelentett be a Claude mögött álló Anthropiccal, ami jól mutatja, hogy az AI-infrastruktúra iránti kereslet embertelen mértékeket ölt.
Mindeközben a Cloudflare olyan megoldásokkal kísérletezik, amelyekkel a kiadók szabályozhatják, mely AI-rendszerek férhetnek hozzá tartalmaikhoz.
Magyarországon a hitelesség sem kerül ellenőrzésre
A hazai helyzet egyelőre jóval kevésbé mérhető, mivel nincsenek olyan régiós óriásvállalatok, akik globális AI-szolgáltatókkal képesek lennének versenyképes szerződéseket kötni – ez az egyik probléma. Nincs olyan országos adatbázis, amely megmutatná, hogy a magyar médiában megjelent szövegek, képek vagy videók pontosan mekkora hányadát állította elő AI, ugyanakkor egy 60 magyar vállalkozás webes analitikáját vizsgáló kutatás szerint a 2025 július-2026 július közötti időszakban 9,86 millió felhasználót, 18,6 millió munkamenetet és 4 AI-platformot (ChatGPT, Perplexity, Gemini, Copilot) vizsgáltak meg, az eredmény pedig arra világít rá, hogy a felhasználóknak mindössze 0,165%-a, a munkameneteknek pedig csak a 0,129%-a érkezett közvetlenül AI-chatfelületről.
Ez arra enged következtetni, hogy Magyarországon az AI jelenleg még nem ér el domináns webes forgalmat, ráadásul az AI-forgalom 85%-át a ChatGPT adta a magyar mintában.
Itt válik igazán érdekessé a történet.
Az NMHH Gemius-alapú mérése szerint 2026 júliusában Magyarországon a ChatGPT webes változatának havi elérése 1 504 772 fő volt, míg a mobilalkalmazásé 1 907 876 fő. A két szám nem adható egyszerűen össze, mert nincs deduplikálva. Ugyanebben a hónapban a Gemini webes havi elérése 525 640 volt.
Ez a kontraszt arra enged következtetni, hogy bő másfél millió magyar használja a havi szinten a ChatGPT-t, ugyanakkor az eredeti forrásoknak már nem járnak utána – és itt érkezünk el a hitelesség kérdéséhez.
Tízből négy újságíró használ AI-modellt a tartalomgyártáshoz
Egy 2024-ben 83 magyar újságíró bevonásával készült kutatás szerint a szakemberek 10,8%-a legalább hetente használ chatbotot professzionálisan, képgeneráló vagy -szerkesztő AI-t 13,2%, fordítóeszközöket pedig 36,1–37,4%. Az NMHH egyelőre friss számokat nem közölt, ugyanakkor napjainkra ez az arány megközelítheti akár a 40%-ot is megközelítheti.
Ez nem azt jelenti, hogy ennyi a teljes médiatartalom AI-aránya, de jelzi, hogy az eszköz már beépült a szerkesztőségi munkába. Az NMHH szerint 2024-ben még az „óvatos kísérletezés” dominált, miközben a repetitív feladatok – fordítás, lektorálás, átirat, moderálás – egyre inkább automatizálhatók.
A társadalmi kockázat ezért nem pusztán az, hogy egy újságíró hibás mondatot generál. Ha az olcsón és tömegesen előállítható AI-tartalom kiszorítja a saját riportot, interjút és ellenőrzött információt, az információs tér felhígulhat.
A kutatásban résztvevők 78,3%-a a hazánkban egyébként is problémának számító dezinformációs növekedést látja kockázatnak, 72,3% pedig a valóság és a generált tartalom összemosódását tartja jelentős problémának.
A 2026-os magyar választási időszak különösen erős figyelmeztetés: egy kutatás 2043 TikTok-bejegyzést azonosított 22 politikai fiókban, amelyek több mint 50 millió megtekintést értek el; a posztok 71,6%-a tartalmazott AI-generált elemet, és ezek 37,5%-a nem volt megjelölve.
Költs kriptóból közvetlenül a Kraken Krak Mastercarddal!
MI A TEENDŐD?- Regisztrálj a Krakenre a linkünkkel.
- Igényeld meg ingyenesen a Krak Cardot.
- Add hozzá Apple Payhez vagy Google Payhez.
- Vásárolj közvetlenül Kraken egyenlegedről akár 400+ kripto- és fiat eszközzel.
- Élvezd a 2% cashback-et a vásárlások után, havi vagy éves kártyadíj nélkül!

