Bitcoin kérdések kezdőknek: minden, amit tudni szeretnél a kriptopénzről

Bitcoin, kriptovaluta, blokklánc – valószínűleg a legtöbben hallottuk már ezen szavak egyikét az elmúlt hetek, hónapok, vagy akár évek során. Hogy azonban ezek a kifejezések pontosan mit takarnak, azt a legtöbben már nehezebben tudnánk megválaszolni a bitcoin kérdések esetén. Mi is pontosan a bitcoin, és hogyan vásárolhatunk, ha mi is be akarunk szállni? Mitől kriptopénz egy kriptopénz? Miért kell a bitcoint bányászni? Tényleg anonimitást biztosít a fizetéseinkhez? És mi is ennek az egésznek a haszna nekünk – no, meg az egész világ számára?

A leggyakrabban ismételt kérdéseket hoztuk el most a bitcoinnal kapcsolatban. Ha teljesen kezdőnek érzed magad a témával kapcsolatban, garantáltan jó helyen jársz, hogy egy kicsit jobban megismerkedj a bitcoin világával.

Az első és legfontosabb kérdés: mi is az a bitcoin?

A bitcoin egy digitális fizető- és értékőrző eszköz; a legrégebbi és leghíresebb kriptopénz. Egy decentralizált, peer-to-peer szoftverhálózat az alapja, ami azt jelenti, hogy semmilyen központi hatalom sem irányítja: sem központi bank, sem államhatalom, de még egy vállalat sem. A klasszikus fiatpénzekkel ellentétben (pl. a forint vagy az euró) a bitcoint nem nyomtatással vagy érmék kibocsátásával alkotják meg, hanem az ún. „bányászattal” hozzák létre elektronikusan. Ennek részeként a bányászok matematikai problémák megoldásán dolgoznak nagy teljesítményű számítógépekkel, hogy biztosítsák a hálózat zavartalan működését és a tranzakciók feldolgozását. A folyamat neve ezen felül arra is utal, hogy az aranyhoz hasonlóan a bányászat során kerülnek ki az új bitcoinok kereskedelmi forgalomba.

Decentralizációja miatt a bitcoin esetében nem egy központi, mindenek felett álló hatalomba kell fektetnünk a bizalmunkat, hanem inkább a hálózat többi résztvevőjébe, illetve a matematikába. Fontos megemlíteni a legfontosabb bitcoin kérdések során azt is, hogy összesen 21 millió bitcoin létezik csak – sőt, ezeknek egy részét csak az elkövetkezendő jó pár évben fogják kibányászni. Mivel azonban véges készlete van a kriptopénznek, nagyban ellenáll az inflációnak. Sokan a digitális aranynak is hívják, ugyanis értékmegőrző szerepük hasonlóan funkcionál.

Maga a bitcoin a blokklánc technológiára épít, azonban a blokklánc a kriptopénzeken túl még számtalan gyakorlati felhasználási lehetőséggel rendelkezik: legyen szó az élelmiszerláncok vagy akár a luxustermékek eredetiségének visszakövethetőségéről, vagy a biztonságos szavazások lebonyolításáról. A blokklánc a pénzügyi és gazdasági megoldásokon túl teljes szektorokat tud forradalmasítani.

A bitcoin volt az első kereskedelmileg is sikeres kriptopénz, amelyet a blokklánc technológiára alapozva megalkottak, mára azonban már rengetek egyéb kriptó követte. Ezeket közös néven altcoinoknak nevezünk (pl. ethereum, litecoin vagy monero).

Na, de mi is az a blokklánc?

A blokkláncot úgy képzeljük el, mint egy kriptográfiai megoldásokkal titkosított és összekötött (azaz “láncolt”) adathálózatot. Az összekapcsolódó blokkok mindegyike ugyanazon elemekből tevődik össze: a kriptográfiai úton titkosított adatok mellett minden blokk rendelkezik a korábbi blokkra utaló adatokkal is, amely ezáltal függőséget alakít ki a blokkok között. Ez magyarra lefordítva egy fontos dolgot jelent: egy blokk adatát nem tudjuk úgy megváltoztatni, hogy az ne változtassa meg a következő blokkot, ami aztán ne változtatná meg az azt megelőző blokkot is – és így tovább a lánc teljes egészén. A blokklánc ezzel tudja garantálni, hogy az adatok utólag megmásíthatatlanul kerüljenek eltárolásra.

