4 milliárd dolláros beruházás jöhet az orosz bányászatba – ha Moszkva hagyja
Oroszország természeti jellegéből adódóan tökéletes központ lehetne az energiaigényes számítástechnikai folyamatok számára: hatalmas szárazföldi területek, víz- és atomerőművek, hideg időjárás és e mellé még az energiaárak is kedvezőek. A politikai tényezők kedvező alakulása esetén egy hatalmas, 4 milliárd dollár értékű tőkeinjekció érhetné a kriptovaluta-bányászipart, azonban számos kérdőjel akad.
Az irkutszki bányászipar
A délkelet-szibériai Irkutszk az orosz kriptovaluta-bányászat fővárosa, az ország teljesítményének egynegyede nekik köszönhető. Az Orosz Ipari Bányászati Szövetség (röviden: IPM) nemrégiben médiaeseményt tartott Irkutszkban, ahol a szövetség elnöke, Szergej Bezdelov interjút adott a helyi újságíróknak. Bezdelov elmondta, hogy nagyjából 4 milliárd dollár értékben készek befektetni különböző adatközpontok létrehozásába a régióban, melyek a kriptovaluta-bányászat mellett adatgazdasági projektek létrehozásában is hatalmas szerepet játszhatnának.
A projekt mögött a Digitális Fejlesztési Minisztérium áll, mint ötletgazda, céljuk pedig Moszkva segítése az adatgazdasági- és energiakapacitási kérdésekben, melyhez megfelelő személyzettel is rendelkeznének, és helyet biztosítanának a fiatal tehetségek kiteljesedésére is. Az IPM értesülései szerint ezek a beruházások 32,4 millió dollárt takaríthatnának meg a kormány számára, mivel az adatközpontok építése és fenntartása nagyon költséges vállalkozás. Nem beszélve arról, hogy az Oroszországot jelenleg sújtó gazdasági szankciók miatt a berendezések és felszerelések beszerzése roppant nehézkes.
Moszkva nem támogatja a bányászat térnyerését
A beruházás elsődleges feltétele az, hogy az orosz kormány ne hagyja jóvá a jelenleg előterjesztett, kriptobányászokat sújtó új, megemelt tarifákat. Az Orosz Energiaügyi Minisztérium úgy véli, hogy a tarifák emelése eltántorítaná az új belépőket a bányászipartól, melyek egyébként is a hálózat leterheltségéért felelősek.
Irkutszkban a kripto-ellenes álláspont nagy aggodalomra ad okot, ugyanis nemrégiben a BitRiver jelentett be nem messze a mongol határtól egy hatalmas beruházást. A Villamosenergia-ipari Kutatóközpont igazgatója, Szergej Sasim szerint érthető ugyanakkor az orosz kormány álláspontja, hiszen előrejelzések szerint 2029-re a bányászat akár 3,5 GW-os hiányt is eredményezhet Kelet-Szibériában, a Távol-Keleten és Dél-Oroszországban.
A jegybank szintén a kriptoipar ellehetetlenítésén dolgozik Oroszországban, ugyanis többszöri felszólítást tettek már a kriptovaluta-tevékenységek teljes körű betiltására. Korábbi domináns álláspontjuk ellenére azonban a kompromisszumokra nyitottak, ha a számok igazolják annak létjogosultságát. Ide tartozik a kibányászott kriptovaluták tengerentúli értékesítése, mely a nyugaton pénzmosási-problémákat vetne fel.
Küzdelem a szankciók ellenére
Oroszországban a lakosság eltökéltnek bizonyul a kriptovaluták mellett. A Statista jelenlegi adatai szerint az orosz lakosság 15%-a tart kriptovalutákat, mely 60%-os növekedésnek feleltethető meg 2019-hez képest. Az érintettek azon vannak, hogy a döntéshozók fontolják meg a kriptovaluták térnyerésének lehetséges gazdasági előnyeit. Az orosz-ukrán háború miatt kivetett gazdasági szankciók következtében a kriptovaluták lehetőséget biztosítanának az ország számára, hogy decentralizált likviditási forrást teremtsen a nemzetközi tranzakciókhoz. Erre egyébként már számos orosz vállalkozás is rájött, ahol a fiat valuták használata helyett a kriptofizetést szorgalmazzák.
A pénzügyi elszigeteltség enyhítése mellett az adóbevételekre hivatkozik a Tass médiaorgánum. A Tass-nak adott interjújában Bezdelov elmondta, hogy a bányászat teljes körű legalizálása akár 540,3 millió dolláros adóbevételt is előteremtene az állam számára, mely a jelenlegi, viszontagságokkal teli időkben mindenképp jól jönne. A BitRiver egyébként azt állítja, hogy a Bitcoin bányászata sokkal jövedelmezőbb, mint az Egyesült Államokban, éppen ezért döntöttek egy 15 millió dollárt meghaladó beruházás mellett, mely a Bitcoin-felezés következtével még inkább profitábilis üzleti döntés lenne.
