Bitcoin tévhitek – és minden, ami nem igaz belőlük

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

A történelmi rekordokat döntögető bitcoin az elmúlt hetekben újra az egyik legfelkapottabb témává lépett elő Magyarországon is. Erről cikkeznek a kriptóval általában egyáltalán nem foglalkozó híroldalak, és erről beszélnek olyanok is, akik korábban semmilyen kapcsolatban nem voltak a kriptopénzzel. Ebben a nagy zűrzavarban nem csoda, hogy új és régi bitcoin tévhitek is felröppentek több helyen.

Most ezek közül a bitcoin tévhitek közül válogattuk össze a legfontosabbakat. Kérdésünk pedig csak egy van: van bármilyen igazság az állítások mögött?

1. A bitcoin a bűnözők pénze: a klasszikus bitcoin tévhit

Alternatív verziójában: a bitcoin a hackerek pénze, a terroristák pénze, az illegális drogárusok pénze. Az tagadhatatlan, hogy a bitcoin hírnevén esett néhány pecsét az évek során, azonban mára nagyon nem helytálló csak a bűnözéssel kapcsolatban említést tenni a kriptóról.

Korai éveiben a Silk Road illegális piactér nevével fonódott össze a kriptopénz, ahol bitcoin fejében valóban hozzá lehetett jutni illegális termékek széles választékához. A Silk Roadot azóta lekapcsolták; helyében jó pár másik illegális darknetes piactér nyílt meg azoknak, akik tudják hol keressék ezeket. Fizetőeszközként pedig – ez tényleg igaz része az állításnak – máig opció a bitcoin egyes platformokon.

Azt azonban mindenképpen hozzá kell tenni, hogy egyre kevesebb illegális piactéren fogadják el a bitcoint. (A moneróhoz hasonló privacy coinok sokkal népszerűbbek az oldalakon). Illetve azt sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy valójában a bitcoin tranzakcióknak csak egy nagyon kis része kapcsolódik illegális tevékenységekhez. A Chainalysis 2020 januári beszámolója szerint mindössze az összes tranzakció nagyjából 1%-a sorolható ebbe a kategóriába.

Bitcoin tévhitek – és minden, ami nem igaz belőlük
A kriptopénzekkel kapcsolatos illegális tevékenységek eloszlása – Forrás: chainalysis.com

(A Chainalysis teljes beszámolóját itt lehet elérni, amelyben hosszasan kifejtik a kriptopénzek, illetve a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása vagy az illegális kereskedelem jelenlegi kapcsolatát és annak jelentőségét.)

A bitcoin mindenkié: senkit nem lehet kizárni belőle

Mára tehát semmiképp sem neveznénk bűnözők pénzének a bitcoint – bár az tényleg tagadhatatlan, hogy a kriptopénz (főleg múltjában) kapcsolódott illegális tevékenységekhez. A bitcoin mindenki pénze – azaz mindenki által használható, és senkit sem lehet kizárni belőle. A bitcoin semleges és cenzúrától mentes, mivel nincs egyetlen központi bank vagy a Big Tech befolyása alatt sem. Ez kifejezetten előnyös, ha arra gondolunk, hogy olyanok is használhatják, akik valamilyen okból nem tudnak hozzáférni a tradicionális pénzügyi rendszer szolgáltatóihoz. Más esetben már inkább hátránynak számít: mivel a bitcoin esetében senki sem korlátozza, hogy mire használható fel, ezért elkerülhetetlen, hogy illegális tevékenységek esetén is fizetési opcióként jelenjen meg.

Ez összességében azonban nem teszi a bitcoint a bűncselekmény eszközévé. Ha azzá tenné, akkor ugyanezzel a logikával az Internetet is annak tekinthetnénk – hiszen, ha az nem lenne, akkor az online illegális kereskedelem sem létezne.

