Az Oroszország elleni szankciók elérték a helyi bitcoin bányászokat
Az Egyesült Államok újabb szankciókkal sújtja Oroszországot, amelyek most először a bitcoin bányászati tevékenységekre is kiterjednek.
Április 20-án az USA újabb szankciókat vezetett be több magánszemély, szervezet, egy orosz kereskedelmi bank, sőt egy kriptobányászati vállalat ellen is.
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Eszközök Ellenőrzéséért Felelős Hivatala (OFAC) közölte, hogy első alkalommal jelölt meg egy kriptopénz bányászati vállalatot. A szóban forgó cég a svájci székhelyű Bitriver AG, egy orosz bitcoin bányászati vállalat volt.
A hivatal rámutatott, hogy a vállalat három oroszországi irodából működik annak ellenére, hogy tavaly Svájcba helyezte át hivatalosan székhelyét.
Az első kriptobányászati vállalatot szankcionálták
A terrorizmusért és pénzügyi hírszerzésért felelős államtitkár, Brian Nelson kijelentette:
“A pénzügyminisztérium célba veheti és célba is fogja venni azokat, akik kijátsszák, megpróbálják kijátszani vagy segítik az Oroszország elleni amerikai szankciók kijátszását, mivel ezzel Putyin brutális háborúját támogatják”.
Az Egyesült Államok több körös szankciókat vezetett be Oroszország ellen a február 24-i ukrajnai háború kitörése óta. Ezek a szankciók az ország legnagyobb bankjait és hitelezőit, most pedig a kriptovállalkozásokat is érintik. A Bitrivert úgy jelölték meg, hogy “az Orosz Föderáció gazdaságának technológiai szektorában működő vállalatot”.
A 2017-ben alapított Bitriver azt állítja, hogy a világ legnagyobb klímabarát kriptopénz bányászati szolgáltatója. Egy 100 megawattos, megújuló energiával működő, 75 000 bányászt támogató adatközponttal büszkélkedik a szibériai Bratszk városában.
A pénzügyminisztérium szerint a cég bányászfarmjait nemzetközi ügyfeleknek értékesített kapacitást üzemeltetve segítette Oroszországot “természeti erőforrásainak pénzzé tételében”. Hozzátette:
“Oroszország az energiaforrások és a hideg éghajlat miatt versenyelőnnyel rendelkezik a kriptobányászatban. A bányászati vállalatok azonban importált számítógépes berendezésekre és fiat fizetésekre támaszkodnak, ami sebezhetővé teszi őket a szankciókkal szemben”.
A bányászati cégen kívül a pénzügyminisztérium szankciókkal sújtotta a Transkapitalbank orosz bankot, valamint több mint 40, Konsztantyin Malofejev orosz oligarcha által vezetett személyt és szervezetet is.
Fokozódó kriptoellenes retorika
A retorika egyre erősödik az amerikai iparellenes politikusok körében, akik még mindig úgy vélik, hogy Oroszország a szankciók elkerülése érdekében használja a kriptoeszközöket.
Néhány nappal a februári invázió után a Pénzügyminisztérium kijelentette, hogy a kriptotranzakciók “megtévesztő vagy strukturált tranzakciók vagy ügyletek”, amelyeket szankciók kijátszására lehet használni.
Ezen a héten a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tovább erősítette ezt az érzést azzal a figyelmeztetéssel, hogy olyan országok, mint Oroszország és Irán, kriptopénzeket használhatnak a szankciók kijátszására.
A közgazdászok és iparági szakértők azonban széles körben vitatják, hogy Oroszország a szankciók elkerülése érdekében a kriptovalutához fordulna.
