A Trump-adminisztráció és a szabályozások egyértelműen egy altcoinnak kedveznek
A stabilcoin-piac az elmúlt hónapokban soha nem látott növekedési tempót diktált. A hagyományos pénzügyek és kriptovaluták között hidat képező, rögzített árfolyamú eszközök 2024 óta globális szabályozások alá kerültek, és többek között a MiCA-nak és a Trump-adminisztráció támogatásának hála mára már több mint 300 milliárd dolláros méretet öltöttek.
A piacra olyan szereplők is fokozatosan beléptek, mint a PayPal, azonban az elmúlt egy év legnagyobb növekedési ütemét a Circle diktálta, melynek mérete meghaladta a 75 milliárd dollárt is. Az USDC mögött álló kibocsátó hamar a szabályozók kedvencévé vált, és 2025 nyarán a tőzsdén is debütált.
Lendületben az amerikai stabilcoin-piac
A Trump-adminisztráció alatt mindkét vezető stabilcoin jelentős kapitalizációs növekedést ért el, ám az USDC relatív mértékben jóval gyorsabban bővül, mint az USDT. Az abszolút növekedésben továbbra is a Tether vezet: 138 milliárdról 183 milliárd dollárra nőtt a piaci részesedése – ez a teljes, immár 311 milliárd dolláros globális stabilcoin-piac közel 58%-a.
Ugyanakkor az USDC 48 milliárdról 76 milliárdra, vagyis 59%-kal erősödött; ez a piac 24%-át adja. A versenyt főként az amerikai szabályozási előny hajtja, amely az ott bejegyzett Circle-nek kedvez, míg az offshore Tether folyamatos nyomás alatt áll a megfelelés, audit és átláthatóság terén.
A CoinGecko adatai szerint érdemes még kiemelni az Ethena-hoz kapcsolódó USDE-t és az USDS-t, melyek mérete 9-10 milliárd dollár. A globális fintech szektorban legismertebb szereplő azonban egyértelműen a PayPal, melynek PYUSD stabilcoinja 2,8 milliárd dolláros értékkel bír.
Világszintű szabályozások kedveznek a Circle-nek
Az európai MiCA-rendelet 2024-től egységes és szigorú szabályokat vezetett be a stabilcoin-kibocsátókra. Megköveteli, hogy a tokenek mögött valódi és auditált pénzügyi eszközök álljanak, valamint napi limiteket szab a kibocsátható tokenek mennyiségére a piac stabilitásának megőrzése érdekében. A rendelet átláthatóságot és rendszeres pénzügyi beszámolók közzétételét írja elő, ezáltal szigorú fogyasztóvédelmi és kockázatkezelési keretrendszert biztosít az egész európai kriptopiacon.
Az USA-ban a Trump-adminisztráció által elfogadott GENIUS Act kizárólag betétbiztosítással rendelkező vagy államilag felügyelt pénzügyi szereplők piacra lépését engedélyezi a stabilcoinok piacán. Ez a szabályozás biztosítja, hogy csak megbízható és pénzügyileg ellenőrzött kibocsátók működhessenek az amerikai piacon, ezzel növelve a stabilitást és a fogyasztóvédelem szintjét, miközben szűkíti az offshore versenytársak lehetőségeit.
A STABLE Act tovább erősíti a szabályozási keretet, hangsúlyozva az átláthatóságot, a pénzügyi stabilitást és a fogyasztóvédelem fontosságát. Célja, hogy a stabilcoin-kibocsátók felelősségteljesen kezeljék a tokenjeiket, csökkentsék a volatilitást, és átláthatóbb, megbízhatóbb működést biztosítsanak a digitális pénzügyi ökoszisztémában. Ezek a jogszabályok együtt egy erősebb és biztonságosabb stabilcoin-piacot alakítanak ki mind az EU-ban, mind az Egyesült Államokban.
Tőzsdei vállalat kontra „fekete doboz”
Természetesen amellett sem szabad elmenni szó nélkül, hogy az USDC mögött álló Circle idén nyáron debütált a Nasdaq tőzsdén, jelenleg pedig 136 dolláron kereskedik a részvény, a vállalat mérete pedig 34 milliárd dollár. A valós idejű auditokból és a heti jelentésekből az is kiderül, hogy a vállalat 5,8 milliárd dollár készpénzzel és amerikai kincstárjegyekkel rendelkezik.
Az USDT-nél viszont továbbra is sok a kérdés; tartalékait változatos, nehezen átvilágítható eszközök alkotják, és csak korlátozott auditokat publikál.
“USDT piaci helyzete számos kulcsfontosságú előnyt mutat, ugyanakkor az átláthatóság tekintetében a Circle vezet”
– olvasható egy elemzésben.
Ennek ellenére a Tether megőrizte likviditási és piaci vezető szerepét, főként az univerzális kereskedési integráció és a kripto-natív ökoszisztéma miatt. Az USDC az átláthatóság és szabályozottság mintapéldája lett, míg az USDT továbbra is a globális likviditás bajnoka marad. A következő években az intézményi elfogadás és a jogszabályi fejlődés újabb emelkedést hozhat – a digitális dollár-forradalom most indult el igazán.