A blokkokban tárolt tranzakciók feldolgozását a bitcoin bányászok végzik, akik a nagy teljesítményű bányászgépeik segítségével rendkívül komoly és összetett matematikai számításokat végeznek.

A hálózat adatai ráadásul nem egy centralizált helyen vannak eltárolva, hanem a világ számos pontján található számítógépek tömkelegén, amiket nevezhetünk a hálózat csomópontjainak is. Ez az elosztott főkönyvi technológia szintén azt biztosítja, hogy az adatok megmásíthatatlanak maradjanak – hiszen egy csomópont megváltoztatása nem vonja maga után a többi node megváltoztatását.

Ki hozta létre a bitcoint? – azaz a bitcoin kérdés, amire mi is szeretnénk tudni a választ

A kriptopénzek alapkoncepciója már jóval korábban megalkotásra került, mint hogy maga a bitcoin útjára indult volna. 1998-ban Wei Dai egy cypherpunk levelezőlistán írta le ötletét egy olyan új típusú pénzről, amely a pénz megalkotásához és a tranzakcióihoz egy központi hatalom helyett kriptográfiát alkalmaz.

Végül 2009-ben Satoshi Nakamoto alkotta meg azt, amit ma bitcoinként ismerünk. Akkor az eredeti ötlet egy központi ellenőrzéstől független, elektronikusan átruházható, minimális tranzakciós költséggel járó fizetőeszköz megalkotása volt. Ő aztán 2010-ben elhagyta a projektet anélkül, hogy igazán sokat megosztott volna önmagáról. Így a bitcoin valódi megalkotóját máig nem ismerjük (a Satoshi Nakamoto név legnagyobb valószínűséggel álnév volt, azóta pedig már jó páran bepróbálkoztak azzal, hogy utólag magukra vegyék a szerepét – inkább kevesebb sikerrel, mint többel).

Az ismeretlen megalkotó körül keringő mítoszok máig széles körben félreértettek: bár Satoshi Nakamoto indította útjára a projektet, sohasem ő volt az, aki teljes kontrollt gyakorolt a bitcoin felett. Mivel a bitcoin nyílt forráskódú, ezért nem csak, hogy bárki felülvizsgálhatja ezt, de fel is használhatják a kódot, hogy változtatások eszközölésével saját verzióját alkossa meg. A hálózatot a fejlesztő máig javítgatják és ellenőrzik.

Így – bár érthetően izgalmas a Satoshi körül kialakult misztikum – valójában nincs igazán nagy jelentősége, hogy pontosan ki is alkotta meg a kriptopénzt. (Ennek ellenére valószínűleg még hosszú éveken keresztül fogják sokan újra és újra feltenni ez a bitcoin kérdést – hiábavalóan.)

Ki irányítja a bitcoint, ha nem tudjuk, ki hozta létre?

Röviden: senki. Mivel senkinek nincs tulajdonában a technológia, senki sem irányíthatja azt – a rendszer arra alapul, hogy mindenki elfogadja a konszenzus szabályait. Másik megközelítésben azt is mondhatjuk, hogy egyszerre minden felhasználó kontrollálja a bitcoin hálózatát. A fejlesztők természetesen folyamatos javításokat végeznek rajta, de ennek ellenére sem tudnak egy megváltoztatott protokollt ráerőltetni az emberekre – mivel ahhoz, hogy a felhasználók közti kompatibilitás fennmaradjon, mindenkinek és minden szoftvernek ugyanazon szabályoknak kell megfelelnie.

Gyakorlatias bitcoin kérdések: Hogy tudok bitcoint szerezni?