2. A bitcoin túl volatilis ahhoz, hogy értékmegőrző eszköz legyen

Előszeretettel beszélnek arról az emberek, hogy a bitcoin értéke ennyi meg annyiszorosára nőtt vagy csökkent éppen. Érthető is ez, hiszen jól hangzó számokról van szó, és még igazak is: 2020-ban például januártól decemberig egy nagyjából ötszörös árfolyam emelkedést láthattunk a kriptopénz esetében. Sokszor ráadásul néhány óra vagy nap alatt ugrott meg vagy esett éppen az árfolyam. A bitcoin egyértelműen volatilis – a kérdés itt inkább az, hogy túl volatilis-e. Hogy lehet például az, hogy a bitcoint a digitális aranyként emlegetik, és egyik elsődleges céljának az értékmegőrzést tartják sokan, amikor valójában napról napra nagymértékben változhat az értéke?

A bitcoin tévhitek ezen példája meglehetősen összetett kérdést takar, azonban egy alapvető dolog tisztázásával már egészen más fénybe helyezhetjük a felvetést. A volatilitás ugyanis nem egyenlő a kockázattal. (Ezt még az a Warren Buffett milliárdos befektető is megmondta, aki egyébként nem nagy rajongója a kriptopénzeknek). Csak azért, mert valaminek volatilis az árfolyama, még egyáltalán nem teszi az eszközt kockázatos üzletté. Sőt, még tovább is mehetünk: a volatilitás nem is feltétlenül rossz dolog egy vagyoneszköz esetében.

Az arany sem mentes a hirtelen árfolyam változásoktól, a bitcoin tévhitek erről mégsem beszélnek

Ha pedig annyira „digitális aranynak” akarjuk tekinteni a bitcoint, akkor az sem árt, ha az arany volatilitására is vetünk egy pillantást. Az arany évszázadok óta értékmegőrző szerepet játszik a világon. Szűkös kínálata miatt a nemesfém kifejezetten népszerű befektetési formának bizonyul az olyan időszakokban, amikor gazdasági recessziótól és inflációtól tartanak az emberek, hiszen az arany – ahogy a bitcoin is – híres az inflációrezisztenciájáról. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az arany árfolyama ne mutatna jelentős változásokat; elég ehhez ránéznünk a 2020-as árfolyam változására. Január óta a befektetési arany árfolyama is egy csaknem 25%-os emelkedést tudott produkálni, mely egy nagyobb korrekciót is magába foglalt ősszel.

Bitcoin tévhitek – és minden, ami nem igaz belőlük
Az arany árfolyama 2020-ban – Forrás: goldprice.org

A volatilitás azonban itt sem volt egyenlő azzal, hogy hirtelen az arany már ne számított volna megbízható értékmegőrzőnek – ahogy a bitcoin esetében sem jelenti ezt a heves árfolyammozgás.

Ráadásul azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a bitcoin most ünnepelte 12. születésnapját, történelme így meglehetősen rövid távlatra tekint vissza jelen pillanatban. A volatilitása a jövőben várhatóan jelentősen csökkeni fog, ahogy nő az elfogadottsága és elterjedtsége.

3. A bitcoin túl sok energiát fogyaszt, ami nem csak környezetszennyező, de fel is emeli az áram árát másoknak

A korábbi állításokhoz hasonlóan itt is azonnal le kell szögezünk: van igazság az állításban, hiszen a bitcoin tényleg sok energiát fogyaszt. Hogy azonban ez mennyire környezetszennyező, az már egy teljesen más kérdés; ahogy más kérdés az áramárra való hatás értékelése is.

