Vége az egycentes penny 232 éves történetének: Túl drága előállítani
Az Egyesült Államok a héten az utolsó penny előállításával egy több mint két évszázados korszak végéhez ért. Az egycentes érme kibocsátása körülbelül 3,7-szer annyiba kerül, mint a névértéke, ami jól mutatja, hogyan csökken a vásárlóereje az infláció hatására. A hosszú távú megtakarításra egyre kevésbé alkalmas hagyományos pénzek helyett sokan a bitcoin-megtakarítás lehetőségei felé fordulnak, amivel a felhasználók a fiat valuták vásárlóerejének csökkenése ellenére is megőrizhetik a pénzük értékét.
Miért fejezték be a penny gyártását?
A philadelphiai pénzverde (United States Mint) 2025. november 12-én gyártotta le az utolsó egycentes érmét, amivel lezárult a penny 232 éves története. A döntés hátterében gazdasági okok állnak: a felesleges állami kiadások csökkentése érdekében Donald Trump amerikai elnök 2025 februárjában a Pénzügyminisztériumot az érme gyártásának leállítására utasította.
A kincstár az utolsó penny előállítását eredetileg 2026-ra tűzte ki, de az érmék gyártásához szükséges sablonok kimerülése miatt a folyamat már a héten lezárult. Bár egy penny gyártása többe kerül, mint amennyit ér, a már forgalomban lévő több mint 250 milliárd fizikai érme továbbra is törvényes fizetőeszköz marad.
A fiat pénzek értékvesztése az infláció tükrében
Az infláció hosszú távon folyamatosan csökkenti a fiat pénzek, például a dollár vásárlóerejét. Ennek oka, hogy míg a pénzkínálat folyamatosan növekszik, a termékek és szolgáltatások mennyisége nem nő ugyanilyen arányban, vagyis úgymond több pénz „verseng” ugyanazokért az árukért. A hagyományos pénzek értéke nincs korlátozva vagy aranyhoz kötve, így hosszú távon automatikusan veszítenek értékükből, következésképp pedig ugyanannyi pénzből egyre kevesebb árut lehet vásárolni.
Míg a penny értéke gyakorlatilag eltűnt, egyre nagyobb tömeget vonzanak a kriptovaluták, például a bitcoin-megtakarítás alternatívái. Alexander Leishman, a bitcoin pénzügyi szolgáltató River vezérigazgatója szerint
az infláció elértéktelenítette a pennyt, amivel a satoshi [bitcoin legkisebb, oszthatatlan egysége] szerepe évről évre fontosabbá válik.
A bitcoin erősödése a dollárral szemben
Az Amerikai Egyesült Államok központi banki rendszerének (Federal Reserve Bank) 1913-as létrejötte óta a dollár több mint 92%-át veszítette el vásárlóerejéből, 2000 óta pedig mintegy 40%-ot. 2025-ben az év első tíz hónapjában a dollár több mint 10%-ot vesztett értékéből, ami a legrosszabb évét jelentheti 1973 óta. Ezzel szemben a BTC októberben 126 000 dollárt (kb. 41,5 millió forintot) meghaladó történelmi csúcsot döntött, ami jól mutatja a fiat pénzek inflációja és a bitcoin deflációs jellege közötti óriási különbséget.
A kriptovaluták kritikusaként ismert Nobel-díjas közgazdász Paul Krugman azonban hangsúlyozza, hogy a dollár ereje a használhatóságában rejlik: az amerikai valuta könnyen elérhető és egyszerűen használható mindennapi tranzakciókra, míg a bitcoin kezelése az átlagos felhasználók számára még mindig bonyolult lehet.
Az amerikai dollár indexértéke az elmúlt évtizedekben │ Forrás: Investing.com
Miért jó értékmegőrző a BTC?
A Bitcoin egy korlátozott kínálatú, decentralizált pénzügyi rendszer (DeFi) 21 millió érmés teljes kínálattal. Ez a korlátozás biztosítja, hogy a kereslet növekedésével az érme ára is emelkedjen. A fiat pénzek értéke ezzel szemben a folyamatos nyomtatás eredményeként hosszú távon csökken.
Saifedean Ammous közgazdász és BTC-párti szakértő szerint a technológiai fejlődések deflációs hatásúak, vagyis hatékonyabbá teszik a termelést, csökkentik a szolgáltatások és áruk előállítási költségeit, így a bitcoinhoz hasonló, fix kínálatú pénzek értéke megőrizhető, míg a fiat pénzek vásárlóereje folyamatosan gyengül. Ha ugyanazok az áruk, szolgáltatások és eszközök BTC-ben vagy más kemény pénzstandardban lennének denominálva, az árak hosszú távon csökkennének.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a defláció érméjének is két oldala van: míg az alacsonyabb árak rövid távon a fogyasztók előnyére válnak, hosszú távon komoly gazdasági problémákat okozhatnak. Például a fogyasztók arra számíthanak, hogy a jövőben még olcsóbban vehetnek meg árukat és szolgáltatásokat, így elhalasztják a vásárlásaikat, ami csökkenti a keresletet, és lassítja a gazdasági aktivitást.
Miért jelenthet a bitcoin mégis menedéket a megtakarítók számára?
Az utolsó penny példája rávilágít a fiat pénzek gyengeségeire: az infláció csökkenti az értéküket, míg a bitcoin fix kínálata és digitális jellege révén ellenállóbb a pénzromlással szemben. Ahogy az infláció mindinkább érezteti hatását a globális gazdaságban, úgy válik a megtakarítóknak egyre fontosabbá a pénzük olyan eszközökben való tartása, amik nem veszítik el értéküket az idő múlásával.
A bitcoin a fiat pénzek melletti alternatívaként hosszú távú megtakarítási eszközként is hatékonyan funkcionálhat, mert a globális gazdasági bizonytalanság idején is biztonságos menedéket kínálva képes megőrizni a vásárlóerőt. Ahogy egyre többen felismerik az infláció fiat valutákra gyakorolt negatív hatásait, úgy nőhet a BTC szerepe a megtakarítási stratégiákban.
Az utolsó kibocsátott egycentes szimbolikus mérföldkőnek számít: egyszerre mutat rá az infláció messze gyűrűző hatásaira és a fiat pénzek gyengeségére, valamint a bitcoin és más kriptovaluták pénzromlás ellen nyújtotta védelemre. A BTC mint decentralizált, korlátozott kínálatú, értéktároló digitális eszköz lehetőségei így sokakat a pénzügyi stratégiájuk újragondolására ösztönözhet.