Bitcoint többféle úton tudunk szerezni. Az egyik legegyszerűbb egy online váltóhoz fordulni, ahol fiatpénzért cserébe tudunk bitcoint (illetve egyéb altcoinokat is) vásárolni. Ha élőben szeretnénk vásárolni, akkor Magyarországon is több bitcoin ATM-hez tudunk fordulni (Budapest mellett számos vidéki nagyvárosban is megtalálhatjuk ezeket). Ezen felül természetesen a bányászok is kapnak bitcoint. Harmadik lehetőségként szolgáltatásaink vagy termékeink fejében is fogadhatunk el bitcoin fizetéseket; a kriptopénz helyi üzletekben való elfogadására már szintén több megoldást dolgoztak ki.

Hol tudom tárolni a bitcoinjaimat?

A bitcoinok tárolása az ún. tárcákon vagy walleteken történik meg. Ezeknek jó pár fajtája van, a számunkra legmegfelelőbbet pedig érdemes egy kis kutatómunka után kiválasztani. Amire más esküszik, lehet, hogy számunkra nem a legoptimálisabb.

Választhatunk hidegtárcákat, melyek külön hardveren tárolják a bitcoinjainkat és nincsenek az internethez csatlakozva. Ezen felül léteznek “hot walletek”, melyek online elérhetőek, és általában csak egy mobil alkalmazás letöltését igénylik. Mindkét típuson belül rengeteg további opcióval találkozhatunk, melyeknek megvannak a speciális előnyeik és hátrányaik (pl. nagyobb biztonságot vagy éppen könnyebb elérhetőséget és használhatóságot biztosítanak).

Hogyan tudok bitcoint küldeni/fogadni?

A bitcoin tranzakciók indításához mindössze a fogadó fél bitcoin címére lesz szükségünk. Ez egy hosszú számokból és betűkből álló sorozat, melyeket kimásolhatunk és beilleszthetünk címként, vagy QR-kódként be is szkennelhetünk. (Illetve természetesen kézzel is bepötyöghetjük, de itt nagyon figyeljünk arra, hogy ha akár egy betűt vagy számot is elrontunk a sorozatban, akkor a fizetésünk garantáltan rossz helyre fog érkezni. Ezt később visszaszerezni már nagyon problémás – általában lehetetlennek bizonyul.)

A cím megadása után a legtöbb online elérhető tárca esetén már csak azt kell megadnunk, hogy mekkora összeget és mekkora tranzakciós díjat akarunk hozzácsatolni. Az optimális díjat a legtöbb tárca automatikusan kiszámítja, de általában igaz az, hogy minél alacsonyabb díjat állítunk be, annál tovább tart majd a tranzakció feldolgozása. A díjak azonban ne várjuk, hogy a küldött összeggel arányosan növekedjenek – sok esetben 1 BTC elküldése ugyanannyiba kerülhet, mint 0,001 bitcoiné.

Mik a bitcoin előnyei?

Decentralizált: Azaz senki sem kontrollálja a bitcoinjaidat, csak te. A bankban tárolt pénzed felett mindig lesz hatalma a banknak, és bármikor, szinte bármilyen indokkal korlátozhatja a hozzáférésedet ehhez.

Olcsó tranzakciók: Egyrészről te magad döntöd el, hogy mennyit fizetsz egy tranzakcióért, de ha az ajánlott optimális díjat fizeted is ki, az is jóval olcsóbb, mint ha egy nemzetközi banki utalást indítanál. Az alacsony tranzakciós árak mellett a gyorsaság is a bitcoin utalások mellett szól a klasszikus nemzetközi banki utalásokkal szemben, melyek sokszor napokat vesznek igénybe.

Fizetési szabadság: Bármikor és bárkinek küldhetsz fizetéseket. Teljesen mindegy, hogy a szomszédban laknak vagy a Föld másik oldalán, és az sem számít, hogy éppen hétvége van vagy hajnali 2 óra.

Semleges: A bitcoinnak nincsenek érdekei, a kriptográfiai megoldások kompromisszumok nélkül teszik lehetővé a tranzakciók magas fokú biztonságát. Ráadásul a hálózattal kapcsolatos összes adat nyíltan és publikusan elérhető mindenki számára, így a bitcoin az egyik legtranszparensebb megoldás; ráadásul semmilyen üzleti vagy politikai érdek felé sem hajlik.