Egy dolgot semmiképpen sem szabad elfelejtenünk a bitcoin energiafogyasztásának taglalásakor. Bár a bitcoint bányásszák sűrűn lakott területeken, a legnagyobb bitcoinbányák olyan helyeken összpontosulnak, amelyek nem csak, hogy rendkívül ritkán lakottak, hanem sokkal több áramot termelnek, mint amit valóban fel tudnának használni. Kína Hszincsiang és Szecsuán tartományai, illetve Belső-Mongólia kiemelt helyszínei a bitcoinbányászatnak. Természetesen nem véletlenül telepítették ezekre a helyekre a bitcoin bányákat: az eszközök hűtését segítő hideg éghajlat mellett az áram is rendkívül olcsó ezeken a területeken.

És hogy miért ilyen olcsó az áram? Szecsuánban például azért, mert eleve sem tudják felhasználni a rengeteg hidroelektrikus áramot – alig a felét tudják a helyszínen hasznosítani. Az áram szállítása a jelenlegi technológia mellett pedig kifejezetten drága és egyáltalán nem hatékony: a globális áram csaknem 8%-át vesztik el a szolgáltatók szállítás közben. Az energia tárolása ráadásul nem végtelen Szecsuánban sem. A gátak csak bizonyos mértékű vizet tudnak feltartani, melyet egy idő után kénytelenek kiengedni. Ezzel szimplán elvesztik az energiát, amit fel lehetett volna másra használni.

Ez persze megint csak nem jelenti azt, hogy ne bányásznának más helyeken fosszilis energiaforrások elégetésével, vagy hogy nem problémás a folyamatosan frissülő bányászgépek miatti hulladéktermelés. Azonban azt sem felejthetjük el, hogy a tradicionális pénzügyi rendszer szolgáltatói is használnak áramot, ráadásul nem is keveset. Legtöbbjük pedig nem Belső-Mongólia alig lakott területeinek hidroelektrikus energiáját használják fel ehhez.

4. A bitcoin digitális eszköz, így bármikor meghackelhető (avagy kripto tévhitek a legjavából)

A bitcoint 2009-ben hozták létre, azóta pedig meglehetősen kevés hackertámadást szenvedett el a blokklánca: számszerűsítve pontosan nulla ilyen eset történt fennállása óta. Természetesen csak azért, mert eddig még nem hackeltek meg valamit, nem jelenti azt, hogy az lehetetlen lenne. Azonban nagyon jó oka van annak, hogy sohasem történt ez meg korábban.

A bitcoin magas fokú biztonsága nagymértékben épít a decentralizáció elvére. Az elosztott főkönyvi technológiák mint a blokklánc lehetővé teszik, hogy minden egyes információ, ami felkerül a blokkláncra számtalan node-on kerüljön elraktározásra (az elosztott főkönyv egy-egy példányán). Ez azt jelenti, hogy nem elég, ha a hackerek egy helyen betörve változtatják meg a rendszerben tárolt adatokat. Egy node megváltoztatása nem fogja automatikusan megváltoztatni a többi node-on tárolt adatot.

Az egyetlen lehetőség egy sikeres támadásra az lenne, ha a node-ok több, mint felét tudnák egyszerre megváltoztatni a hackerek, amely azonban a bitcoin esetében egy csaknem lehetetlen feladatnak számít jelenleg is. Ezt 51%-os támadásnak nevezik, mely kisebb altcoinok esetében már többször előfordult.

Bitcoin tévhitek – és minden, ami nem igaz belőlük

Ettől függetlenül tagadhatatlan, hogy a bitcoinnal összefüggésben jó pár hackertámadásról hallhattunk már mindnyájan. Ezek azonban nem a bitcoin blokkláncát, hanem a bitcoinok tárolására alkalmas tárcákat, illetve a kriptopénz kereskedelem lehetőségét biztosító tőzsdéket és váltókat érintik. A különböző walletek és váltók ugyanis teljesen más mechanizmussal működnek, mint maga a bitcoin blokklánca. Biztonsági előírásaik pedig jelentős változatosságot mutatnak.

