Christine Lagarde: kizárt, hogy a központi bankok bitcoint tartsanak

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Nem valószínű az, hogy a központi bankok valaha is bitcoint vagy más kriptovalutát tartsanak” – jelentette ki Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke.

Miután a bitcoin már a mainstream szintjére emelkedett és egyre több nagyvállalat, illetve intézményi befektető vásárol bitcoint, felmerült sokakban a kérdés, hogy a központi bankok mikor követik ezt a trendet és bitcoinba, vagy más kriptovalutába helyezik a pénzüket. Ezzel kapcsolatban a The Economist Christine Lagarde-hoz, az Európai Központi bank elnökéhez fordult információért.

Szerdán Lagarde azt nyilatkozta, hogy nem tartja valódi valutának a bitcoint, ebből kifolyólag pedig kizártnak tartja azt, hogy a közeljövőben a központi bankok bitcoint tartanának.

“Nagyon valószínűtlen – mondhatnám, hogy kizárt” – hangsúlyozta ki az EKB feje.

A digitális valuta a jövő, a bitcoin nem tartozik közéjük

Ugyanakkor kiemelte azt, hogy a digitális valuták előtt fényes jövő áll – ezt a COVID világjárvány is megmutatta – de a bitcoin nem sorolható ezekhez. Kijelentette, hogy ha minden jól megy, már akár négy éven belül használatra készen állhat a digitális euró, ehhez természetesen az kellene, hogy a világ lassan túljusson a koronavírus-járvány okozta sokkon.

Nem ez az első eset, hogy Lagarde nekimegy a legnépszerűbb kriptovalutának. Idén januárban a kriptopénz további szabályozására szólította fel a világ országait, mondván, a bitcoint pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására használják, ezért a globális szabályozóknak szigorítaniuk kell a bitcoin szabályozását annak biztosítására, hogy a kriptovaluta egy összehangolt felügyelet alá kerüljön.

Lagarde az USA-ban és Európában hozott pénzügyi ösztönzőkre hívta fel a figyelmet, mivel szerinte a legtöbb országnak legalább 2022-ig szüksége van a fiskális támogatásra. Azt is elmondta, hogy nem aggódik az infláció miatt, hiszen véleménye szerint már 2023-ra elérheti az unió a pandémiát megelőző szintet. Ez azt jelenti, hogy pénznyomdák továbbra is gőzerővel zakatolnak, és még ha a csillagos égig is kell emelni az adósságot, a mennyiségi könnyítés (QE) tovább folytatódik. Negatív kamatlábak és növekvő egyenlőtlenség könyvelhető el, hiszen az APP programokkal nem az átlag állampolgár fog jól járni, hanem a tőkés, alapból milliárdokon ülő nagyvállalati vezetők és kereskedelmi bankok.


  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.