Mik a bitcoin hátrányai?

Magas volatilitás: Bár már több mint 10 éves, a bitcoin még mindig nagyon fiatalnak számít a piacon; elterjedtsége pedig korántsem akkora, mint a jelenleg használatos globális fiatpénzeké. A koncentrálódás miatt egy relatíve kis mértékű esemény is nagyon nagy árfolyamváltozásokhoz vezethet. A volatilitás azonban nem feltétlenül rossz dolog, ez természetes része a legtöbb piacnak.

Elfogadottság mértéke és a hálózat-effektus: A fizetési eszközök hálózatszerűen működnek, azaz csak akkor érnek valamit, ha mind a fogadó, mind a küldő fél a hálózatot belül úgy gondolja, hogy értékes a számára a küldött összeg és valuta, és mindketten inkább erre a hálózatra voksolnak más fizetési megoldással szemben. A bitcoinnak – bár az elmúlt években jelentős népszerűséget szerzett magának – még jelentősen javítania kell az elterjedtségén, hogy tényleg globális pénzként tartsák számon.

Bitcoin kérdések és tévhitek: Tényleg anonim a bitcoin?

Nem, a bitcoin anonimitása egy meglehetősen széles körben elterjedt tévhit. Az összes bitcoin tranzakció nyilvánosan elérhető az interneten bárki számára, és az összes tárca egyenlege is ugyanígy fellelhető. Ez persze nem jelenti azt, hogy egy tranzakció elküldéséhez a nevünket is oda kellene biggyesztenünk (ezeknél egyedül a bitcoin címünk jelenik meg) – azonban semmiképpen se higgyük azt, hogy emiatt teljes anonimitásba burkolózhatnánk. Ha például bitcoinjainkat fiatpénzre akarjuk váltani, akkor a váltóknál meg kell adnunk személyes adatainkat. Ott azonnal kiderül, hogy pontosan ki is áll egy-egy bitcoin cím mögött.

További bitcoin kérdések és tévhitek: A bitcoin nem csak illegális tevékenységekre jó?

Megint csak egy széles körben elterjedt tévhit (amikből szintén összegyűjtöttük már a legnépszerűbbeket), ami azonban úgy tűnik, máig erősen tartja magát a köztudatban. A bitcoin neve korai éveiben szorosan összekapcsolódott a Silk Road nevezetű darknetes piactérrel, ahol tényleg illegális termékek megvásárlását tette lehetővé a kriptopénz. Mára azonban a darknetes piacokon is egyre kevésbé elérhető opció (pont a fentebb említett anonimitás hiánya miatt), a legtöbb ilyen piactér ugyanis az olyan privacy coinokat preferálja, mint például a monero.

Jelenleg az illegális tevékenységekkel kapcsolatos bitcoin tranzakciók az összes tranzakciónak kevesebb, mint 1%-át teszik ki.

Még több bitcoin kérdések és tévhitek: Mi történik az elveszett bitcoinokkal?

Amikor letöltünk egy online bitcoin tárca alkalmazást, az app a legelején a lelkünkre köti, hogy 12 szóból álló „recovery phrase”-ünket (magyarul hívják visszaállító vagy helyreállító kifejezésnek is) jegyezzük meg. Ezt tényleg mindenképpen írjuk fel valami biztonságos helyre. Ha elfelejtjük, akkor búcsút mondhatunk a kriptopénzünknek.

Ez komolynak hangzik, és tényleg az is. A bitcoin esetében, ahogy ezt már fentebb is kihangsúlyoztuk, tényleg te, és csak te kontrollálhatod a vagyonodat. Ami azonban azt is jelenti, hogy ha elveszíted a hozzáférést biztosító privát kulcsaidat, akkor egyszer és mindenkorra elköszönhetsz az összes bitcoinodtól. Nem egy olyan történetet ismerünk, hogy óriási összegek tűntek el elveszített kulcsok miatt – ne mi legyünk a következő áldozatai ennek.