Így, bár a bitcoin blokklánc feltörésétől nem kell tartanunk, kezdőként azért nagyon fontos, hogy megismerkedjünk a különböző tárcák és tőzsdék ajánlataival. Ezeknél a biztonság már nem annyira alapvető, mint a bitcoin esetében. A hideg és forró tárcák, azaz a cold és hot walletek például mind-mind más előnyöket és hátrányokat tudnak felmutatni.

5. A bitcoin teljesen anonim

Nem, ez az állítás egyáltalán nem igaz. A bitcoin nem anonim; leggyakrabban inkább pszeudonimnak nevezik a kriptopénzt. Minden bitcoin tranzakciót nyilvánosan és permanensen tárolnak a hálózaton, ami azt jelenti, hogy bárki, bármikor láthatja az összes bitcoin cím tranzakcióit és egyenlegét. Természetesen ez a bitcoin cím nem tartalmazza a nevünket, így ez nem vezethető vissza hozzánk egészen addig, amíg azt mi el nem áruljuk, vagy egy fizetésünkből ez visszakövetkeztethetővé válik. Gondoljunk csak arra, hogy a legtöbb váltó és tőzsde köteles megfelelni a nemzetközi KYC (know-your-customer) előírásoknak. Ennek keretében hivatalos iratokkal kell bizonyítanunk azt, hogy valóban mi használjuk a fiókot.

Ettől függetlenül vannak biztonsági lépések, amelyek segítségével fokozni tudjuk az „anonimitásunkat”. (Pl. egy BTC címet csak egyszer használunk, és olyan dinamikus tárcákat veszünk igénybe, amelyek mindig új címet generálnak). Azonban tökéletes névtelenséget így sem fogunk soha elérni.

Megint csak látatjuk, hogy a bitcoin – bár hírnevét tekintve még sokak szerint szorosan kapcsolódik a darknetes piacokhoz – nem igazán alkalmas illegális tevékenységekre, hiszen korántsem biztosít akkor anonimitást, mint ahogy azt a legtöbben hiszik.

6. A bitcoin túl bonyolult az átlagembernek

Az olyan szavak mint hashráta, privát kulcsok vagy kriptográfia könnyen megrémíthetik az átlagembert, aki soha sem hallott még hasonlókról. Ha hallott is, biztosan nem tudna ezekről két szónál többet adni magyarázatként. Teljesen érthetők is így azok a bitcoin tévhitek, melyek komoly szaktudást feltételeznek a bitcoinhasználat mögött.

A bitcoin azonban, bár technológiailag komplex háttérrel rendelkezik, meglehetősen könnyen használható eszközzé vált mára. A bitcoin vásárlása, tárolása és felhasználása ma már olyan felhasználóbarát formát ölt, hogy az is könnyen megtanulhatja, aki sohasem foglalkozott hasonlóval. A legtöbb helyen már néhány kattintással tudunk bitcoint vásárolni. A legtöbb online tárca egy alkalmazás letöltését jelenti mindössze. Ezeknél szintén néhány lépésben tudunk információt szerezni a portfóliónkról, vagy tudjuk kiutalni kriptopénzünket egy másik címre.

Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne érdemes minél többet megtudnunk a bitcoin vagy egyéb altcoinok működéséről – legyen szó itt technológiai alapjairól, befektetési vagy fizetési lehetőségeiről. Semmibe sem érdemes úgy belefogni, hogy annak nem nézünk utána. Kertészkedni sem úgy kezd el az ember, hogy ismeretlen magokat szór a föld tetejére, majd várja a csodát. Mindezek ellenére nem szükséges IT szakemberré vagy pénzügyi tanácsadóvá válnunk, hogy mi is büszke bitcoin tulajdonosok lehessünk – a dolog ennél jóval egyszerűbb.