Hogy készülnek új bitcoinok?

Az új bitcoinok egy kompetitív és decentralizált folyamat részeként keletkeznek, amit már korábban is említettünk bányászat néven. Ennek részeként a hálózatban résztvevő bányászok a munkájukért cserébe kapnak blokkjutalmat, amelyet bitcoin formájában ad ki a rendszer. A bányászok tehát azok, akik feldolgozzák a bitcoin tranzakciókat és biztosítják a hálózat zavartalan működését, amiért cserébe az a körforgásba újonnan bekerülő bitcoinok kapják meg.

Mi adja a bitcoin értékét?

Ha a bitcoin teljesen digitális, és semmiféle kézzel fogható termék nincs mögötte, akkor mi is adja az értékét?

Egy egyszerű dolog: hogy az emberek értékesnek találják. Ugyanez igaz az aranyra vagy bármilyen nemesfémre, de a fiatpénzekre is. Azért tudunk termékeket és szolgáltatások vásárolni velük, vagy éppen azért fogadjuk el a fizetésünket az adott fiatpénzben is, mert mi úgy gondoljuk, hogy az valamilyen értéket képvisel. A bitcoin esetében arról sem felejtkezhetünk el, hogy a végesség egy nagyon pontosan meghatározható tulajdonsága a kriptopénznek. Ahogy fentebb is említettük, csak 21 millió bitcoin létezhet a világon: eggyel sem több, eggyel sem kevesebb. Amikor pedig valamiből csak limitált mennyiség érhető el, az azonnal sokkal értékesebbé teszi a produktumot.

Egy eszköz értékelése gyakran absztrakt fogalmak beépítését is jelenti amellett, hogy egy szubjektív dolog még annak ellenére is, hogy az államok és jegybankok arra törekszenek, hogy monopolizálják és standardizálják az értékfelruházást. Egy globális piactéren sokan azt is értékesnek találhatják, hogy a bitcoin egy állami szereplőktől mentes, cenzúra-rezisztens, magas mobilitású, gátak nélküli fizetőeszköz, értékőrző és fizetésfeldolgozó hálózat. Az értékmeghatározás az egyén szintjén egy szubjektív folyamat.

A bitcoin örökké értékes marad?

Amíg az emberek úgy gondolják, hogy a bitcoin értékes, addig az is marad. A történelem során is megfigyelhettünk olyan valutákat, amelyek különböző okok miatt eltűntek, így a bitcoin esetében sem állíthatjuk azt, hogy biztosan örökké használatban marad. Azonban a bitcoin a jelenlegi globális pénzügyi rendszer kiegészítőjeként és alternatívájaként is rengeteg előnyt tud felhozni maga mellett. Amíg pedig az emberek ezeket az előnyöket ki akarják használni, addig a bitcoin is fenn fog maradni.

A bitcoint ráadásul betiltani sem nagyon lehet, hiszen – ahogy ezt már többször kihangsúlyoztuk – a bitcoint semmilyen központi hatalom nem irányítja. Nem tartozik egyik állam hatásköre alá sem, ahogy egy központi bank sem tudja kontrollálni ezt.

További bitcoinnal, kriptopénzekkel és blokklánccal kapcsolatos útmutatókért nézzetek körül ezen az oldalon, ahol mind kezdők, mind már tapasztaltabb kriptósok találhatnak maguknak érdekes információkat. A legfrissebb kriptós híreket és újdonságokat pedig keressétek a BitcoinBázis – A Decentralizált Jövő oldalán, ahol mindennap számos új bejegyzéssel érkezünk.

• Ha azonnal értesülni szeretnél a friss tartalmainkról, csatlakozz a Telegram csoportunkhoz.
• Ha közösségre vágysz, csatlakozz a Blokklánc Magyarország Facebook csoporthoz.
• Trollkodunk és mémelünk az Instagrammon.
• A Twitter a kriptovalutákkal foglalkozó nemzetközi közösség gyülekezőhelye. Ott a helyünk, kövess minket ott is.
• Ismersz egy profi YouTuber-t akivel közösen egy fantasztikus csatornát építhetnénk?