Mára ráadásul számos forrás is áll a rendelkezésünkre, hogy könnyen és átláthatóan ismerkedhessünk meg a kriptopénzekkel. Könyvek, cikkek, bitcoin útmutató posztok, podcastok tömkelege vár minket; ezeknek jelentős része ráadásul teljesen ingyenes formában is elérhető sokszor. Kezdőknek és már tapasztaltaknak is vannak lehetőségek. Az alapok megismerése után tematikusan mélyedhetünk el olyan területeken, mint a blokklánc technológia egyéb felhasználási lehetőségei vagy hogy például mik is azok a bitcoin ETF-ek.

A bitcoin.org oldalán rengeteg további forrást találhatunk a bitcoinról – Kép forrása: bitcoin.org

Végső bitcoin tévhit: 7. A bitcoin egy piramisjáték

Legtöbbünk valószínűleg találkozott már a piramisjáték vagy Ponzi-séma kifejezésekkel. Könnyen lehet, hogy van is olyan ismerősünk, aki ezeknek esett áldozatául. Ezek alapkoncepciója meglehetősen egyszerű: a vállalkozásba bevont tagok legfőbb célja, hogy még több embert bevonjanak, hogy az ő későbbi vásárlásaikból részesülve profithoz jussanak. Ez a vállalkozási forma máig él és virul – azonban a bitcoin esetében kifejezetten nem helytálló ez a megnevezés.

Több különbséget is láthatunk a két rendszer között, az egyik legnagyobb azonban az, hogy a bitcoinnak nincs tulajdonosa és egy központi irányítója, amely hajtaná a piramis építést. A bitcoin megalkotója máig ismeretlen. Az álnéven ismert Satoshi Nakamoto hosszú évek óta nem adott életjelet magáról, kiléte pedig máig hevesen vitatott a kriptoközösség tagjai között.

Újabb bitcoin tévhit, avagy miért terjesztik olyan sokan a bitcoin előnyeit, ha az nem egy piramisjáték?

A másik jelentős különbség, hogy ha valaki „beszáll a bitcoinba”, nem fog semmilyen extrát kapni akkor, ha további embereket győz meg arról, hogy ez milyen remek befektetési lehetőség. Természetesen hosszú távon a legtöbb kriptós örülne annak, ha a bitcoin globális elterjedtsége egészen odáig jutna, hogy széles körben elfogadott, mindennapos pénzügyi eszközként tekintenének a kriptopénzre. Az is igaz emellett, hogy a bitcoin véges kínálatának következtében a növekvő kereslet felemeli majd a bitcoin árát, mely minden bitcoin tulajdonos számára kedvező fordulat.

Ezek az állítások azonban ugyanúgy érvényesek a legtöbb befektetési eszközre. A részvények ugyanezen az elven működnek. Minél többen hisznek egy adott vállalat sikerében, és minél többen akarják megvenni a részvényeket, annál jobban jár majd mindenki a végén. A bitcoin esetében ugyanezt láthatjuk; azzal az egy különbséggel, hogy itt egy vállalat helyett a blokklánc technológia és a bitcoin mint fizetési rendszer elterjedésében és előnyeiben hisznek az emberek.

Jó kriptós holtig tanul, a bitcoin tévhitek pedig egyhamar nem fognak eltűnni

Ezek voltak tehát azok a bitcoin tévhitek, amelyekkel mi a leggyakrabban találkozunk; főleg most, amikor úgy tűnik, újra mindenkit érdekel a bitcoin témája. Természetesen a bitcoin tévhitek tárháza is végtelen, azonban ma már nagy előnyünk, hogy nagyon könnyen utána tudunk nézni a legtöbb állításnak, hogy eldöntsük, van-e bármilyen valóságalapja az állításnak.

Kérdezni pedig itt is mindig szabad, sőt, kell is mind újoncként, mind tapasztalt kriptósként. Majd miután kérdésünk miatt lehülyézett minket néhány ember a közösségi médián, még az is lehet, hogy választ is kapunk.

Árnyék-gyülekezőhely Facebook csoport alternatív pénzügyekben gondolkodóknak.😉

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.